Négy fő veszéllyel foglalkozott a miniszterelnök a Kossuth rádióban pénteken reggel: a járvánnyal, az inflációval, a határt ostromló migránsokkal és a baloldallal. A korábbi alkalmakhoz képest az ellenzékről sokat beszélt. Pontról pontra, röviden összefoglaltuk Orbán Viktor szokásos pénteki rádiónyilatkozatát azoknak, akik lemaradtak róla.
Az omikron egy új kihívás
Annyiban különbözik a korábbi esetektől, hogy „szélsebesen terjed, gyorsabban, mint bármelyik korábbi variáns”, de nincs akkora ereje. A friss jelentés szerint tovább nőtt az új fertőzöttek száma, de a lélegeztetőgépen lévők száma most éppen csökkent. A kórházban lévők száma sokkal lassabban emelkedik, mint ahogyan az omikron terjed. Ezek után megismételte a múlt heti kormányinfón bejelentett, február 15-én életbe lépő új szabályokat: a védettségi igazolvány oltási igazolvány lesz, és a karantén ideje tízről hét napra csökken. A honvédségi mozgó oltópontokon eddig tizenhat megyében 32 ezer embert oltottak be.
Miért terjed ilyen gyorsan az omikron? Használhatók még a kimutatására a gyorstesztek? A vakcinákat kidobhatjuk, vagy van még hasznuk? Tényleg enyhébb betegséget okoz? Ha igen, miért tart tőle ennyire a világ? A gyerekekre veszélyesebb? Gyorstalpalónk itt>>>
Mi a helyzet a kínai vakcinával?
Orbán szerint a kínai vakcináról folytatott vitát könnyen zárójelbe lehet tenni, mert az Egészségügyi Világszervezet (WHO) akkreditálta, jóváhagyta, pont. Elég régóta „nyomja az ipart” (tizenhat év kormányon, ugyanennyi ellenzékben), de ez nem elég ahhoz, hogy megmondja, hogy a Sinopharm jó-e vagy rossz. Ebben a kérdésben „megjelennek üzleti érdekek szakmai köntösben”, ezért jó, hogy ezek mellett, fölött van egy nemzetközi szervezet.
A kínai Sinopharm-vakcina hatékonyságáról gyakorlatilag azóta élénk vita folyik Magyarországon, hogy tavaly január végén, ellentmondásos körülmények között, megkapta a hazai használati engedélyt. Az első tudományos igényű vizsgálat szerint az idősek negyedénél nincs antitest a kínai vakcina után. Erről itt írtunk részletesen>>>
És mi a helyzet a járvány elleni védekezéssel?
Ezen a ponton szóba került az ellenzék tevékenysége, Orbán felemlegette, hogy „kamuvideókat gyártottak”. Emlékeztetőül: egy magát mentősként bemutató nő azt állította az MSZP-s Korózs Lajosnak, hogy a kórházakból hazaküldött betegek kilencven százaléka meghal. Szóval a miniszterelnök szerint arról szabad vitatkozni, hogy milyen a jó védekezés, de ne gyengítsük azt, mert „ahogy ez nálunk megy, az sértő az egészségügyi dolgozókra nézve. A gépezet olyan színvonalon működik, hogy egyetlen magyarnak sem kell emiatt szégyenkeznie.”
„Jó ország ez”
– tette hozzá.
Az ápolóknak és a kórházakban dolgozó nem egészségügyi alkalmazottaknak nagyarányú béremelést, a többet dolgozó orvosnak pluszpénzt, a betöltetlen háziorvosi praxisokat vállaló orvosoknak kiemelt fizetést szeretne az ellenzék egészségügyi programjának kidolgozását koordináló Komáromi Zoltán. Interjúnk>>>
Az infláció, ami ebben az országban (és máshol is) van
Rendkívüli helyzet van, rendkívüli mértékben emelkednek az árak, és „mi azt mondjuk, hogy ilyenkor rendkívüli intézkedésekre van szükség”:
Orbán szerint fontos, hogy tanuljunk a saját közelmúltunk történelméből. „Ha egyszer végre sikerült, miért fordulnánk vissza?” – tette fel a kérdést. És megint az ellenzék: 2010 után a hibák kijavítására hozott döntéseket nem támogatták a parlamentben.
Évtizedes csúcson van a világpiaci élelmiszerár, és nem látni, mikor ér véget a drágulás. Az okok összetettek: koronavírus, energiaválság, időjárási szélsőségek, klímaváltozás. Elemzésünket itt olvashatja el>>>
Kinek mit jelent az, hogy „Magyarország előre megy, nem hátra”?
A kormányfő azok közé tartozik, akik azért szeretik ezt a mondatot, mert benne van a küzdelem, amit az elmúlt tizenkét évben folytattak. Nagyon kemény munkával kijavították az előző, „baloldali kormányzás bűneit”. Szerinte a politika közel van a költészethez, „sok szépsége van a mi szakmánknak, más embereket szolgálni szép dolog”. Ez a mondat „jól írja le azt a helyzetet, amiben vagyunk, eligazodáshoz és tájékozódáshoz nyújt segítséget” – tette hozzá.
Ráadásul a művészeket is megihleti>>>
Egyre többen jönnek
Nő a migrációs nyomás, mondja a műsorvezető, és Orbán számokkal támasztja alá a kijelentést. 2020-ban 45 ezer illegális bevándorlót fogtak el, 2021-ben 122 ezret, és idén két hét alatt már 4200 határsértőnél járunk. Gyakran jár a határon, beszél a katonákkal, rendőrökkel, „sokaknak fogalmuk sincs, milyen munka ez. Az állandó készenlét komoly próbatétel, ha csak egy pillanatra lankad a figyelem, alul-felül átjönnek.” Szerinte meg kell erősítenünk a határvédelem rendszerét, új erőket kell mozgósítani, ezen hetek-hónapok óta dolgoznak a belügyminiszterrel karöltve.
Orbán szerint a 2015-ös menekültválságnál is nagyobb migrációs fenyegetésre kell felkészülnünk. Tényleg ez látszik? Ebben a cikkünkben vizsgáltuk meg alaposabban a helyzetet>>>
Beszéltek a Völner-ügyről?
Nem.
Völner Pál lemondott az igazságügyi államtitkári posztról, miután hivatali vesztegetéssel gyanúsította meg a Legfőbb Ügyészség. A megalapozott gyanú szerint a fideszes politikus rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől. Az ügynek tizenkét gyanúsítottja van, köztük nyolc végrehajtó.
A miniszterelnöki rádiónyilatkozatot korábban itt közvetítettük élőben>>>
A miniszterelnök a kritikus kérdéseket itthon kerüli, viszont évek óta szinte minden pénteken bemegy a Kossuth rádióba, hogy interjút adjon az évi 120 milliárd forint közpénzből működő közmédia egyik vezető szerkesztőjének. Orbán Viktort harmadik kétharmados ciklusában szinte kizárólag Nagy Katalin kérdezi az állami csatornán, a Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett újságíró pedig nem rest kihasználni az alkalmakat.