Nyáry Krisztián: Ördögkatlan-pillanatok

2022. július 26. – 12:59

frissítve

Nyáry Krisztián: Ördögkatlan-pillanatok
Fotó: Durcsán Bianka, grafika: Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A 15. Ördögkatlanra készülnek a fesztivál szervezői. Megkérték néhány író-költő barátjukat, hogy az elmúlt másfél évtized képei közt válogatva idézzék meg a Katlant. Az ő írásaikat közöljük. A sorozatban korábban megjelent Háy János, Kollár-Klemencz László, Parti Nagy Lajos, Kemény Zsófi, Beck Zoli, Grecsó Krisztián és Kiss Tibor Noé írása.

Augusztus 2–6. között már 15. alkalommal rendezik meg az Ördögkatlan összművészeti fesztivált. A sok száz program között a Telex szerkesztősége is ott lesz: augusztus 5-én, pénteken a beremendi Kovácsműhelyben mi töltjük meg eseményekkel a helyszínt. Ez a cikk a Telex és az Ördögkatlan közötti tartalmi együttműködés részeként született.

A tökéletes Ördögkatlan-pillanatot minden évben igyekszem rekonstruálni. Fekszem a Vylyan-terasz előtt a fűben, késő délután van, az esti koncertre készülődnek a zenészek. Tudom, hogy mindjárt felkelek, talán iszom egy pohár bort is, de most még a kisharsányi szőlőtőkék között átszűrődő fénycsíkra koncentrálok. Ugyanebben a látványban gyönyörködött 1750 éve Venatus, aki pár száz méterre innen úszómedencés, padlófűtéses villája teraszáról figyelte a szőlője növekedését. Talán hazavágyott Rómába, talán szeretett itt élni, a bort mindenesetre sokra becsülte. Házi szentélyében oltárt emelt a bor istenének, Bacchusnak, s ma ennek feliratából ismerjük birtokai nagyságát. Negyvenöt hektár – ennyivel ma sem kéne szégyenkeznie. Egy hálófonatos üveg az istennek bemutatott áldozatot, a bor, méz és olaj keverékének néhány felszáradt cseppjét is megőrizte: ez a magyarországi bor legrégibb fizikai emléke.

Lassan gyülekeznek a koncert vendégei, felállok, lesöpröm magamról a fűszálakat, és felmegyek a teraszra. Megrendelem a bort, a kezemben könyv, de végül nem nyitom ki. A római gazda egymást váltó utódaira gondolok, akik háborúkban szerezték meg ezt a földet, de a tőkéket békén hagyták. Akárcsak az idegen szőlőműveseket, akiktől kitanulták a borkészítés tudományát. A honfoglalás után a Bor-Kalán nemzettség telepedett le itt. A legendák szerint az ő soraikból származott Bor vitéz, aki folytatta a szőlőművelést az itt talált ültetvényeken. Egy borvidék a legzordabb barbárt is megszelídíti. Vajon miként mulatott itt pogány ősünk a boroskupával a kezében?

Az első spontán fesztiválokat a tatárjárás után rendezték itt, miután IV. Béla újranépesítette a feldúlt falvakat, Szársomlyóban pedig várat emelt. A vár népe jó felvevőpiaca volt a Venatus és Bor vitéz egykori földjein termelt bornak. A kisharsányi borásznak, aki ellátta őket, a nevét is tudjuk: Opur gazdaként szerepel a vár alapítólevelében. Vajon milyen nyelven beszélt és miféle bora lehetett? Én a Vylyan birtokborából, a Montenuovo cuvée-ből rendelek egy pohárral: cabernet franc, syrah és merlot fűszeres illatú szerelemgyereke. Opur gazda ezeket a fajtákat biztosan nem ismerte. Lassan elkezdődik a koncert, a zene és bor tökéletes aláfestése a kezdődő naplementének.

Délszláv dallamok keverednek jazz elemekkel. Zenei cuvée. Interkulturális keverék, mint maga a vidék. A török korban Opur gazda leszármazottai elvándoroltak innen. Szőlőjüket azonban a szomszéd falvak gazdái tovább művelték,– a hódítók sem bánták, ha van az igazhitűeknek tiltott nedűből. A törökök után az elnéptelenedett vidéken munkáskezekre volt szükség, ezért a bécsi udvar telepeseket toborzott. Elsőként délvidékről érkező szerb családok telepedtek meg a környéken, őket Ausztriából és Württembergből érkező német ajkú famíliák követték, majd magyarok is érkeztek az ország északi részéből. Kadarka, siller, oportó jött velük, valamint új dalok, új hangszerek, új ételek.

Egy idő után új birtokosok is érkeztek. Ősük, Adam Adalbert von Neipperg gróf híres hadvezér volt, ám legnagyobb haditette mégis az volt, hogy meghódította a száműzött Napóleon feleségét, Mária Lujza császárnét. Közös gyermekük 1849-ben osztrák tisztként vetődött a villányi dombok közé, ahol mindjárt beleszeretett a birtok gazdájába, az első független magyar miniszterelnök rokonába, Batthyány Júliába. Ezt a szerelmi hódítást az udvar sem hagyta elismerés nélkül, a részben Habsburg vérből való család új nevet és hercegi címet kapott. A következő évtizedekben a Montenuovo-família modernizálta a nagybirtokot, a náluk termelt bor, búza, tej, sajt és hús nemzetközi nagydíjakat nyert. A mintagazdaság utolsó urának, a magyar szívű Montenuovo Nándor hercegnek meg is lett a jutalma: 1951-ben a kommunista hatóságok két Napóleon korabeli muzeális puska birtoklása miatt életfogytiglani börtönre ítélték, és tettek róla, hogy még büntetése első napján belehaljon a rabságba.

De erről már a herceg unokájával, Montenuovo Fannival beszélgetek a koncert után. Nem kérdezem, mire gondol, amikor végigtekint családja egykori birtokán. Ausztriában él, magyar szépirodalmat fordít németre, és ilyenkor, a fesztivál idején, szívesen vendégeskedik a Vylyan-birtok irodalombarát vezetőjénél. Holnap költők olvasnak fel, itt lesz akkor is. Eljövök én is, ha nem holnap, akkor jövőre. A történelem viharos itt, az Ördögkatlan környékén, de a bor, a zene és az irodalom a legpogányabb időket is megszelídíti.

A 15. Ördögkatlanban Nyáry Krisztián augusztus 5-én 14.00 órakor a Vylyan teraszon lép fel a Nem kötelező 2. – Tiltott irodalom – Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közti szerelemről című válogatáskötet szerkesztőjeként. A szerzővel Pető Péter beszélget.

„Az európai irodalom egy fiúszeretője halála miatt bosszút álló hős történetével és egy saját neméhez vonzódó költőnő szerelmes verseivel kezdődik. Homérosz Iliásza és Szapphó versei ma Magyarországon, egy 2021-ben elfogadott törvény értelmében hivatalosan nem adhatók fiatalkorúak kezébe, mivel a homoszexualitást jelenítik meg. Ebben a szöveggyűjteményben közel háromezer év magyar és világirodalmi terméséből válogattam ki az azonos neműek szerelméről szóló legfontosabb műveket – természetesen szigorúan 18 éven felüliek számára. A kötetben hetero- és homoszexuális szerzők művei egyaránt szerepelnek: nem az életrajz, hanem a tartalom, a szerelem sokféle arcának ábrázolása alapján kerestem verseket, próza- és drámarészleteket. Anakreon, Horatius, Janus Pannonius, Shakespeare, Rimbaud, Baudelaire, Zola, Tolsztoj, Proust, Babits, Thomas Mann, Szerb Antal, Márai, Weöres, Örkény, Faludy, Ginsberg, Kerouac, Esterházy s velük együtt közel száz szerző műveit tartalmazza az antológia. Akit zavar az azonos neműek közti – vagy bármilyen – szerelem ábrázolása, semmiképpen ne nyissa ki ezt a kötetet!” Nyáry Krisztián

A fesztiválra bérlet itt váltható: https://tixa.hu/ordogkatlan2022

Kövess minket Facebookon is!