Martin Scorsese: Nem félni kell a technológiától, hanem irányítani

Nehéz úgy filmrajongónak lenni az utóbbi pár hónapban, hogy véletlenül ne fusson bele Martin Scorsesébe, ahogy felbukkan a Megfojtott virágok vetítésein, a lánya TikTokján, vagy éppen a berlini filmfesztiválon személyesen. Ő ugyanis az idei Berlinale sztárvendége és sztárdíjazottja, egy tiszteletbeli Arany Medve tulajdonosa, aki több filmmel is jelen van a szemlén. Egyrészt vetítik az olyan korábbi filmjeit, mint A tégla és a Lidérces órák, másrészt pedig az ő közreműködésével bemutattak egy új dokumentumfilmet, ami Michael Powell és Emeric Pressburger (született Pressburger Imre) brit rendezőkről szól.

Mielőtt még Scorsese részt vett volna egy nyilvános eseményen, ahol nagyközönség előtt beszélt volna a művészetéről – erre az alkalomra a tippem szerint olyan kilencven másodperc alatt fogyott el minden jegy, nekem sem jutott –, személyesen tiszteletét tette a sajtó előtt, hogy fél órában válaszoljon olyan kérdésekre, hogy édesanyja melyik főzte volt a kedvence, illetve hogy mi a véleménye a mai filmkritikusokról. Arról az esetről inkább nem is szeretnék beszélni, amikor egy fiatal bolgár újságíró a kérdése előtt előadott egy jelenetet A téglából, ahol ő játszotta Jack Nicholson karakterét.

A sajtótájékoztatón a Telex is ott volt, és ezek voltak a témák, amik szóba kerültek:

Miért fontosak nekik a filmfesztiválok: Mert a művészeten keresztül kommunikálnak egymással az emberek, abban a rövid időben, amíg életben vannak.

Mi az az egy szó, amivel jellemezné magát: „Rejtély.”

Kik azok a fiatal filmrendezők és új filmek, amik inspirálják: Már nyolcvanegy éves, ezért fontos neki, hogy mivel tölti az idejét. Szereti az új ázsiai filmeket, az Előző életek is tetszett neki, illetve Wim Wenders új filmje, a Tökéletes napok is.

Kedvenc étele, amit az édesanyja főzött: A lasagne. Szerinte minden lasagne jó, de az édesanyjáé nagyszerű volt. A lánya, Cathy róla kapta a nevét, ő is ismeri a receptet, de Scorsese szerint vele fog kihalni.

A filmkritika haláláról: A kritikusoknál fontos, hogy legyen fókusz, vagy legyen eredeti szempontjuk. Viselkedjenek úgy, mint a kurátorok. Amikor elkezdett a hatvanas években elkezdett filmeket készíteni, akkor még volt arra lehetőség, hogy bepótoljon mindent, ami a filmtörténetben fontos. Manapság már több mint száz éves a film maga, nagyon sok elveszettnek hitt némafilmet sikerült megtalálni és restaurálni, és rengeteg országban működnek filmarchívumok. Szerinte filmeket nézni olyan, mint járni tanulni. Az ember először azt tanulja meg, hogy ha a tapossa a földet, akkor előre halad. De kell egy kis lökés hozzá. A filmkritikusok ebben tudnak segíteni a fiataloknak.

Egy ehhez kapcsolódó sztori a Megfojtott virágokból: Amikor a stábjával helyszínt keresett a filmhez Oklahomában, eljutott a semmi közepére egy családi házhoz. Mindenki nagyon kedves volt ott. A látogatás végén az anya megkérdezte, hogy a fia készíthet-e vele egy közös képet, mert szereti a filmeket. A fiú a fotó után odafordult hozzá, és megkérdezte tőle, hogy Scorsese volt-e az, aki segített újra kiadni az Egyesült Államokban a Homokóra szanatórium című, 1973-as lengyel filmet. Scorsese: „A semmi közepén voltunk!”

Népszerű dolgokról: „Ami divatos, az egy nap alatt meghal.”

A saját filmjeinek és karrierjének fontosságáról: Néha az egója a munkája útjába áll, ezért próbál nem foglalkozni vele. Szerinte a szabadság a lényeg, hogy bármit újragondolhat bármikor. A komédia királya volt számára egy újratervezés, ahol újra megtanulta, hogyan kell dolgoznia, de még Az ír című 2019-es filmjénél is volt olyan, ahol új megoldást kellett kitalálnia egy egyszerű autókázós jelenethez.

Mi volt a karrierjének legjobb harminc másodperce: A kérdés utáni derültség után erről a Giorgio Armaninak készített reklámjáról beszélt.

A mozi haláláról: Szerinte nem halott, csak átalakul. Ő úgy nőtt fel, hogy a film az egy olyan dolog, amihez moziba kell menni. Az mindegy, hogy a mozi jó vagy sem. Az egyetlen állandó az az egyén hangja. Mindegy, hogy az a hang egy négyórás filmben, egy TikTokban vagy egy kétórás minisorozatban jelenik meg, bár hozzáteszi, hogy minisorozatokat elég nehéz úgy forgatni, hogy sikerüljön.

A modern technológiáról: Nem kell, hogy megijesszen minket és a rabszolgájává tegyen minket. Irányítani kell, és jó irányba fordítani. A jó irány pedig az egyéni hangot jelenti, nem pedig valami olyasmit, ami azonnal mehet a kukába.

A Rolling Stonesról: Nemrég fogászati beavatkozása volt. A szájsebész később elmondta, hogy a műtét közben a Gimme Sheltert hallgatta – a dalt, amit Scorsese több filmjében is felhasznált.

A sajtótájékoztatót teljes egészében itt meg is lehet nézni: