Parti Nagy Lajos: Ördögkatlan cédula, Szársomlyó

2022. június 21. – 10:58

frissítve

Parti Nagy Lajos: Ördögkatlan cédula, Szársomlyó
Fotó: Pál Zsombor, grafika: Telex

Másolás

Vágólapra másolva

A 15. Ördögkatlanra készülnek a fesztivál szervezői. Megkérték néhány író-költő barátjukat, hogy az elmúlt másfél évtized képei közt válogatva idézzék meg a Katlant. Az ő írásaikat közöljük.

Augusztus 2–6. között már 15. alkalommal rendezik meg az Ördögkatlan összművészeti fesztivált. A sok száz program között a Telex szerkesztősége is ott lesz: augusztus 5-én, pénteken a beremendi Kovácsműhelyben mi töltjük meg eseményekkel a helyszínt. Ez a cikk a Telex és az Ördögkatlan közötti tartalmi együttműködés részeként született.

Pörgetem a képernyőn a rengeteg Ördögkatlan-fotót, fölírok ezt-azt, por, Jelenkor, sok jó ember, sok jó színház, unicum, Pinot Noir, egymásbafutó hajnalok, föladott labdák katlantükörben, tájszabadság, az alapító bárkatengerész csíkos trikói, immár tizenöt nyár-lobogó. Megállok a Szársomlyónál, a hegynél a földöntúlinak tűnő harapással vagy fordítva ama kőbányaharapásnál, amit az Ördögszántotta hegy övez. Az ördög a részletekben lakik, ám hol az ördögben laknak a részletek? Hogy rendszeres fesztivál-járó volnék, nem mondanám, de sok közöm van, volt és lett a tájhoz is, az augusztusi öt napokhoz is, noha épp ez a hét nekem a Balaton-felvidékhez kötődik elsősorban. De a két táj a belső térképemen együtt áll, a Budapest-Balaton-Pécs háromszögnek igencsak része az Ördögkatlan és vidéke.

Ahogy utánakeresek magamban és főleg kiterjesztett memóriámban, a számítógépben, az „előfordulások” összeállnak. Bérczes László felkérésére, 2008 nyarán, az első fesztivál megnyitójára írtam és olvastam föl egy ördögkatlanos mesét, aminek volt egy távoli előzménye a távoli Kapolcson. Alkalmi Fesztivál-újságot csináltunk, 1992, az akkori Magyar Napló szerkesztőség. Az óvodában aludtunk összetolt kiscsoportos ágyakon, de lakni a kocsmában laktunk. Ekkor íródott az első nyelvhús-prózám Somogyi Győző balatonszelvénye, térkép-részlete apropójából. Bérczes Laci úgy meséli, hogy végül egy óra alatt megírtam, pont lapzártára.

Rémlik, hogy valami erdei úton próbálok kisétálni a másnaposságom foszlányai alól, sétapróza, kétségbeesetten jár az agyam, nem jut eszembe semmi, mármint egy ép gondolat se, hátrálok tehát legfőbb kályhámhoz, a nyelvhez: a környék s nem kis részben a térképszelvény gyönyörű helyneveihez. Ülök aztán egy írógép előtt, az utolsó pillanatban lesz kész, illetve akkor hagyom abba. Tizenkét év múlva, egy másik kikötő avatásakor, eléggé adta magát, hogy, kapcsolatot teremtve a régi és az új hely között, a Szársomlyó eredetmondáját írjam meg, pontosabban át az itteni környék helyneveiből. Megírtam, összetartoznak, az egyik harminc éves, a másik tizennégy.

Egyébként az ördög, név szerint Sársumlu alkalmi földmunkákat vállalt a környéken, volt egy zetortrabantja, avval. Történt, hogy beleszeretett egy Harka nevű lányba, kit viszont az anyja nem akart hozzáadni, csak ha a kérő egy éjszaka felszántja neki a hegyet. Az meg nekiállt, ördög létére is hajtotta az isteni tesztoszteron. Meg is lett volna hajnalra, ha a vén banya be nem bújik a tyúkólba s kukorékolni nem kezd jóval hajnal előtt, nyomában a többi megvezetett kakas. Ettől a gamatságtól ördög dühbe gurult, toppantott, elhajította az ekét, s ment vissza a pokolba a Harka nélkül. De a helyet, hol lába nyomán feltört a büdös víz, elnevezték Harkánynak. Hogy a lánnyal mi lett, nem tudni, alighanem hozzáment az első fürdőigazgatóhoz az idők mélyén.

A 15. Ördögkatlanban Parti-Nagy Lajos augusztus 3-án, szerdán délután 13 órakor lép fel a Líra Irodalmi Délután keretén belül a Vylyan-teraszon.

Kner Piroska a Gyomai Kner Nyomda alapítójának, Kner Izidornak volt a legfiatalabb húga élete nagyobb részében háziasszonyként élt Rákosligeten. 1915-ben, a kor divatjának megfelelően, ő is írt egy szakácskönyvet, ám hiába remélte, hogy a családi kiadónál megjelenik, valahogy mindig hátrébb sorolódott az ő könyve. Az első világháború és az azt követő válságos időszak aztán végképp elsodorta. Kner Piroska kézirata a rákosligeti ház padlására került sok más holmival együtt, míg évtizedekkel később a ház új tulajdonosa ráakadt. A gondosan összeállított szakácskönyv végül 2021-ben jelent meg. A gyomai Határ Győző Városi Könyvtár és a Magvető a szakácskönyv megkésett megjelentetésén túl szeretett volna „igazságot szolgáltatni” Kner Piroskának. Ezért felkérték Parti Nagy Lajost, hogy egy kísérő könyvben idézze meg Kner Piroska életének legfontosabb eseményeit. „Mikor felmerült, hogy írnék róla, nem tudtam róla semmit. Épp ez kezdett érdekelni, a saját árnyéka az immár fölébe tornyosuló szakácskönyvvel, és persze az árnyékos helye a Kner család gazdag, zegzugos történetében.” Parti Nagy Lajos és Szegő János beszélgetésében Kner Piroska alakját idézi meg.

A fesztiválra bérlet itt váltható: https://tixa.hu/ordogkatlan2022

Támogasd a Telexet! Nekünk itt a Telexnél a szabad sajtó azt jelenti, hogy politikusok, oligarchák nem befolyásolhatják azt, miről írunk, miről nem, kivel dolgozunk, vagy kivel nem. A szabad sajtó nekünk kritikusságot, korrektséget, kíváncsiságot jelent. Hogy a közérdekű sztorikról beszámolunk, hogy mindig oda megyünk, ahol a dolgok történnek.

Nem egyszerű a munkánk, van, hogy falakba ütközünk: nem válaszolnak a megkereséseinkre, kordonokkal zárnak el, hogy ne tehessünk fel kérdéseket. Ha szeretnéd, hogy ennek ellenére is kitartóan kérdéseket tegyünk fel, hogy megmutathassuk a lehető legtöbbféle álláspontot, a legtöbb tényt és bizonyítékot, támogasd a munkánkat!
Támogatom