Fact-check: Még a Human Rights Watch szerint is az ukránok mészárolták le Izjum lakóit?

2022 szeptemberében az ukrán hadsereg ellentámadást indított Harkivnál, több ezer négyzetkilométert foglaltak vissza a megszálló orosz csapatoktól. Ezen a területen található Izjum városa is, amit az orosz hadsereg a háború elején ágyúzott és bombázott, majd elfoglalt, ezután pedig az ukránok lőtték a kiépített orosz állásokat a térségben. Eközben a város szinte teljesen elzáródott a külvilágtól, a megszállás alatt legfeljebb Oroszország felé nyílt ki.

Amikor az ukrán hadsereg visszafoglalta, a város szélén találtak egy rögtönzött temetőt, amit az oroszok az öt hónapos megszállás során alakítottak ki. Akkori helyszíni riportunkban bemutattuk, hogy zajlott ezeknek a síroknak a feltárása, és milyen hatással volt ez a helyiekre és azokra, kik próbálták beazonosítani a holttesteket. Az eltemetettek közül nem mindenki halt erőszakos halált, de egy részük közvetlenül is köthető háborús bűncselekményekhez.

Az orosz propaganda része, hogy tagadják, hogy akár egy civilt is megöltek volna, majd elismerik az áldozatok létezését, de azt mondják, hogy valójában az ukrán hadsereg felelős a halálukért (hacsak nem azt mondják, hogy színészekről van szó, mint például Bucsa esetében). Ennek a dezinformációs kampánynak a terméke egy magyar nyelvű Facebook-poszt is, ami a napokban kezdett terjedni.

A bejegyzés szerzője azt írja, hogy

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hazudott, valójában az ukránok mészárolták le Izjum polgári lakosságát;
• Mary Wareham, a Human Rights Watch (HRW) emberi jogi szervezet érdekképviseleti igazgatója bejelentette, hogy a szervezet vizsgálata során 447 holttestet talált a temetőben;
• a szervezet több mint száz embert hallgatott meg tanúként, akik azt mondták, hogy a civilek az ukrán kazettás lőszertől sérültek meg;
• okirati bizonyítékok állnak rendelkezésre arról, hogy a civilek halála és sérülései ezeknek a lőszereknek a használata miatt következtek be, azaz – visszatérve az első állításhoz – az ukránok végezték ki a lakosságot.

A szerző a posztban nem jelölt meg forrást, csak miután kommentben kérte egy felhasználó. Ekkor az orosz RIA Novosztyi cikkét linkelte, amiben Mary Wareham, a HRW fegyverzeti osztályának érdekképviseleti igazgatója elvileg azt mondta, hogy valóban sok bizonyítékot találtak arra, hogy Ukrajna kazettás lőszerrel lőtte Izjumot, aminek voltak civil áldozatai. Azonban még az orosz állami szócsőnek számító hírügynökség is csak annyit írt, hogy 11 civil halt meg ezekben a támadásokban, és nagyjából 50-en sérültek meg – köztük gyerekek. Az interjúban nem írják, hogy Wareham megemlítette volna, hogy az oroszok is használnak ilyen lőszert, mint például a kramatorszki vasútállomás ellen, ahol több mint 50 civil halt meg a támadásban.

Az ügyben küldtünk kérdéseket Mary Warehamnak is, aki azt válaszolta, hogy mivel a RIA Novosztyi egy ENSZ-akkreditációjú sajtótermék, valóban tudtak tőle kérdezni egy szeptember eleji, kazettás lőszerekről szóló riport bemutatásán.

„A szerző egy egyoldalú cikket írt, amiben nem említett semmit, amit én mondtam vagy írtam, vagy amit a Cluster Munitions Monitor vagy a Human Rights Watch jelentett a kazettás bombák Oroszország általi kiterjedt ukrajnai alkalmazásáról, ami több száz civil áldozatot követelt, megrongálta a civil infrastruktúrát és mezőgazdasági területeket szennyezett be”

– írta válaszában Wareham. Megjegyezte, hogy a cikk írásakor épp a kazettás lőszerekről szóló egyezményt aláíró államok találkozóján van, amin Magyarország nem képviselteti magát, bár az Országgyűlés 2012-ben ratifikálta az egyezményt. (Kedd délelőtt küldtünk kérdéseket a Külügyminisztériumnak, hogy erősítsék meg vagy cáfolják, Magyarország részt vesz-e a találkozón, ha válaszolnak, frissítjük cikkünket.)

Az orosz propaganda kicsit egyoldalú

Ahogy a tavaly szeptemberi helyszíni riportunkban írtuk, valójában több mint 400 sírról van szó, később pedig kiderült, hogy a pontos szám ténylegesen 447. Azonban ehhez hozzátartozik, hogy 22 holttest ukrán katonáké volt, és a városban több kínzókamrát is találtak. A Centre for Information Resilience nevű nonprofit szervezet jelentése szerint a civilek és hadifoglyok ellen elkövetett atrocitásokért négy luhanszki és donyecki alakulat volt felelős.

Az alakulatok iskolákba, óvodákba költöztek be, ahogy ezt más orosz egységek is tették az elfoglalt területeken. A helyiek szerint a katonák alig kaptak kiképzést, nem voltak túl jól felszerelve, és gyakran részegek voltak. Beszámolók szerint volt, aki két futó kisgyereket is hátba lőtt. Több túlélő is arról számolt be, hogy a katonák megverték, miközben kirabolták a házát.

A HRW jelentésében valóban az áll, hogy Ukrajna kazettás lőszert vetett be Izjumnál, aminek sok civil áldozata volt. Viszont a következő mondat az, hogy az oroszok folyamatosan bevetnek ilyen fegyvereket, ami szintén sok civil áldozattal járt. A júliusi jelentés szerint Izjumban legalább 8 civil halt meg ukrán kazettás bomba miatt, 15-en pedig megsérültek. A valós számot magasabbra becsülték, de sok sérült civilt a megszállók átszállítottak Oroszországba. Összesen 13 hordozórakéta maradványait tudták megvizsgálni, és többről is egyértelmű volt, hogy az ukrán oldalról érkeztek.

A HRW írt az ügyben az ukrán védelmi minisztériumnak, ahonnan azt a választ kapták, hogy 2022-ben nem lőtték Izjumot vagy környékét kazettás lőszerrel. A szervezet 26 házat vizsgált meg, ezeken mind kazettás bombák becsapódására utaló nyomokat találtak. A tulajdonosok beszámolója szerint mindegyik mellett állt valamilyen orosz katonai létesítmény, tehát feltehetően az volt a célpont. Nem tudni, hogy hány orosz katona halt vagy sérült meg ezekben a támadásokban.

Tehát az igaz, hogy volt olyan a temetőben, aki biztosan kazettás támadásban halt meg, de az erős túlzás, hogy mind a 447 holttest ilyen támadás áldozatáé lenne. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a helyiek arról is részletesen beszámoltak, hogy az orosz katonák hogyan végeztek ki és bántalmaztak helyi lakosokat.

Oroszország és Ukrajna továbbra is használja a vitatott lőszertípust, sőt az Egyesült Államok most újabb szállítmányt tervez. Wareham egy szeptember eleji cikkében rámutatott, hogy az orosz propagandasajtó nagyon sokat foglalkozik a kérdéssel, de mindig úgy állítják be, mintha csak az ukránok használnának ilyen lőszert. Eközben az orosz vezetés (például Vlagyimir Putyin elnök vagy Szergej Sojgu védelmi miniszter) többször is azt állította, hogy az orosz sereg nem használ ilyet – holott rengeteg bizonyíték volt már ennek ellenkezőjére.

A kazettás bombák használatát vizsgáló Cluster Munitions Monitor szerint az Ukrajna területén elkövetett kazettás támadások több mint 90 százalékáért Oroszország felelős, és ezekben legalább 890 ember halt vagy sérült meg, nagy többségük civil.