Klímaválság elleni lázadást és azonnali cselekvést hirdettek meg a Kossuth téren

Most pénteken világszerte demonstrációkat tartanak, tartottak fiatalok, hogy felhívják a politikusok és döntéshozók figyelmét a klímaválságra. A Fridays for Future nevű klímavédelmi mozgalmat Greta Thunberg hívta életre 2019-ben, és magyarországi követőkre is talált. Míg Berlinben és Bécsben több ezren vettek részt ezen a tüntetésen, Budapesten egyelőre csak néhány százan demonstráltak.

A Fridays for Future tagjai úgy vélik, hogy a politikai döntéshozók nem tesznek eleget a közelgő klímakatasztrófa megelőzésért, és ezzel veszélyeztetik a következő nemzedékek jövőjét. Az aktivisták fokozott klímavédelmi intézkedéseket sürgetnek, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson elfogadott megállapodás értelmében valóban sikerüljön a Föld felmelegedését 1,5 Celsius-fokra korlátozni.

A budapesti demonstrációt Klímaválság van. Lázadj! jelszavakkal hirdették meg. Az esemény szervezői szerint a koronavírus-járvány utáni helyreállítás nem zöld szempontok érvényesítésével történt meg, továbbra is a fosszilis energiahordozókba ömlik a pénz.

A hazai demonstráción az olyan természetpusztító beruházásokra is felhívták a figyelmet, mint amilyenek a Fertő tónál, a Balatonnál, a Velencei-tónál történnek, vagy amilyet a kisoroszi Szigetcsúcsra és a tatai Öreg-tóra terveznek.

A demonstráción résztvevők az Operától indultak, majd az Andrássy úton elindultak a Kossuth térre a Deák Ferenc teret, a Bajcsy-Zsilinszky utat és az Alkotmány utcát érintve, közben olyanokat skandáltak tudósítónk szerint, mint például „Kinek a bolygója? A mi bolygónk! Kinek a jövője? A mi jövőnk!”, időnként pedig angolul hangzott fel a cselekedj most (Act now!).

A Kossuth téren, ahol már ezerfősre is duzzadhatott a tömeg, az egyik felszólaló Jordán Ferenc biológus volt, aki megjegyezte, hogy nagyjából 1500 hasonló esemény zajlik világszerte a budapestivel egy időben, de ez mégsem árad a médiából.

Jordán arról beszélt, hogy túlfogyasztjuk magunkat, már hitelbe fogyasztjuk a Föld erőforrásait. Erre egy kocsmai hasonlatot hozott. „Az alkoholista a kocsmában már a nyolcadik felesnél van, egy fillérje sincs, de megpróbálja megkapni a kilencedik felest is, hogy majd valaki kifizeti. A Földnél tudjuk, ki fog fizetni. Ti.”

A biológus azt mondta, hogy hamarosan olyan problémáink lesznek, hogy lesz-e vizünk, és hogy azt a gyerekeink esetleg majd jegyre kapják-e, vagy fegyverrel kell-e érte menni.

Jordán szerint a növekedés nem folytatható, hiszen az erőforrásaink végesek, ráadásul a növekedésből csak kevesen járnak jól, néhány ember bankszámlája és multicég tőkéje növekszik, miközben Afrikában az éhség és a nyomor nő.

A biológus arról is beszélt, hogy csak értelmes vezetőkkel lehet változást elérni, mert csak globálisan, másokkal szóba állva lehet megoldani a problémákat. „Olyan nem kell, aki a pofánkba hazudik, aztán 30 évre titkosítja. Vagy azt hiszi, hogy akkora zseni, hogy majd egyedül megoldja, vagy esetleg családi segítséggel. A problémákra nyitott, őszinte vezetők kellenek” – mondta.

Az eseményen Udvaros Dorottya, a Greenpeace nagykövete volt az utolsó felszólaló.

A 2022-es választás klímaválasztás lesz. Hiszen a klímatudósok szerint 2030-ig maradt időnk cselekedni, ha túl akarjuk élni a 21. századot, és a következő kormány ennek az időszaknak minimum felében fog kormányozni. Tudjuk jól, hogy a politikusok csak akkor fogják komolyan venni a környezeti válság problémáját, ha azt látják, hogy mi, szavazók ezt várjuk el tőlük. Nyilvánítsuk tehát ki, hogy ezt várjuk tőlük, pontosan ezt” – mondta.

Udvaros szerint ugyan vannak példák a zöldülésre, de minden párt messze van attól, hogy rendes választ adjon a klímaválságra. Ő arra biztatta a hallgatóságát, hogy a választások előtt kérdezzék meg a képviselőjelölteket, hogy mit terveznek például a nagy tavaink megmentéséért, és írjanak a pártoknak, ha nem látnak zöld garanciákat a programjukban.