Márki-Zay: Már csak egyetlen kérdés maradt: Fidesz vagy nem Fidesz

Kiürült az Andrássy út, csak a legelszántabb szimpatizánsok és rajongók maradtak a színpad lábánál Márki-Zay Péterrel. Tudósítóink is elhagyják lassan a helyszínt, úgyhogy búcsúzunk. Köszönjük, hogy nálunk követték élőben az eseményeket, hamarosan összefoglaló-cikkekkel jelentkezünk a nap eseményeiről.

A miniszterelnök-jelölt lement az emberek közé szelfizni és autogramokat osztogatni, körbevették a fiatalok. Később ő fotózkodott Lendvai Ildikóval, az MSZP volt elnökével, akit meg is tapsoltatott a színpad előtt egybegyűltekkel.

Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! – ezt a labdarúgó-mérkőzésekről vett szlogent Orbán Viktor terjesztette el hívei körében évekkel ezelőtt, és használja most is, ma is ezzel búcsúzott a Békemenet résztvevőitől.

Mit kiabált Márki-Zay Péter az ellenzéki nagygyűlés résztvevőinek?

Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!

Mintha ő is meglepődött volna kicsit és a közönség is. Vajon politikailag jó húzás volt ez?

Márki-Zay Péter beszédének vége felé már elkezdtek elszivárogni az emberek, ahogy az idő is elég hűvösre fordult. Az ünnepség végének közös himnuszéneklésére, majd az utána következő műsorszámra (amit pedig eredetileg csúcspontnak szánhattak), amikor a közös jelöltek mind egy színpadon állnak, már csak úgy a megjelentek egyharmada maradt – tudósították helyszínről munkatársaink.

„Péter, te gyere középre” – szólt Dobrev Klára Márki-Zaynak, aki mögött felsorakozott mind a 106 képviselőjelölt a színpadon, a háttérben szólt Brahms Magyar tánca.

Itt láthatja élő közvetítésünket az ellenzéki nagygyűlésről.

Márki-Zay ezután a 106 egyéni jelöltről beszélt, akiknek el kell vinniük a lendületet a tavaszi választásokig. „Nincs nyerhetetlen körzet, csak elszántság és munka kell”, mondta.

A miniszterelnök-jelölt szerint már csak egyetlen kérdés maradt: „Fidesz vagy nem Fidesz?”.

Ezután felhívta a többi miniszterelnök-jelöltet maga mellé a színpadra, akikkel „egymás kezét megfogva megyünk”.

„Kemény munkával bebizonyíthatjuk, hogy mi is hősök vagyunk, mint az '56-osok” – mondta Márki-Zay, majd mindenkit megkért, hogy juttassák el az igazságot mindenhova, postaládákba, autók szélvédőire, beszéljenek nagyszülőkkel, szülőkkel, vagy tűzzék ki a védjegyévé vált kék szalagot. Mindehhez a fiatalok segítségére van szüksége, akik viszik az igét, vagy épp szavazatszámlálónak jelentkeznek a választásokra, mondta.

Márki-Zay szerint a Fidesz hazugságkampányokkal támadja őket, megfigyelnek és lehallgatnak, ellenzéki árulókat alkalmaznak, de az összefogásnak fel kell lépnie ezek ellen. „A mi sikerünk, hogy most már nem elég a migránsozás, gyurcsányozás”, hanem a Fidesz is elkezdett tenni az emberekért, fizetést emelnek, pénzeket adnak.

Ma belépni a Fideszbe olyan, mint '89-ben belépni a munkásőrségbe: vállalhatatlan, mondta Márki-Zay.

Márki-Zay szerint Magyarország végre szabad ország lesz, ahol a fideszesek is nyíltan vállalhatják a melegségüket, mert „abban nincsen semmi szégyen”.

Márki-Zay szerint többé nem lehet megengedni a Fidesznek azt, hogy kétharmada legyen, meg kell mutatni, hogy „mi vagyunk a többség”, bár ez egy „gigászi küzdelem, hiszen a nemzeti szabadságunkról van szó, olyan országban akarunk élni, ahol sajtószabadság van, ami fejlődik, ahol digitális oktatás és szabad tankönyvválasztás van, az önkormányzatok szabadon, ahol az állam nem uralkodik”, ahol szabad betekintés lesz az ügynökaktákba, ahol a gazdasági stabilitás érdekében „első adandó alkalommal bevezetjük az eurót”, ahol „megmarad a kerítés, de ahonnan ki fogjuk adni a bűnöző migránsokat, ki fogjuk adni Gruevszkit”.

Utolsóként Márki-Zay Péter, az ellenzéki közös miniszterelnök-jelöltje lépett a színpadra. Az első érdemi tapsot is ő kapta, és skandálás is most volt először („emzépé-emzépé”).

A 106 egyéni körzet jelölje most megy a díszletek mögé, a terv az, hogy a végén mindannyian felállnak Márki-Zay Péter mögé a színpadra.

1956. október 23-án teljes összefogás volt, és most is ez az összefogás az üzenet: fiatalok és idősek, párttagok és civilek ha összefognak, győzni fogunk, mondta Márki-Zay. A miniszterelnök-jelölt szerint az összefogás akkoriban Nagy Imrét is maga mellett tudhatta, így ma se azt nézzük, kik állnak mellettünk, hanem ki ellen állunk, mondta.

Márki-Zay arról beszélt, a magyarok 1956-ban megunták a lehallgatást, megfigyelést, koncepciós pereket, orosz befolyást, és „ebből lett elegünk nekünk is most”. Ezután tapsot kért a magyar fiataloknak, „akikben minden reményünk van”. A forradalom a kicsik forradalma volt, akik felálltak a nagy gyerekek ellen, akik elvették az uzsonnájukat, és ezek a kicsik most mi vagyunk, mondta. Szerinte ha akkor le tudták győzni a Vörös Hadsereget, most is bárkit le lehet győzni.

Karácsony azzal fejezte be a beszédét, hogy minden forradalomnak kellenek vezetők. Akik össze tudják fogni a sokszínű tábort. A szeretet hatalmát hozzák a gyűlölettel szemben. Ennek a változásnak az első embere, Magyarország következő miniszterelnöke, Márki-Zay Péter, mondta Karácsony.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, Márki-Zay Péter az utolsó felszólaló az összellenzéki október 23-án. MZP, MZP, skandálta a tömeg. Márki-Zay boldog születésnapot kívánt Magyarországnak, boldog karácsonyt és boldog húsvétot.

Igaz magyarnak lenni azt jelenti, hogy senkit nem gyűlölünk ebben a hazában, mondta.

Nem csak azért hirdetünk összefogást, mert ebben a választási rendszerben így lehet nyerni. Azért teszünk meg mindent, hogy ezt a szétlopott, szétszakított hazát újraegyesítsük és felszabadítsuk. Ezt az új köztársaságot nekünk kell felépíteni áldozatvállalással és rengeteg munkával – mondta Karácsony.

1989-ben a köztársaságért talán nem küzdöttünk eleget, nem vigyáztunk rá eléggé. És akkor jött egy cinikus, gonosz politikai kalandor, és felszámolta a köztársaságot, hogy még több hatalmat és pénzt szerezzen, mondta.

De 2021. október 23. is egy nagy születésnap, most születik meg a 4. köztársaság, tette hozzá.

„Ma sem ugrotta meg a lécet Orbán Viktor és civilnek hazudott, valójában államilag agyontámogatott fideszes propagandacége. Október 23-án nem ’56 hősei, az igaz forradalmárok előtt hajtottak fejet, hanem Brüsszel- és baloldalellenes gyűlöletmenetet tartottak” – írja közleményében a Párbeszéd Magyarországért. A párt szerint ezzel célkeresztbe állítottak minden magyart, aki hitet tett a közpénzt saját meggazdagodására használó, a többség érdekeit semmibe vevő rezsim leváltása mellett. Orbánból a rettegés és a gyűlölet beszélt, képzavaros metaforákkal hadat üzenve minden vélt, lázálmaiban megjelenő ellenfelének, továbbá valós riválisának: a teljes ellenzéki összefogásnak.

Készülünk a forradalmunkra, hogy beteljesítsük 1956. október 23. és 1989. október 23. üzenetét is. A köztársasági eszme születésnapja volt a nap, mondta Karácsony Gergely főpolgármester, az MSZP-Párbeszéd-LMP volt miniszterelnök-jelöltje az ellenzéki nagygyűlésen.

A köztársasági eszme arról szól, hogy közösen vállalunk felelősséget egymásért. Hogy nem lehet olyan hatalom, ami azonosítja magát az országgal. Hogy mindenki a nemzet része, aki ezt megkérdőjelezi, az méltatlan arra, hogy politikus legyen, mondta.

Szabadon-szabadon-szabadon, hadarja fejhangon. Utána Karácsony Gergely következik majd.

Dobrev szerint nincs értelme az ünnepi megemlékezésnek, ha nem beszélünk a jelenről és a jövőről. „Kaptunk egy esélyt arra, hogy jövőre demokraták, jobboldaliak, baloldaliak, liberálisok és konzervatívok együtt űzzük el Orbán-rendszerét” – mondta Dobrev, aki szerint az ellenzéki politikusok előtt is nagy munka áll, mert meg kell mutatni, hogy tudnak együtt dolgozni, mert „vagy együtt győzünk, vagy együtt bukunk jövőre”.

Dobrev Klára, a DK volt miniszterelnök-jelöltje szerint Göncz Árpádnak igaza volt, amikor azt mondta, 1956 mindenkié, bár „azóta sokan próbálták megfosztani '56-ot a tiszta emlékétől”. Dobrev szerint ezeket a szavakat azok úgysem értik, akik a Karmelitában ülnek, vagy az Andrássy út másik felén, a Békemeneten ünnepelnek épp. Majd arról beszélt, mit jelent demokratának lenni: elfogadni a sokszínűséget, harcolni a szabad Magyarországért, akik pedig most velük ünnepelnek, azok sokszínűk, szemben Orbán rendszerével, ami egyszínű.

Jordán Tamás Kossuth-díjas színész végtelenül örül annak, hogy az ellenzék összefogott, erről beszélt legalábbis Fekete-Győr András és Dobrev Klára beszédei között. Ezután a saját 1956-os emlékeit idézte fel, a Műegyetemnél összegyűlt fiatalok elszánt tekinteteit, azt, hogy ott volt a Sztálin-szobor ledöntésénél, ami „hihetetlen mámor” volt, és az emberek egymást csókolgatták. Mindezt egyébként Jordán a Bastille bevételéhez hasonlította.

Jordán szerint a szeretet hiányzik most ebből az országból, és ez mindenkinek rossz, ezután elszavalta József Attila A számokról című versét, amit szerinte a költő egyenesen a jövőnek, 2021-nek írt.

A közönségben elcsíptük Szél Bernadettet egy megszólalás erejéig, arról kérdeztük, megnyugodtak-e már az előválasztási kampány után a kedélyek.

Szél azt mondta, náluk Budakeszin béke van, „ez a választói akarat, mindenki tiszteletben tartja”. Szerinte az előválasztás eredménye az, hogy nincsenek pártok, hanem pártok és civilek vannak.

Szél maga is Márki-Zay Péterre szavazott a második fordulóban, szerinte ő azt képviselheti az ország élén azt, ami a civil létből fakad: az emberek, a helyi igények valódi képviselője lehet, ő és jelölttársai pedig szintén erre kaptak felhatalmazást az előválasztáson. Ilyen jelöltként állnak majd szemben a Fidesz, avagy Orbán Viktor jelöltjeivel, mondta.

A helyszínen tartózkodó munkatársaink szerint a létszám időközben 6-7 ezerre duzzadt az ellenzéknél. Az Orbán-beszédhez hasonlóan itt sem tapasztalható túlzottan nagy lelkesedés, az emberek inkább egymással beszélgetnek, álldogálnak.

Az aláírás- illetve támogatásgyűjtő pultoknál viszont elég sokan tolonganak, és sokan adnak pénzt is. Cserébe kapható a Barack Obama volt amerikai elnök 2008-as kampánydizájnjáról koppintott MZP-s hűtőmágnes, matrica, maszk, valamint kék szalag.

Kiemeljük a fideszeseket a hazugságkaranténból, sokuknak ki fog nyílni a szemük, rájönnek, hogy először szavazhatnak egy valóban keresztény-konzervatív, a haza sorsát minden elé helyező jelöltre, Márki-Zay Péterre, mondta a momentumos politikus.

Abban bízom, hogy az Orbán ellen harcba induló új politikai generáció mindig vállalni fogja a döntéseinek a következményét és a politikai felelősséget, mondta. Az előválasztás meghatározó vitája az volt, lehet-e egyszerű többséggel változást hozni. Lehet, mondta. De lehet még többért küzdeni, mert megéri. Hozzuk be a fideszesek százezreit, nyerjük el a kétharmados felhatalmazást, mondta.

Az összefogással tisztelgünk 56 öröksége előtt. 56-ban balosok és jobbosok együtt küzdöttek a rendszer ellen, a fiatalok pedig elöl meneteltek. Mint az előválasztáson, mondta Fekete-Győr. Azt is mondta, hogy új emberekkel kell menetelni, és az előválasztáson ez történt. De nem a politikusokra célzott, hanem az előválasztáson résztvevő fiatalokra, akik új reményt adnak Magyarországnak.

Úgy döntöttetek, hogy Zuglóban Hadházyval, Újbudán Orosz Annával, országosan Márki-Zayjal akartok valódi változást. Az ellenzék megújult, mondta.