Alig egy napot kellett várni ahhoz, hogy az új magyar külügyminiszter hivatalba lépése után olyan történjen, ami Szijjártó Péter alatt az elmúlt években elképzelhetetlen volt: Orbán Anita csütörtökre bekérette a külügyminisztériumba az orosz nagykövetet, miután Kárpátalját minden korábbinál nagyobb intenzitású orosz dróntámadás érte.
Orbán Anita lépése önmagában is jelzi az éles váltást a magyar diplomáciában, amely a Fidesz kormány alatt a határozott hangvételű számonkérést inkább saját szövetségesi rendszerén belüli országok és Ukrajna felé tartotta fenn. A kormány nevében szerdán Magyar Péter miniszterelnök is mélységesen elítélte a támadást, és azt mondta, arról is tájékoztatást kérnek, hogy „Oroszország és Vlagyimir Putyin mikor tervezi végre lezárni ezt a több mint négy éve kezdett véres háborút”.
Ukrajnától Amerikáig mentek a bekéretések
Szijjártó az elmúlt években rendszeresen alkalmazta a diplomáciában komoly nemtetszés kifejezésére alkalmas eszközt jelentő bekéretést Ukrajna és szövetséges országok nagyköveteivel szemben. Fegyir Sándor ukrán nagykövetet idén januárban és márciusban is bekérették. Előbbi esetben jelezték, hogy „Magyarország nem tűri” a beavatkozást a választásba, és „minden eszközzel megvédi a szuverenitását”, a másik alkalommal pedig az ellen tiltakozott akkor még a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), hogy Szijjártó szerint két magyar származású férfit soroztak be erőszakkal Ukrajnában.
De jutott ki hasonló a svéd nagykövetnek, amikor a skandináv ország kormányfője kijelentette, hogy szerinte Orbán Viktor az egyre inkább Moszkva felé forduló kormány vezette Grúziában a Kreml érdekében járt el. Szijjártó bekérette a német nagykövetet is, mert a diplomata azt állította, hogy Magyarország egyszerű színjátékot játszott, amikor késleltette Svédország felvételét a NATO-ba.
A tárcát külgazdasággal bővítve csaknem 12 éven át vezető Szijjártónak már 2017-ben is volt kifogása EU-tagország budapesti nagykövetével szemben, Hollandiával akkor a nagyköveti szintű kapcsolatokat is megszakította egy időre, mert a távozó holland nagykövet kritizálta azt, ahogyan a kormány ellenségképzésre használja fel a migráció kérdését. Bekérették két évvel ezelőtt az eleve hűvösen fogadott David Pressman amerikai nagykövetet is a demokrata Joe Biden elnöksége idején, visszautasítva az amerikai elnök nyilatkozatát, miszerint Orbán maga beszélt arról, hogy a demokrácia nem működőképes, ezért a diktatúra felé mutató megoldásokban gondolkodik.
Amennyire látványos volt a bekéretés a szövetségeseknél, annyira feltűnő volt ennek hiánya akkor, amikor a határon túli magyarok védelmét kiemelten hangsúlyozó kormány külügyminisztere passzívan fogadta, hogy az Orbánnal jó személyes kapcsolatot ápoló Robert Fico vezette Szlovákiában a Beneš-dekrétumokra hivatkozva koboznak el földeket magyar nemzetiségű gazdáktól a tervezett autópálya nyomvonalában.
Szijjártó a látványos tiltakozás elmaradását azzal indokolta, hogy egy kérdést akkor érdemes kinyitni, ha van esély lezárni, különben a már elért eredmények is veszélybe kerülnek. Magyar Péter már a kampány során azt ígérte, ha a Tisza Párt kormányra kerül, akkor a lehető legerősebb diplomáciai választ fogja adni a felvidéki magyarokat tavaly év vége óta a a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezése esetén börtönnel fenyegető új szlovák jogszabályra.
Moszkváig régen ért el Szijjártó felháborodása
2016-ban még az orosz nagykövetet is bekérették, miután az orosz állami tévében azt sejttették, hogy nyugati hatalmak, az Egyesült Államok állt az 1956-os forradalom mögött, amit pogromnak neveztek. A KKM akkor jelezte, hogy „senkitől sem viseljük el, hogy megalázó módon beszéljen az 1956-os forradalomról és annak hőseiről”. Miután Oroszország 2022. február 24-én totális inváziót indított Ukrajna ellen, Szijjártó megint bekérette az orosz nagykövetet, hogy tudassa vele, „Magyarország kiállt Ukrajna területi integritás és szuverenitása mellett, és része lesz a közös EU-s válaszlépéseknek.” Azóta azonban már ennyire sem futotta.
A kormányzati nyilatkozatokban a nemzetbiztonságot és a szuverenitást kiemelten kezelő Szijjártó nem tartotta indokoltnak a nagykövet bekéretését tiltakozásának kifejezésére akkor sem, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy orosz hekkerek könnyedén járnak át a magyar külügyminisztérium számítógépes rendszerének védelmi vonalain. Aztán akkor sem, amikor megjelent az az orosz állami történelemkönyv, amelyben azt állították, hogy az 1956-os forradalomban „nem kevesen korábban az egykori fasiszta Magyarország fegyveres alakulatainak harcosai voltak”, és hogy Moszkva „teljes megalapozottsággal feltételezte, hogy a magyarországi krízis katalizátorai a belső ellenzéket támogató nyugati titkosszolgálatok voltak”, ezért „a Szovjetunió csapatokat vezényelt Magyarországra, segítve a magyar hatóságoknak elnyomni az akciót.” Szijjártó a 2016-os esettel ellentétben ezt letudta annyival, hogy nem kell bekéretni az orosz nagykövetet, hiszen az, hogy 1956 forradalom volt, „nem vitatéma”.
De még látványosabb volt, amikor a magát a békepárti politika képviselőjének tekintő, az EU-t és az akkori magyarországi ellenzéket háborúpártisággal vádoló magyar kormány nem kérette be a nagykövetet azután sem, hogy Munkácsot 2025 nyarán orosz dróntámadás érte. Szijjártó csak támadásról írt, és Sulyok Tamás államfőnek a támadást egyébként elítélő posztjából is inkább kivették az első verzióban még szereplő orosz jelzőt. Igaz, a Fidesz vereségét hozó választás utáni új kormány hozta változást jelzi, hogy a szerdai dróntámadás után Sulyok már olyan posztot tett ki, amelyben „orosz támadásról” írt.
Éles váltást jelzett Magyar Péter és Orbán Anita nyilatkozata
Magyar Péter kedden teljes egészében hivatalba lépett kormánya már éles váltást jelzett Orbán Viktor kormányának reflexeihez képest. Magyar az Ópusztaszeren tartott első kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón azt mondta, a háború kitörése óta a szerdai volt a leghevesebb olyan orosz dróntámadás, amely elérte Kárpátalját, Munkács, Ungvár, Szolyva és több kisebb település is találatot kapott. A MÁV vezetése arról is tájékoztatta Vitézy Dávid közlekedési minisztert, hogy magyar vasutasokat is óvóhelyre kellett küldeni, akik a magyar határhoz közeli, csapi állomásnál tartózkodtak, de aztán áthozták őket magyar területre, így a helyzetük megoldódott.
„Magyarország kormánya mélységesen elítéli az orosz támadást a magyarok által is lakott Kárpátalja ellen. Holnap 11:30-ra Orbán Anita, az új kormány külügyminisztere berendelte Oroszország nagykövetét a magyar külügyminisztériumba, ugyanezt el fogja mondani neki, és tájékoztatást kér arról, hogy Oroszország és Vlagyimir Putyin mikor tervezi végre lezárni ezt a több mint négy éve kezdett véres háborút” – mondta Magyar.
Csütörtökön Jevgenyij Sztanyiszlavov nagykövet el is ment a nagyjából 25 perces, a bekéretés jellegéből adódóan hűvös eseményre, amely egyúttal az első találkozója volt az új magyar külügyminiszterrel. Orbán Anita utána azt mondta: Magyarországnak elfogadhatatlan Kárpátalja támadása, és Oroszországnak mindent meg kell tennie a mielőbbi tűzszünetért. Az orosz nagykövetség reakciójában azt állította, nincsenek civilek elleni orosz támadások Ukrajnában.
Nem minden bekéretés olyan bekéretés
Önmagában az, hogy egy ország külügyminisztere valamilyen ügyben beszélne a nagykövettel, természetesen nem feltétlenül a feszültség jele. A bekéretés lehet egyeztetés is bizonyos kérdésekben, ez része a diplomácia megszokott munkamenetének. Kiemelt jelentősége annak van, ha a bekéretés nyilvánosan történik, ahogyan ez a szerdai esetében is volt.
Formálisan megtehetné egy nagykövet, hogy ennek a bekéretésnek nem tesz eleget, ez azonban még magánál a nyilvános bekéretésnél is erősebb ellentét jele volna, ez rendkívül ritkán történik meg a diplomácia világában. Sztanyiszlavovnál sem merült fel, hogy ne jelenne meg a külgazdasági jelzőt immár nélkülöző külügyminisztériumban Orbán Anitánál, mondta a Telexnek az orosz diplomáciai folyamatokra rálátó forrás.
Az orosz nagykövet – aki a külügyminisztériumból kijövet nem válaszolt az újságíróknak – közleményben azt állította, hogy az orosz fél szerint az Ukrajnát ért dróntámadás kizárólag olyan szállítási, energiaellátást biztosító infrastruktúrát ért, amelyet az ukrán hadsereg vesz igénybe, valamint olyan épületeket, amelyek hadiipari tevékenységhez kötődnek.
Kárpátalján azonban a lakossági áramellátáshoz köthető infrastruktúrát is ért támadás. A katonai hivatkozás az orosz fél rutinszerű kommentárjának része az Ukrajna elleni rakéta- és dróntámadások esetén, noha számos esetben a támadások bizonyíthatóan civil infrastruktúrát, fűtést, víz- és áramellátást biztosító hálózatokat és lakóházakat értek a már több mint négy éve zajló orosz–ukrán háború során.
