Cserna-Szabó András: Anyám pókja

2021. november 27. – 14:42

Cserna-Szabó András: Anyám pókja
Illusztráció: Fillér Máté / Telex

Másolás

Vágólapra másolva

Már kapható a Telexshopban a Telex első könyve, A fukusimai búvár és más novellák című válogatáskötet, amelyben a Telextárcák rovat szerzőinek művei olvashatóak, 23 író 28 novellája, köztük öt eddig még sehol nem publikált írás.

Anyámnak új pókja van. És ilyenkor túlteng benne az ösztrogén vagy mi. Úgy öltözködik, mintha egy lökött huszonéves csaj lenne a kilencvenes évekből. Valamikor egyébként az volt, egy huszonéves lökött csaj a kilencvenes években. Akkor szedte fel az apám, és ebből lettem ugye én. Egyébként az apám se volt százas. Anyám nyolcvanas se.

De azért Kr. u. kétezerhuszonegyben igazán nem kéne fényes nappal egy külvárosi panel nappalijában Kispál és a Borzra táncolni bugyiban és tökrészegen. Ha ugyan valóban 2021 éve született Krisztus. Ami nem valószínű egyébként. Krisztusnak Kr. e. 4 előtt kellett születnie, mert Máté evangéliumában az szerepel, hogy Krisztus születésekor Heródes még életben volt. Egyesek szerint Krisztus Kr. e. 7-ben született, és a napkeleti bölcsek a Jupiter és a Szaturnusz együttállását láthatták. Mások szerint Kr. e. 6-ban, és a Halley-üstökös volt a „csillag”, ami a napkeleti bölcseket Betlehembe vezette. Egy Dionysius Exiguus nevű mókus szúrta el a dolgot, ő számította ki először és rosszul (Lukács evangéliuma alapján), mikor született Krisztus. Négy évet biztosan tévedett, de még az is lehet, hogy hetet. Vannak, akik szerint még többet.

Anyámtól meg is kérdeztem egyszer, mit szól ahhoz, hogy most valószínűleg kétezerhuszonnyolcat vagy kétezerhuszonhetet vagy kétezerhuszonhatot vagy kétezerhuszonötöt írunk. Azt válaszolta, hogy őt ez kurvára nem érdekli, és a Dionysius Exiguus szerinti jövő héten hagyjam el a lakását, vége a mamahotelnek. „Huszonöt éves vagy, bölcsészfing, kotródjál dolgozni, és szerezzél magadnak egy lakást is.” Így, hogy kotródjál meg bölcsészfing. A saját anyám, bazmeg. Bele a szemembe. Illetve csak majdnem a szemembe, mert bár a két és fél szobás lakás félszobájában lakom, anyámmal fészbuk meszendzseren szoktunk kommunikálni. Próbálom ugyanis minimálisra szorítani a személyes találkozások számát. Tudom, hogy reggel hét és nyolc között, valamint este kilenc és tíz között jógázik a nappaliban lehúzott redőny mögött, gyertyafénynél. Ilyenkor járok szarni. És rendszerint ilyenkor veszek magamhoz némi élelmet a hűtőből, hogy éhen ne dögöljek. Ez lenne a mamahotel? Miféle hotel? Ott tízig van reggeli, a pincér kinyalja a segged, naponta kapsz új törölközőt, és a wifit se kell a szomszédból lopni.

Szóval anyámnak új pókja van, a Misike. Persze fiatalabb nála. Mindig is a fiatalabb faszikra bukott. Meg azokra, akik megígérik neki, hogy elviszik Zanzibárba. Eddig minden pasija megígérte neki. Apám is. Persze egyik se vitte el. Talán majd Misike elviszi. Anyám sose volt Zanzibárban, de valamikor a kilencvenes években a fejébe vette, hogy egyszer elmegy Zanzibárba. Megnézi Farrokh Bulsara, vagyis Freddie Mercury szülőházát, és beül a Stone Town tengerpartján működő Mercury’s étterembe, ahol majd jó fűszeres kajákat eszik. Urjót, ugalit vagy pilaut.

Nem vagyok bemutatva Misikének, de néha összetalálkozunk a hűtőnél vagy a vécénél. Ő is gyakran jár szarni akkor, mikor anyám jógázik. Olyan izmos és szőrös a lába, mint egy lóé. Bokszeralsóban és egy kinyúlt, világoskék pólóban közlekedik nálunk. A feje búbja már kopaszodik, de hátul ilyen kis hetyke copfot visel. Ha nem dugná anyámat, azt gondolnám, buzi. A fészbuk-profilján a neve alatt ez a bemutatkozás olvasható: „Két szerelmem: a bringa és a szintetizátor.” Na és az anyám? Már ekkor szimpatikus lett nekem a csávó. Semmi romantikus nyáladzás.

Szóval biciklis futár a Misike. Hétközben. Mert hétvégén lakodalmakban játszik. Van egy zenekara, a 2+1. Egy szinti, egy gitár, egy trombita. Lakodalmas rock. Sárgul már a kokkódzsámbó. A karantén alatt is vállalt melókat. Hallottam, mikor telefonált. A fürdőkádból szokta intézni az üzleti ügyeit, azt gondolja, anyám nem hallja. Szóval a karantén alatt világvégi borospincékben tartották a bulikat. Feketelagzi. Mint az ötvenes években a feketevágás. Titokban. Bejelöltem a fészbukon, de nem jelölt vissza. Biztosan anyám hazudozott neki rólam összevissza. Egyébként a Misike székely. A fészbukon Erdély címere a borítóképe. A fekete turul jelképezi a magyarokat, a nap és a hold a székelyeket, a hét vörös bástya meg a szászokat. A konyha folyton tele van üres Tiltott Csíki Sörös üvegekkel. Amikor Misike telefonál, olyan szavakat használ, mint a pityóka, a borvíz meg a lájbitépő. Reggel fölkel, kimegy a mosdóba, ott jó nagyot förödik. Anyám közben csirikol, hogy elfogy a meleg víz. Akkor Misike felhúzza a gagyáját, és indul a konyhába frustukolni. A tegnapi faszulykát vagy valami puliszkát. Anyám meg jógázik. Én ilyenkor osonok szarni. Nehogy Misike megelőzzön.

A múltkor összetalálkoztam a saját anyámmal a Lidlben. Egy szakadt farmergatyában volt, amiből kilógott a segge. Az apukák úgy bámultak utána, hogy nekitolták a bevásárlókocsijukat az akciós borok polcának. A képemről majdnem leégett a bőr. Alig tudtam elbújni az anyám elől. Még csak az kellett volna, hogy rám köszönjön. Csók, kisfiam! Mert néha ilyeneket mond nekem, amikor elönti az agyát az ösztrogén vagy mi. Annyira szerelmes a Misikébe, hogy ilyenkor húsz centivel a padló fölött lebeg. Csókokat küldd mindenkinek, akivel találkozik. Bénára lájkolja a fészbukot, kioszt ezer szívecskét. Kiss Tibivel együtt énekel a konyhában. „Kócos kis romantika tejfogával a szívembe mart.” Közben valami indiai biolencsét kotyvaszt a Mautner Zsófi receptje alapján. Az egész lakótelep bűzlik a kibaszott fűszereitől. A gyömbértől, a fokhagymától, a koriandertől, a római köménytől, a kurkumától, a kardamomtól és a cayenne borstól. De őt nem érdekli a lakótelep. Se. Csak a Misike. Néha napokra, sőt hetekre eltűnnek. A fészbukon se látom őket. Mint a kámfor. Aztán mindenféle rozsdás vassal kerülnek elő. És a vaterán árulják. A Misikének van egy fémkeresője is. Gyorsan leesett, hogy ezek Székelyföldön illegálban túrják a földet. Aztán itthon eladják.

Elképesztő, miket árulnak. „Csaba székely királyfi kardja.” Ráírtam anyámra meszendzseren, hogy kapjanak már magukhoz, ez a Csaba, avagy Ernák, Attila legkisebb fia volt, a nagykirály kedvence. Ugyanis a fiú születésekor a táltosok azt jósolták, Attila birodalma összeomlik, de akkor jön Csaba, aki újra hatalmassá teszi a hunokat. „Ki mondja ezt? Te, bölcsészfing?”, írta anyám. „Nem”, válaszoltam, „hanem bizonyos Priszkosz rétor, egy konstantinápolyi diplomata az V. századból, aki tényleg találkozott Attilával is, Csabával is. Attilát kinyírták, Csaba valószínűleg zsoldosnak állt. A székelyek első említése majdnem hétszáz évvel későbbi.” Anyám persze válaszra se méltatott. A székely kard (méretét tekintve inkább nagyobb bicska) elképesztő összegért kelt el. Misike egy szép nap akkora lapostévével állított be, hogy alig fért be az ajtón. Azóta azon nézik a Netflixet.

De ez még lófasz ahhoz képest, hogy aztán megint eltűntek, és pár hét múlva egy lándzsával állítottak be. De most már nem titkolóztak, engem is be akartak vonni. „Jártál egyetemre, tudsz latinul meg ógörögül, igazán segíthetnél”, írta anyám. Semmi bölcsészfing meg kotródjál. Azt válaszoltam, hogy ha a mamahotel rendes szolgáltatásokat tudna nyújtani (napi három étkezés, ebből egy meleg, hasító wifi, zsebpénz stb.), akkor talán beszélhetnénk a dologról. Napokig nem jött üzenet. Majd annyi: „OK”. Szerintem Misike puhította meg anyámat. Az első csóka, aki tudja kezelni. Bírom Misikét. Azóta van reggeli, ebéd, vacsora. Kikészítve a konyhaasztalra.

A lándzsa, amit találtak, szerintem nem is lándzsa. Valami fémkerítésnek az ócska darabja lehet. De mióta eladták Csaba kardját, vérszemet kaptak. Anyám Koppány lándzsájaként akarta piacra dobni, de Misikének ez nem volt elég. Valami grandiózusabbat akart. Úgy gondolta, egy hun trónörökös után nem rukkolhatnak elő egy felnégyelt somogyi lázadóval. Ezért kérték a segítségemet. Hasít a net, valami pénzt is bedugtak az ajtóm alatt. „Longinus-lándzsa”, írtam pár nap múlva meszendzseren. „Hetek óta rohadok az olajszagban, rántott húst sütök meg fasírtot, és akkor szórakozol velem, te sötét gazember?”, írta anyám. „Nem hülyéskedek, tényleg ez a megoldás, a Szent Lándzsa”, írtam anyámnak. „Majdnem akkora szám, mint a Szent Grál. Longinus egy római centurio volt, aki beledöfött lándzsájával a keresztre feszített, már halott Krisztus bordái közé.” Anyám: „Honnan veszed ezt a marhaságot?” Én: „János írja az evangéliumában.” És kimásoltam neki a wikipédiáról: „A rómaiak arra készültek, hogy eltörik Jézus lábát. A crurifragium bevett szokás volt akkoriban, és a kereszthalál meggyorsítására szolgált. Ám mire a kereszthez értek, hogy eltörjék a lábát, Jézus már meghalt. Hogy megbizonyosodjanak erről, egy római centurio, akit Longinusnak neveztek, és aki Pontius Pilatus proconsul hivatalos képviselőjeként volt jelen, oldalba szúrta lándzsájával. (»Hanem egy a vitézek közül dárdával döfé meg az ő oldalát, és azonnal vér és víz jőve ki abból.« Jn 19,34) A jelenséget Órigenész, a keresztény tudós csodának tartotta. A Jézust oldalba szúró katona nevét a Biblia nem említi. A legrégebbi ismert forrás szerint a név egy negyedik században íródott apokrif iratból, Nikodémusz evangéliumából származik.” Anyám teljesen euforikus állapotba került. Elöntötte az agyát az ösztrogén vagy mi. És miután még megírtam neki, hogy a Szent Lándzsa csodatevő lándzsa, hallottam, ahogy ráengedi a tűt a Kispál és a Borz bakelitjére. „De a bikini felsőt már lazán dobja hátra a vitorláson, amin elmegy Afrikába.” És Misikével a nappaliban táncoltak, ordították a dalszöveget. Szerintem meztelenül, vagy majdnem meztelenül, bokszerban és bugyiban, de hát ez csak egy sejtés. A pezsgő viszont nem sejtés, hallottam, ahogy pukkannak az üvegek. Az már nem is érdekelte őket, hogy Aëtius a Szent Lándzsa csodatévő erejével győzte le Attilát, Theodosius a gótokat, Nagy Károly a mindenkit, hogy III. Ottó német-római császár a lándzsát István királyunknak adta nászajándékba, később a Hohenstaufenokhoz, majd a Habsburgokhoz került, és ma a bécsi Schatzkammerben őrzik. Pár nappal később feltettem az internetre néhány „tudományos publikációt”, melyben a szerzők versenyt érvelnek amellett, hogy a Bécsben őrzött Szent Lándzsa csak hamisítvány, az eredeti valami magángyűjtőnél lehet.

Anyám, sok éve először, nagyon elégedett velem. Utoljára talán óvodás koromban volt büszke rám, amikor megtanultam egyedül kitörölni a seggem. A cikkeket átvette jó néhány komoly internetes portál, női magazinok, történelmi blogok stb. Pár hét alatt valóságos lándzsalázat izzítottam a virtuális térben. Misike se lustálkodik. Derék, szorgalmas fickó, a kerítés rozsdás és szúrós fémrúdjába belevéste a székely bicskája hegyével, hogy L. C. Vagyis Longinus Centurio. Hogy még hitelesebb legyen.

Anyám szeretné, ha velük vacsoráznék a nappaliban. De szerintem ez még korai. Sokévnyi zsigeri gyűlöletet nem lehet lemosni egy közös és sikeres üzleti vállalkozás frissen csepegő nektárjával. De, ami még furcsább, Misike végre visszajelölt a fészen. Azt kérdezte meszendzseren, hogy mit írjon ki a vaterára, hányból való a lándzsa. Mikor volt a döfés? Mire én azt válaszoltam neki, hogy ez elég bonyolult kérdés, és felsoroltam jó néhány egymásnak teljesen ellentmondó elméletet. Végül még egy rövidke részt is kimásoltam neki Jézus wikipédia-oldaláról. Csak hogy érezze a téma végtelen bonyolultságát: „Fontos egyezés az evangéliumok között az a tény, hogy a keresztre feszítés Quintus Pontius Pilatus kormányzása idején történt 26 és 36 között. Ebben az időszakban Nisan 14-e (János alapján) csak 27-ben, 30-ban, 33-ban és 36-ban esett péntekre. Érvek szólnak mindezen évek mellett: Lukács evangéliuma megemlíti, hogy Jézus körülbelül 30. évében, Keresztelő Szent János pedig Tiberius császár 15. évében kezdte el nyilvános munkásságát. Ha elfogadjuk i. e. 6-ot Jézus születési évének, akkor ez a nyilvános működés kezdetét Jézus esetében 26-ra teszi, Keresztelő Szent János esetében pedig 29-re, ez azonban ellentmond annak az evangéliumokban foglaltaknak, hogy János már vízkeresztelt, amikor Jézus színre lépett. Tiberius 14-ben lett császár, azaz túl későn Jézus működésének kezdetéhez viszonyítva, mivel János evangéliuma három különböző húsvétot említ meg Jézus nyilvános élete során (azonban ezek a beszámolók utalhatnak Jézus korábbi, kötelező zarándoklatainak történéseire is). Emiatt a keresztre feszítés idejét 33-ra teszik. Emellett szól az az érvelés is, miszerint Seianusnak a zsidók elnyomatására vonatkozó rendeléseit Seianus halála után, 32-ben Tiberius eltörölte, ami jó magyarázatot adhat arra, hogy Pilatus miért engedett akarata ellenére a Jézus kivégzését követelő zsidóknak (amellett, hogy a János 19,12-ben említett fenyegetést is érthette). Ha azonban elfogadjuk azt, hogy Tiberius uralkodását sokan Augustus császár halála előtti társcsászárságával kezdik (12), akkor Keresztelő Szent János munkásságának kezdetét 26-ra, vagy 27-re lehet tenni, ami Jézus halálának legvalószínűbb időpontját 30. április 7-re teszi.” És végül azt írtam neki: „Semmi sem biztos, Misikém, a történelem egy kibaszott fikció, az élet álom, a lét törvényei ismeretlenek, sötétben tapogatózunk mindannyian, barlangban leláncolt lények vagyunk, akik a valóságos világból semmit sem láthatnak.” Misike nem sértődött meg, hogy lemisikéztem, sőt, visszaküldött négy vidám hangulatjelet és egy szívecskét.

Szóval csak azt akartam elmesélni, hogy anyámnak új pókja van. És ez az új fazon nagyon más, mint a többi. Nem olyan született seggfej, amilyen az eddigi tucat. Igen, anyám éppen tizenkét faszit fogyasztott el apám halála és Misike között! Egyik nagyobb barom volt, mint a másik. De ez az új pók most más! Még az is lehet, hogy elvisz Csíkba egy igazi székely lagziba, ahol degeszre zabálhatom magam fostoros káposztával. Vagy elmegyünk kettesben horgászni a zeteváraljai víztározóhoz. Vagy jéghokizni. Esetleg a hegyekbe medvét nézni. Úgy, ahogy normális családokban csinálják az emberek. Nevelőfater és a mostohafia beülnek péntek este a kocsiba, és elmennek együtt hétvégére valahová lazulni. Anyám addig nyugodtan végignézheti A Korona összes évadát a kurvanagy lapostévéjén. Az élet rövid, nem lehet folyton utálkozni. Az élet rövid, ki kellene használni. Az élet rövid, megdöglesz, és pár év múlva már azt se tudják, mikor születtél, és mikor dobtad fel a pacskert.

A Telex tárcarovatának célja közelebb vinni az olvasóhoz a kortárs szépirodalmat, hogy az ne csak kisebb példányszámú irodalmi folyóiratokban jelenhessen meg, hanem olvashassa mindenki, aki napi sajtót olvas, ahogyan az 1900-as évek első felében ez még természetes volt. A sorozatban eddig megjelent írások itt találhatók .

Kedvenceink
Kövess minket Facebookon is!