2024. december 12. – 06:59
„Ez egyértelműen egy pártpolitikai célokat szolgáló rajzolgatás. Ennél klasszikusabb gerrymandering a világon nincs szerintem” – mondta Szabó Szabolcs, Csepel–Soroksár országgyűlési képviselője a Telexnek az új választókerületi beosztásról. A Momentum frakciójában politizáló képviselő 2014 óta már háromszor is legyőzte a Fidesz alelnökét, a rezsicsökkentés arcát, Németh Szilárdot Budapest 17. egyéni választókerületében. A következő választás nemcsak azért lesz nehezebb, mert a Fidesz mellett a Tisza Párt eddig ismeretlen jelöltjével is meg kell küzdenie, hanem mert jelentős mértékben átrajzolják a körzetét is.
Az Országgyűlés jövő héten szavaz a választási törvény módosításáról, amely teljesen átalakítja a főváros választókerületi beosztását. A budapesti lakosságszám csökkenésére hivatkozva az eddigi 18 helyett csak 16 országgyűlési képviselője lesz a fővárosnak, és ezzel párhuzamosan minden egyes választókerület határait átszabják. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogyan rajzolják át a csepeli–soroksári választókerületet, ahol még soha nem tudott nyerni a Fidesz a jelenlegi beosztás 2012-es megalkotása óta.
Lakóparkok és ipari területek
Tíz év után szétválasztják Csepelt (XXI.) és Soroksárt (XXIII.). A 2026-os országgyűlési választáson Csepel már Budapest 9. választókerületének központja lesz, míg Soroksár az új 16-os számú OEVK-ba (országgyűlési egyéni választókerület) kerül. A következő térképen kék színekkel jelzett területek alkották az elmúlt három választáson azt a választókerületet, amelyben a geográfus végzettségű Szabó Szabolcs minden alkalommal legyőzte a fideszes Németh Szilárdot.
A világoskékkel jelölt Soroksár Pesterzsébethez került, míg a sötétkék Csepel három különböző korábbi választókerület egy-egy kis részét kapta meg:
- a zölddel jelölt BudaPart területet a XI. kerületből és a korábbi 18-as OEVK-ból;
- a pirossal jelölt területet, ahol a ferencvárosi rendező pályaudvar van, a IX. kerületből és a korábbi 6-os OEVK-ból;
- a sárgával jelölt Gubacs és Erzsébetfalva egy része pedig a XX. kerületből és a korábbi 16-os OEVK-ból került a csepeli választókerülethez.
Első ránézésre úgy fest, mintha a pirossal jelölt ferencvárosi rész lenne a legnagyobb a Csepelhez hozzácsapott új területek közül. Ez azonban csalóka, valójában négyezernél is kevesebb választó él a nagyrészt ipari létesítményekből álló részen. Társadalomszerkezetileg ez az ipari terület áll a legközelebb Csepel-sziget északi részéhez a választókerület új elemei közül, itt is jellemzően alacsonyabb gazdasági státuszú emberek élnek.
A XX. kerületi (a fenti térképen sárgával jelölt) részen már jóval több mint 18 ezer választó szavazhatott 2022-ben. Ez egy meglehetősen sokszínű terület: míg a Duna felőli részén, Gubacson, nagyrészt magas társadalmi státuszúak élnek, Erzsébetfalván inkább közepes státuszúak.
Mindezektől teljesen eltérő a XI. kerületből átcsatolt rész területszerkezete. A javaslat szerint az új lakónegyedként épülő BudaPart lakói is már a csepeliekkel közös képviselőt választhatnak 2026-ban. A területen ott állnak a Tiborcz Istvánhoz köthető cégek által építtetett és az állam által 255 milliárd forintért felvásárolt irodaházak, de már a 2022-es választáson is nagyjából 1500 választó szerepelt az itteni névjegyzékben. Itt 2-3 millió forintot kell fizetni négyzetméterenként egy lakásért, így lakói nem a magyar társadalom szegényebb rétegeihez tartoznak. Az építkezések dinamikáját jól mutatja, hogy a júniusi EP-választáson már közel 2500 ember szavazhatott azon a részen, amit a csepeli választókerülethez csaptak.
Színesebb lett a választókerület
A csepeli–soroksári választókerület eddig sem volt homogén: az ipari területeken és Soroksáron népszerűbb volt a Fidesz, míg a csepeliek inkább az ellenzékre szavaztak. Csepel sem egységes azonban politikai és településszerkezeti szempontból. Azok a déli lakótelepek, melyek közelebb vannak a kertvároshoz (Csepel délkeleti részéhez), sokkal inkább ellenzékiek, a középső területeken viszont bőven találunk billegő szavazóköröket is.
Az idei EP-választás nemcsak az országos állóvizet kavarta fel alaposan, hanem némileg átrajzolta a terület választói magatartását is. A XX. kerületi szavazókörök narancssárga színe nem a Fidesz–KDNP előretörését mutatja, hanem az ellenzéki oldal elaprózódásából fakadó relatív előnyét. Ezekben a szavazókörökben ugyanis a baloldal még 10 százalék felett tudott maradni, miközben megérkezett a Tisza. Hasonló volt a helyzet Csepel-Kertvárosban is, viszont itt bőven van olyan szavazókör, ahol a Tisza még a baloldal relatív jó szereplése ellenére is meg tudta előzni a Fideszt.
Az ipari területeken a kormánypártok szerepeltek jobban, míg Gubacs déli részén és a BudaPart lakóparkjaiban a Tisza dominált. Ez mutatja meg a legjobban azt, hogy a Fidesz jellemzően az alacsony társadalmi státuszúakat, míg a Tisza a lakáspiaci szempontból és anyagilag is jó helyzetben lévő fiatal családosokat tudta megszólítani a júniusi választáson.
Az egyetemi oktatói állását felfüggesztő Szabó Szabolcs az Együtt színeiben már 2014-ben nyert ebben a kerületben, pedig akkor még nagyon messze jártunk az ellenzéki összefogástól. 2014-ben és 2018-ban a Jobbik jelöltjei, Léhmann Viktor, majd Bereczki Miklós is 15 százalék feletti eredményt ért el. Tíz éve ráadásul még a mainál jóval népszerűbb LMP is önálló jelölttel indult itt. Ezért is vezet tévútra az a fajta politikai kommunikáció, amely az egyes kerületekben meglévő harmadik vagy negyedik jelölteket hibáztatja egy választási vereségért.
Ezt támasztja alá az is, hogy a 2022-es választásra megvalósult az összefogás, de Szabó nem tudta növelni az előnyét Németh Szilárddal szemben. Ez azt jelzi, hogy a csepeli választókerületben is megosztottak voltak az ellenzéki választók, amit az idei EP-választás eredményei még inkább alátámasztottak. Az új kerülethatárokkal egy még színesebb terület jön létre, így a 2026-ban indulóknak nagyon széles választási koalícióra lesz szükségük a győzelemhez. Az eddigi választási adatok alapján – Soroksár elvételével és az újonnan hozzácsapott területekkel – az új választókerületben még kevesebb esélye lehet a Fidesznek.
Így kell változtatni a kampányon
A mostani módosítás szerinte a választóknak és a regnáló képviselőknek is rossz, magyarázta lapunknak Szabó Szabolcs. A választók nem fogják tudni, hogy melyik körzethez tartoznak, és kik közül választhatnak. A képviselőknek pedig olyan városrészekben kell kampányolniuk a következő választás előtt, ahol nem ismerik őket, mindeközben elvesztenek több olyan városrészt, ahol hosszú évek óta építik a kapcsolatot a választókkal.
A momentumos képviselő a 2022-es választáson a hatpárti összefogás jelöltjeként 2545 szavazattal előzte meg Németh Szilárdot. A kettejük közötti különbség nagyobb része Csepelen jött össze, Soroksáron már jóval szorosabb versenyben, mindössze 125 szavazattal nyert Szabó. A képviselő szerint a kormánypártok egyik célja az lehetett a választókerületek módosításával, hogy
a jobboldalhoz húzó Soroksárral létrehozzanak egy új dél-pesti választókerületet Pestszentlőrinc-Pestszentimre bevonásával, ahol már nem teljesen esélytelen a Fidesz jelöltje.
Mivel Soroksár nélkül a csepeli választókerület nagyon kicsi lett, muszáj volt hozzárakni plusz területeket, amit igen érdekesen oldott meg az ismeretlen térképrajzoló. Budáról és Pestről is olyan részeket kapott Csepel, amelyekhez semmi köze a kerületnek.
A képviselő szerint ugyanakkor az nem számít újdonságnak, hogy a választókerület egyes részei nagyon különböznek egymástól. Csepelnek és Soroksárnak sincs sok köze egymáshoz gazdaságilag, társadalmilag, településszerkezetileg. A két kerület közti különbségre egy választási kampányban is érdemes reagálni. „Soroksár olyan, mint egy alföldi mezőváros” – mondta Szabó. A kerületben nagy szerepe van a személyes kapcsolattartásnak, „ott tényleg az számít, hogy kivel fogunk kezet, kivel beszélgetünk”. Csepel jóval sűrűbben lakott, és heterogénebb terület. „Aki nem ismeri Csepelt, annak van egy olyan kép a fejében, hogy ott mindenki panelban lakik és szegény. A valóságban azonban olyan házakat is találni a kerületben, hogy azt a XII. kerület felkapott részein is megirigyelnék.”
Szabó sajnálja, hogy „elveszti” Soroksárt a következő választásra, de 2026-ig még ő a kerület képviselője, és ígéri: a kampánytól függetlenül ugyanúgy jelen lesz a kerület életében, mint eddig. Továbbra is nyitva az irodája, és foglalkozik a helyi ügyekkel. Az fel sem merült benne, hogy az új, soroksári központú, 16-os számú körzetben próbálkozzon 2026-ban. „Csepelen élek, csepeli vagyok” – felelte kérdésünkre. Nem mellesleg Soroksárhoz olyan területeket csatoltak, ahol eddig legfeljebb turistaként járt, és állítása szerint még térképpel is nehezen találna oda.
Megkérdeztük azt is, hogy az újonnan a körzetéhez csapott területeken regnáló képviselőként mit kéne csinálnia. „El kell végezni a klasszikus politikai munkát” – vágta rá a választ. Az első feladata az lesz, hogy megismerje a három kerületrészt, felvegye a kapcsolatot a helyi közélet fontosabb szereplőivel, a regnáló képviselőkkel és polgármesterekkel. Ebből a szempontból még könnyebb helyzetben is lesz Szabó, mint eddig: a IX. és a XI. kerületben is ellenzéki polgármester van (Baranyi Krisztina és László Imre), de állítása szerint a XX. kerületi Szabados Ákossal is jó viszonyban van.
Ezzel párhuzamosan elkezdenek szórólapozni az új részeken, hogy megismerjék a választók. Azt is megjegyezte, hogy a szórólapozás jóval drágább lehet, ha helyi mutációk is készülnek.
Az eddigi kettő helyett ugyanis már négy közigazgatási kerület tartozik ahhoz a körzethez, ahol 2026-ban elindulna.
Azt még ő sem tudja, hogy ki lesz az ellenfele. A Tisza Párt pályázaton választja ki a 106 jelöltjét, és a DK is azt ígéri, hogy minden választókerületben állít jelöltet.
Meglepő lenne, ha a Fidesz ismét Németh Szilárdot jelölné a csepeli választókerületben, pláne a júniusi önkormányzati választás fiaskója után. A Fidesz alelnöke összeveszett Borbély Lénárddal, a kerület fideszes polgármesterével, és kettejük konfliktusa egész odáig jutott, hogy Borbélyt kitették a Fideszből. A polgármester a júniusi választáson egy civil szervezet színeiben indult csapatával a Fidesz ellen, és szó szerint taroltak. A 18 fős képviselő-testületben a Fidesznek mindössze két mandátum jutott, a Németh Szilárd által protezsált fideszes polgármester-jelölt, Dudás Zoltán, 10 százalékos eredménnyel csak a harmadik helyen végzett. Ez volt messze a legnagyobb veresége a Fidesznek Budapesten, amely valószínűleg felveti a választókerületi elnök, Németh Szilárd felelősségét is.
A választási törvény egyéb részleteiről itt írtunk, és térképekkel itt mutattuk be, hogy érinti a Fideszt és a Tiszát a választókerületi beosztás módosítása.
