A vérellátó szolgálat letiltatta az interjúnkat, amit a koronavírus és a véradás kapcsolatáról készítettünk

2021. május 04. – 07:02

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

A sajtószabadság világnapja alkalmából a Telexen már közzétettünk egy gyűjtést arról, hogy hogyan utasították el bennünket az egészségügyi intézmények, amikor tudósítani szerettünk volna az ott dolgozók helytállásáról, munkájáról nehézségeiről, egyúttal megmutatva az emberi tragédiákat és a pozitív végkicsengésű történeteket is. A nekünk érkező elutasító levelek is szépen kirajzolják, hogy milyen abszurd hely tud lenni Magyarország, de ebbe a sorba kívánkozhat az is, hogy hogyan állt el egy már felvett interjú megjelenésétől az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ).

Az elmúlt hetekben az ismerősi körömben többeknél felvetődött, hogy mennyire biztonságos most vért adni, vagy hogy lehet-e védettséget szerezni vagy éppen a koronavírust elkapni vértranszfúzióval, vagy beoltottként lehet-e jelentkezni donornak. Emiatt is gondoltam, hogy írok erről egy ismeretterjesztő cikket. Kérdéseimmel megkerestem az OVSZ-t is, hogy akár telefonon, akár írásban válaszolják meg azokat.

Ebből azután egy személyes interjú lett, amit nem én kértem, hanem az OVSZ kommunikációs osztálya ajánlotta fel, így beszélgethettem egy órán át dr. Nagy Sándor szakmai főigazgató-helyettessel. A cikk el is készült, és a szöveget a megbeszéltek alapján átküldtem az interjúalanynak, hogy átolvashassa megjelenés előtt.

Mindeközben a kommunikációs osztállyal több levelet is váltottunk, hogy fotósunk mikor készíthetne képeket véradásról. Az először általunk kért időponton végül mi módosítottunk, de az OVSZ nagyon rugalmas és együttműködő volt, ezért is volt váratlan, hogy ezt a kurta üzenetet kaptuk: „Elnézését kérve, a holnapi fotózást és a cikk megjelenését lemondjuk.”

Erre válaszul magyarázatot kértem, de nagyon nem lepődtem meg, hogy egy hét alatt nem kaptam semmilyen választ. Nem tudjuk, hogy ki és miért tiltotta le az interjú megjelentetését, de az előzmények ismeretében nem hiszem, hogy a kommunikációs osztály vagy az interjúalany döntött volna így. A visszakozás elég érthetetlen, hiszen az interjú politikától, közéleti témáktól mentesen egy fontos, mindenkit érintő társadalmi és egészségügyi témát járt körül, amiből az OVSZ is csak pozitívan jöhetett volna ki, és a véradástól most ódzkodók kétségeit eloszlathatta volna.

Erről a közszolgálati funkcióról nem is szeretnék lemondani, így az interjúban elhangzó legfontosabb állításokat néhány pontba szedve közreadjuk.

  • A járvány legelején, tavaly tavasszal visszaesett a véradói kedv, de néhány hónap alatt visszaállt a megszokott szintre. Ellátási gondok nem voltak, mert a kórházak vérfelhasználása is csökkent a halasztott műtétek miatt.
  • Már tavaly olyan protokollt vezettek be a véradások helyszínein, ami szavatolja a biztonságot. A donorokat duplán kikérdezik a kockázati tényezőkről, külön lefertőtlenített tollal töltik ki a papírokat, a személyzet és a donorok is maszkot viselnek, a véradóágyak másfél méteres távolságban vannak. Eddig nem is volt fertőzésátvitel véradási helyszínen.
  • A koronavírus vérkészítménnyel nem vihető át, nem jelent ránk semmit veszélyt, ha esetleg egy fertőzött személytől levett vért kapnánk.
  • A donorokat ezért sem tesztelik külön, hogy koronavírussal fertőzöttek-e, a már fent említett intézkedésekkel minimalizálják a kockázatot.
  • Vért adhat koronavírus-fertőzésen átesett ember, de biztonsági okokból három hetet kell várnia felgyógyulása után.
  • Oltás után bárki adhat vért, nincs kötelező kivárási idő, mint néhány más típusú vakcinánál, de a szakemberek azt javasolják, hogy várjuk ki az oltás utáni egy-két napban jelentkező reakciókat, csak akkor adjunk vért, ha már jól érezzük magunkat.
  • Senkiben nem alakul ki védettség azért, mert már fertőzésen átesett vagy vakcinázott személytől kap vért.
  • Az OVSZ koronavírusos-fertőzötteknek plazmakészítményt állít elő, itthon jók a használati tapasztalatok, az ellátásban dolgozó orvosok már tudják, hogy a betegség melyik fázisában a leghatékonyabb.
  • Magyarországon jó a véradási hajlandóság, nemzetközi szinten is a felső középmezőnyben vagyunk. Minden típusú vérkészítményből képesek vagyunk az önellátásra, amit sok európai ország nem mondhat el magáról.