Ketrecbe zárt izraeli gyerekek, ukrán fegyverekkel harcoló Hamász – beindult az álhírgyár a gázai–izraeli harcokról

A gázai–izraeli konfliktus önmagában is nagyon bonyolult és összetett, a Hamász szombati terrorakciója óta viszont egyre több álhír és dezinformáció is napvilágot látott a témában, ami megpróbálja még jobban összezavarni és manipulálni az átlagos közösségimédia-felhasználót. Ez egyébként a közösségi média térnyerése óta – sőt, tulajdonképpen jóval előtte is – minden konfliktushelyzetben jellemző, az orosz–ukrán háborúban például turbófokozatra kapcsoltak mind az álhírek, mind a központi dezinformáció (erről itt, itt és itt írtunk bővebben, de készítettünk tényellenőrzést is a témában, amelyekből néhányat itt, itt, itt, itt és itt lehet elolvasni).

Nem meglepő tehát, hogy X-en (korábban Twitter), Facebookon, TikTokon, YouTube-on és Telegramon is csak úgy csődül az emberekre a fals információ: az elmúlt években egyértelművé vált, hogy nagyon hatásos fegyver, ha az emberek figyelmét irányítani, a véleményét befolyásolni lehet. A probléma annyira aktuális, hogy egyre több kutatás készül arról, hogy lehet az álhírek ellen védekezni, akár országos, akár intézményi, akár egyéni szinten. Amíg erre nincs egy hatásos és egyszerű módszer, addig viszont az fog történni, ami most a gázai–izraeli harcokkal is.

A probléma megoldása azért is lenne nagyon fontos, mert a közösségi média felbecsülhetetlen érték ahhoz, hogy az emberek első kézből kapják az információkat, főleg egy ilyen háborús helyzetben. Onnan érkeztek például az első hírek a Nova fesztiválon történt mészárlásról, arról, hogyan rabolják el a Hamász terroristái az izraeli túszokat, de arról is, hogy az izraeli megtorló légicsapások milyen pusztítást végeznek a Gázai övezetben, palesztin civilek életét követelve.

Az álhírek azonban gyorsan és hatékonyan terjednek, így voltak arról posztok például, hogy egy izraeli vezető parancsnokot elraboltak, megosztottak egy manipulált jelentést, amely azt állította, hogy Joe Biden amerikai elnök több milliárd dolláros segélyt ajánlott fel Izraelnek, illetve fals angol felirattal láttak el régi Putyin-videókat.

Az AFP gyűjtése ezeket mind megcáfolja.

Elrabolt parancsnokok és Joe Biden nyolcmilliárdos támogatása

Az egyik legnépszerűbb álhír a konfliktus kirobbanása óta az volt, hogy a Hamász elfogta Nimrod Alonit, az izraeli csapatok egyik tábornokát. Ez azonban rendelkezésre álló információk szerint nincs így, a tábornok nem a Hamász túsza. Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője azt nyilatkozta, hogy Aloni a szombati támadás után vasárnap egy katonai megbeszélésen vett részt, erről az IDF képeket és videókat is közölt.

Az álhírt terjesztő posztok szövege nagyjából így nézett ki: „A palesztin ellenállók elfogták Nimrod Aloni izraeli parancsnokot és több tucat másik izraeli katonát, ahogy megtámadták a Gáza közelében lévő izraeli ellenőrző állomásokat és a szomszédos megszállt városokat.” Az AFP szerint az álhír Instagramon ment nagyot, a bejegyzéseket több tízezren lájkolták.

Az AFP annak is utánajárt, hogy a neten szélsebesen terjedő, Joe Biden 8 milliárd dolláros izraeli segélycsomagjáról szóló dokumentum hamis. Úgy tűnik, hogy a hamisított írás Biden egy júliusi feljegyzésének szerkesztett változata, amelyben 400 millió dolláros segélyt jelentett be Ukrajnának. A dokumentum ugyan körbejárt a neten, de nem tették közzé a Fehér Ház honlapján vagy a szövetségi dokumentumok nyilvántartásában. Később a Fehér Ház képviselője is megerősítette, hogy a dokumentum hamis.

A helyzeten ront egyébként, hogy egyre több hivatalosan is megerősített X-profil oszt álhíreket – még olyanokat is, amelyeket nagyon könnyű visszaellenőrizni és megcáfolni. Elon Musk ugyan ígéretet tett arra, hogy a platform nagyon fog figyelni az izraeli konfliktussal kapcsolatos álhírekre, egyelőre úgy tűnik, a kék pipás fiókok a fals információk melegágyává váltak. Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság felvetette, kitilthatják az X-et az EU-ból, ha Elon Musk nem lép a terjedő álhírek ellen.

Musk egyébként sajnos maga is ajánlgat olyan fiókokat, amelyeket szerinte érdemes követni, ha az ember a konfliktusról akar informálódni: az egyik több kritikát kapott korábban megtévesztő posztjai miatt, a másik pedig egy szintén megkérdőjelezhető OSINT, tehát nyílt forrású hírszerzéssel foglalkozó fiók. Mindkettő kék pipával ellátott, mindkettő terjesztett már – akarva vagy akaratlanul – álhíreket.

A közösségi médiában keringenek olyan videók is, amelyeken állítólag Vlagyimir Putyin orosz elnök arra figyelmezteti az Egyesült Államokat, hogy maradjon távol az izraeli konfliktustól. Összesen két ilyen videó indult körbe a neten, mindegyik több hónapos felvétel, és az angol nyelvű félrefordítással ellentétben Putyin valójában az orosz–ukrán háborúról beszél bennük.

„Amerika el akarja pusztítani Izraelt, ahogy mi elpusztítottuk Ukrajnát a múltban” – mondja az egyik videó felirata. „Figyelmeztetem Amerikát. Oroszország segíteni fog Palesztinának, Amerika pedig nem tehet semmit.” Attól függetlenül, hogy a feliratnak nem sok értelme van, és nem is jó angolsággal jelenik meg, az egyik ilyen témájú TikTok-videó már több ezer megtekintésnél jár.

Az első videóban Putyin az orosz Emberi Jogi Tanács 2022. decemberi ülésén látható, ahol válaszolt az ország esetleges atomfegyver-felhasználására vonatkozó kérdésre. A második videóban Putyin egy 2023. februári rendezvényen beszél a sztálingrádi csatában a náci német csapatok felett aratott második világháborús szovjet győzelem 80. évfordulója alkalmából. Ez a téma azért került elő, mert Németország akkor jelentette be, hogy tankokat küld Ukrajnába.

Beteg Netanjahu, ketrecbe zárt gyerekek

A BBC tényellenőrzője, Shayan Sardarizadeh Twitteren dolgozik azért, hogy az egyértelműen hamis híreket megcáfolja. Mivel úgy tűnik, jelenleg az X/Twitter a dezinformáció melegágya, van is bőven munkája.

A Hamász támadását követő órákban megindultak az álhírek: egy álprofil, amely a Jerusalem Postnak adja ki magát (csak a fiók nevéből lehet észrevenni, hogy nem „Jerusalem”, hanem „Jerusalam” van a nevében), azt állította, hogy az izraeli miniszterelnök, Benjámin Netanjahu kórházba került. Amikor Sardarizadeh posztolta a cáfolatot, a bejegyzés már 630 ezer megtekintésnél járt.

Az ilyen jellegű álhíreket nehezebb észrevenni, hiszen a posztoló egy egyébként teljesen hiteles híroldalnak adja ki magát, átvéve annak minden grafikus elemét is. A valóság ebben az esetben az volt, hogy Netanjahu nem került kórházba, ahogy az későbbi nyilatkozatai alapján egyértelművé is vált.

Egy másik felvétel még azelőtt mutatta a Gázai övezet bombázását, hogy az megtörtént volna: ehhez 2021 májusában rögzített felvételeket használtak. A képeken egyébként valóban a Gázai övezet látható, és később Izrael ténylegesen megkezdte az ellentámadást, és légicsapásokat indított, de a felvételek nem ekkor készültek.

A felvételeket egyébként szintén egy kék pipás felhasználó osztotta meg X-en: Jim Ferguson, korábbi brexit párti brit parlamenti képviselőjelölt, „üzletember, vállalkozó”, ahogy ő jellemzi magát.

Ennél elrugaszkodottabb egy olyan álhír, amely azt állította, hogy a lebombázott, égő Izraelt (vagy éppen Gázát, poszttól függően) mutatja, közben viszont olyan felvételeket vonultat fel, amelyek a CR Belouizdad szurkolóinak ünnepléséről készültek az algériai labdarúgó-bajnoki cím megnyerése után. Persze megjelentek most is videójátékokból kivágott részletek, rosszul értelmezett filmes felvételek, de hamis volt az a videó is, amelyen a Hamász terroristái nagy tömegben ejtőernyőztek Izrael területére – a felvételek Egyiptomban, Kairóban készültek, és szeptemberben jelentek meg először az interneten.

Egy másik megrázó felvétel állítólag azt mutatja, ahogy izraeli gyerekeket ketrecben tartanak a Hamász terroristái, ezt egy brit politikus is megosztotta, azzal a megjegyzéssel, hogy „Barbár, de mit várunk ezektől a vademberektől?”. A France24 megtalálta az eredeti videót, amit TikTokra töltöttek fel még október 4-én, a Hamász támadása előtt három nappal. A felhasználót azóta a TikTok eltávolította. A videó más kontextusban is körbejárt, a gyerekek voltak már palesztin áldozatok is, de szíriai fogvatartottak is. Sajnos nem tudni, hogy az eredeti felvételeken kik láthatók, de az időpont alapján kizárható, hogy az izraeli támadás utáni állapotról lenne szó.

Viszonylag gyakran használnak újra felvételeket a közösségi médiában a szíriai háborúból is (ahogyan valószínűleg a ketrecbe zárt gyerekekről készült videó is onnan érkezett, bár ezt nem sikerült megerősíteni), itt és itt például erre látni példákat. Az is újra és újra felbukkanó narratíva, hogy Ukrajna fegyvereket adott a Hamásznak, amiket aztán fel is használtak Izrael ellen, erre azonban semmiféle hiteles bizonyíték nincs.

Az X pakolja a fát a dezinformációs kályhába

Ahogy a posztokból is egyértelműen látszik, az álhírek melegágya jelenleg Elon Musk platformja, ami egyébként annyira nem meglepő, hiszen korábban is Twitteren volt az egyik leghangosabb a dezinformáció.

Sok, ezzel a témával foglalkozó szakértő szerint a helyzet viszont most kezd elharapódzni:

egy kutatócsoport például 67 olyan fiókot talált, amelyek egymással együttműködve terjesztették az álhíreket a gázai–izraeli harcokról.

Ez azért elképesztő, mivel a Hamász szombat reggel indította meg brutális támadását. A kutatók úgy vélik: ez az első konkrét bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a konfliktussal kapcsolatos szándékos propaganda ellenőrzés nélkül maradt a platformon. A profilok félrevezető bejegyzéseit és videóit már több millióan nézték meg.

Arról, hogy az orosz–ukrán háború propagandaanyagai mennyire hatékonyan terjednek a közösségi médiában, a Telex is csinált egy kísérletet: egy kollégánk három héten keresztül különböző közösségi oldalakon próbált elbújni az álhírek elől egy teljesen új profillal, de azok Facebookon, Twitteren és TikTokon is megtalálták. A versenyt egyértelműen az utóbbi nyerte, ijesztően hamar ráérzett arra, hogy a propagandát kell nyújtani, de a Twitter is sajátos narratívákat dobott fel, és nagyon könnyen eljutottunk ott is az összeesküvés-elméletekig. Úgy tűnik, hogy a platform most a gázai–izraeli harcok alatt még nagyobb fokozatra kapcsolt.