Szavazzon, hogy ki legyen az év hétköznapi roma hőse!

Mit jelent ma Magyarországon hétköznapi hősnek lenni? Nem azt, hogy valaki különb vagy több másoknál. A hétköznapi hős teszi a dolgát: tanítja a gyerekeinket, megmenti a szívbeteget, frizurát készít, tartja a lelket egy közösségben, vagy éppen fémrudat hegeszt a magyar zászló alá. Ott van köztünk, dolgozik, gondoskodik, kitart – és mégis sokszor láthatatlan marad. A Roma Sajtóközpont és a Roma Play által tíz éve alapított Aranypánt-díj őket állítja reflektorfénybe. A díj célja, hogy évről évre olyan embereket mutasson be a nagyközönségnek, akik foglalkozásuk révén elismerést vívtak ki a környezetükben, és közben önazonos romaként élik mindennapjaikat. 2023-ban Kovács Richárd rendőr főhadnagy kapta meg az elismerést, a vele készült interjúnkat itt olvashatja.

Több mint 800 ezer roma magyar él ma Magyarországon, akik nap mint nap építik ezt az országot – mint bárki más. Nemcsak részei, hanem formálói is a magyar társadalomnak. A díj jelöltjei idén is a legkülönfélébb élethelyzetekből érkeznek. Van köztük koreográfus, aki saját tréningrendszert dolgozott ki, gyermekvédelmi szakember, aki biztonságot teremt a legkiszolgáltatottabbaknak, és olyan pedagógus is, aki szabadidejében egy felnőtt férfit tanít meg olvasni.

Az Aranypánt-díj azonban nem a „csak akarni kell” hamis ígéretét közvetíti. Tudjuk jól: a szegénység, az előítéletek, az elzártság valós, sokszor legyőzhetetlen akadályokat emel. A jelöltek nem szuperhősök, nem kivételek – de az ő példájuk megmutatja, mi történhet, ha mégis akad egy lehetőség, egy mentor, egy esély. És hogy mennyit számít, ha nem állnak az útjukba. Az Aranypánt-díj lényege az egyenlőség. Hogy egyenlők vagyunk – ha hagyják. És hogy ezt ne felejtsük el, időről időre meg kell mutatnunk, milyen sokféleképpen lehet jónak lenni, értéket teremteni, közösséget építeni.

Idén ismét tíz fantasztikus roma ember történetével találkozhatnak. Kérjük, olvassák el a portréikat, és szavazzanak a Roma Play oldalán és itt a cikk végén azokra, akiket a leginkább méltónak éreznek az Aranypánt-díjra. Szavazni legfeljebb három jelöltre lehet, a portrék végén. A díjat április 7-én, a nemzetközi roma nap alkalmából adják át egy ünnepélyes gálán a Budapest Jazz Clubban. A rövid bemutatások után a Mutasd! gombra kattintva részletesebben is megismerhetik a jelölteket.

Budai Krisztián nagybőgőművész

Ennio Morricone, Quincy Jones, Andrea Bocelli, Plácido Domingo. Csak néhány azok közül a világsztárok közül, akikkel a Békésen született Budai Krisztián már állt egy színpadon. A Budafoki Dohnányi Zenekar nagybőgő szólamvezetője, rendszeresen koncertezik itthon és külföldön egyaránt. A zene mellett a hit is fontos szerepet játszik az életében, keresztény közösségeket szervez. Zenészként és keresztény vezetőként is fontosnak tartja, hogy a roma fiatalok számára elérhetővé váljon a felsőfokú tanulás és az önazonos életvitel.

Hadházi Renáta pedagógus

Sáros utak és könyvekkel teli polcok között nőtt fel Hadházi Renáta, aki ma már háromdiplomás pedagógus és kutató. Bár őt magát nem érte közvetlenül diszkrimináció, munkáját és életútját mélyen áthatja a társadalmi felelősségérzet – különösen azok iránt, akiket a rendszer elfelejtett. Magyar szakos tanár egy tiszaújvárosi általános iskolában, ahol tehetséggondozással foglalkozik. Diákjai inspirációjára elindított egy TikTok-csatornát, ezen pedagógiai módszertant, ötleteket, játékos irodalomtanítási gyakorlatokat oszt meg. Szabadidejében egy analfabéta felnőttet tanít írni-olvasni.

Hámor József koreográfus

Hámor József koreográfus gyerekként került a tánc világába, több mint húsz éve tanít és alkot a kortárs tánc területén, saját fejlesztésű tréningrendszere professzionális szintű mozgásminőséget nyújt a táncosoknak. Előadásai zenéit is maga komponálja, koreográfiáival és pedagógiájával generációkat inspirált. Büszke roma származására, még ha művészete során nem foglalkozik is kifejezetten a saját etnikai-kulturális hátterével.

Czeteová Alexandra védőnő

Czeteová Alexandra egy borsodi faluban, a szlovák határhoz közel fekvő Rakacán dolgozik védőnőként csodálatra méltó lelkesedéssel, elsősorban szegénységben élő nők és gyerekek helyzetének javításáért. Ő maga is nélkülözésben, egy apró szlovák faluban nőtt fel, tanulmányai során pedig többször szembesült diszkriminációval. Sok szempontból hiánypótló munkát végez, harcol a megkülönböztetés ellen: úgy látja, nagyon erős az intézményi rasszizmus a kórházakban a roma nőkkel szemben, amitől saját szerény, ám annál emberségesebb eszközeivel igyekszik megvédeni őket.

Lakatos Ferenc mesterfodrász

Lakatos Ferenc egy többgenerációs józsefvárosi zenész családba született. Tehetségesnek számított, neves zenészekkel léphetett fel, de végül a fodrászmesterséget választotta, ami a másik nagy szerelme volt. Józsefvárosban saját szalonja van, ahol ismert emberek is rendszeresen megfordulnak, de jótékonyságból rendszeresen vág hajat rászorulóknak is. Nemrég elvégezte a mesterfodrász képzést, ahol többek között Veress Győri Sándortól, Czinki Herberttől, Zsidró Tamástól, Szadek Máriától és Hajas Lászlótól tanulhatott. Maximalistának tartja magát, a magyar fodrászbajnokságon is szeretne elindulni idén.

Oláh Károly fémipari szakmunkás, író, költő

Reggel vasat hegeszt, este verseket ír – Oláh Károly számára a hagyomány nem nosztalgia, hanem megtartó erő, amit újra és újra át kell formálni, mint a fémet. Több mint negyven éve dolgozik a fémiparban, roma brigádjával több jelentős projekten, például a Batthyány-örökmécsesen is dolgozott. Jelenleg Európa-szerte ipari létesítményeken dolgozik, ahol bonyolult szerelési és fémmegmunkálási feladatokat lát el. Íróként, költőként is egyre többen ismerik, verseiben megörökíti a roma közösség mindennapjait és értékeit. Három verseskötet, egy romani szótár és egy cigány mesekönyv fűződik a nevéhez.

Orsós Gábor szívtranszplantációs szakápoló

Magyarország egyetlen felnőtt szívátültetéseket végző klinikájának transzplantációs intenzív osztályán ápolóként dolgozni igen speciális képzettséget igényel: nemcsak az általános intenzív ellátás csínját-bínját kell elsajátítani, hanem érteni kell még a kardiológiához és a nefrológiához is. Orsós Gábor a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika munkatársa, vagy új szívre váró, vagy szívátültetésen átesett betegekről gondoskodik. Miután a betegek kikerülnek a műtőből, ő felel a keringésükért, a táplálásukért, az anyagcsere-folyamataikért, ő segíti a beültetett szív adaptációját.

Lukács Ilona szociálpedagógus

Lukács Ilona szociálpedagógus egy szolnoki szakképző iskolában olyan fiataloknak segít a biztonságos szakmaválasztásban, akik a merev iskolai keretrendszerbe nehezen illeszkednek be. Mentortanárként hiteles személyiségével és inkluzív élménypedagógiai módszerek alkalmazásával vállal kulcsszerepet a diákok szocio-életviteli készségeinek fejlesztésében, akik így képessé válnak felelősen dönteni a saját jövőjükről.

Váradi Éva gyermekvédelmi szakember

Váradi Éva huszonöt éve dolgozik a gyermekvédelemben, hátrányos helyzetű családokkal és gyerekekkel foglalkozik. Pályája során csecsemőotthonban, gyermekvédelmi és ifjúsági központban is dolgozott. Jelenleg egy közösségi térben segíti a fiatalokat, szociális munkásként kapcsolatot épít, programokat szervez, és igyekszik elérni, hogy a gyerekek biztonságban érezzék magukat. Tavaly az év szociális szakemberének választották, de közben a gyermekvédelmi átvilágítások miatt felmondott akkori munkahelyén, ami egy gyermekotthon volt.

Balogh Marianna gyermekorvosi asszisztens

Balogh Marianna beteges kisgyerek volt, asztmás rohamok gyötörték. Talán épp emiatt határozta el, hogy orvos lesz. Bár az általános iskolában végig kitűnő tanuló volt, egy súlyos betegség miatt fel kell kellett adnia az álmát. Később szülésznőnek is tanult, most pedig gyermekorvosi asszisztensként dolgozik a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Ibrányban. Részt vesz egy programban, amiben roma asszonyokat képeznek ki kísérőnek, akik a szegregátumokban élő anyák várandósságát, szülését és gyermekágyas időszakát követik, hogy lelki támogatást tudjanak nyújtani és segítsenek az egészségügyi személyzettel való kommunikációban. Saját egyesülete is van, ami az ibrányi romák helyzetén szeretne javítani.