Az EU-csúcs elnöke Orbán vétójáról: Tiszteletben kell tartanunk a különbségeket, de ez nem blokkolhat

Csütörtökön ismét felemás eredménnyel zárták az uniós állam- és kormányfők csúcstalálkozóját. Ahogy két héttel korábban, úgy most is 27 vezetőből 26 nevében, csak Orbán Viktor nélkül adtak ki érdemi következtetéseket Ukrajnáról, a záródokumentum többi része közös maradt.

Orbán nem mondaná barátságosnak, amit Zelenszkij mondott

„Megvétóztam a közös álláspontot” Ukrajnáról, jelentette ki Facebookon Orbán Viktor. Addig semmit nem tud támogatni, ameddig a magyarok nem mondják el a véleményüket Ukrajna európai uniós tagságáról, indokolt a közelgő „véleménynyilvánító szavazással”. „Mi nem megyünk bele abba, hogy egy olyan közös európai álláspont jöjjön létre, amelynek Magyarország is része, és ami háborúpárti” – tette hozzá.

Szerinte a magyar családok háztartásonként körülbelül 2,5 millió forintot veszítettek az elmúlt három évben a háború miatt, „és nekem ezt meg kell állítanom”. Erre egy módon látott: „ha rávesszük Európát, hogy ahelyett, hogy háborús kalandokba bocsátkozna, egész egyszerűen támogassa az Egyesült Államok elnökét a béke-erőfeszítéseiben és akkor lesz béke. Ez a vita zajlott le. Nem tudtuk egymást meggyőzni, én megvétóztam a közös álláspontot.”

A miniszterelnök reagált arra is, hogy az ülés első részébe bekapcsolták videón Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, aki többek között Európa-ellenesnek nevezte, ha egy ember blokkol fontos döntéseket. „Nem mondanám, hogy barátságos módon” szólt hozzá a találkozóhoz, jelentette ki Orbán. „Szereptévesztésben van Ukrajna elnöke, úgy viselkedik, mintha bent lenne az Európai Unióban és ezért megengedhetne magának élesebb hangnemet, holott ezt nem teheti. Ő egy kérvényező, aki szeretne bekerülni az Európai Unióba.” Magyarországon éppen most kérdezik meg az embereket arról, hogy ők mit gondolnak Ukrajna európai uniós csatlakozásáról. „Hiába sürget bennünket Zelenszkij elnök úr, vagy áll éppen a feje tetejére, amíg a magyarok véleményét nem ismerjük, addig én őt ebben nem tudom támogatni.”

Ahogy arról korábban is írtunk, nincs közvetlen gyakorlati következménye, hogy Orbán kimaradt a záródokumentumnál, de azt jelzi, hogy kilépett az uniós konszenzusból Ukrajna mögül. Az orosz invázió alatt álló ország segítéséről amúgy is egyezkednek a „tettre készek”, de az uniós tagállami kormányzatoknak egyhangúlag kell támogatniuk bizonyos döntéseket, például a csatlakozási folyamat fontosabb lépéseit.

Bóka János EU-ügyi miniszter nyilvánosan előre jelezte, hogy ismét legfeljebb csak 26-an fogadhatnak el következtetéseket Ukrajnáról, a záródokumentum kiszivárgott tervezete pedig már eleve nem is számolt Orbánnal.

Costa: Haladnunk kell

A magyar állam álláspontja eltér a többi 26-tól abban, hogyan támogassuk Ukrajnát a béke elérésében, tiszteletben kell tartanunk a különbségeket, de ez nem blokkolhat minket, jelentette ki a csúcs végén António Costa.

Az állam- és kormányfői Európai Tanács elnöke hangsúlyozta: haladniuk és cselekedniük kell, így is tesznek. Szerinte 26-an nagyon világos következtetésekben állapodtak meg, egységben maradtak, de elfogadják a különbségeket. Az EU 27 tagból áll különböző történelemmel, világnézettel, kultúrával. Úgy látta, hogy a sokszínűségben nincs semmi új, az EU bővülésével egyre nagyobb a kihívás, de az unió pozitívuma, hogy együtt tud élni ezzel a sokszínűséggel.

A volt portugál miniszterelnök kormányfőként is évek óta szembesült olyan helyzetekkel az Európai Tanácsban, hogy valaki blokkolt, de mindig megoldották, hogy felülkerekedjenek a nehézségeken. Ilyen volt az előző költségvetés is, emlékeztetett egy olyan helyzetre, ahol a lengyel mellett a magyar miniszterelnök húzta elő a vétókártyát. Nehezebb lenne, ha 14-en lennének 13-mal szemben. Ha 26-an vannak egy állásponton, egy pedig másikon, tiszteletben tartják, de utóbbi elszigetelt marad, jelentette ki.

Nem húzták péntekig

A többi témáról közösen adtak ki következtetéseket az Európai Tanács ülésének végén, ahol ugyan hivatalosan nem döntenek jogszabályokról, de politikailag itt tudnak a tagállami vezetők a legmagasabb szinten egyeztetni. Costa már a meghívójában jelezte, hogy áthúzódhatnak péntekre az egyeztetések, és az ülésre érkezve több vezető is célzott erre. Végül a sokféle ügy ellenére egy nap alatt sikerült lezárni a találkozót.

Először egyeztettek az Európai Tanácsban a 2028-ban induló többéves költségvetésről, amiről csak júniusban várható hivatalos javaslat, de Orbán már tavaly vétóval fenyegetőzött. Egy kurta, semmitmondó mondatnál több nem is jutott a büdzsének a záródokumentumban. Ursula von der Leyen, a majdani javaslatot benyújtó Európai Bizottság elnöke a csúcs utáni sajtótájékoztatón arra emlékeztetett mindenkit, hogy jelenleg „szélesebb” a költségvetés az egyszeri helyreállítási alap miatt. Szerinte a mögötte álló kölcsön felvételénél megegyeztek róla, hogy új, saját bevételi forrásokat adnak az EU-nak. Erről már 2021 óta a tagállamok asztalán van a javaslat, ezért „tudomásul vették”, hogy legfőbb ideje ezen dolgozni, mert ezt tisztázni kellene, mielőtt komolyan elkezdhetnének foglalkozni az új büdzsével. (A költségvetést most túlnyomórészt a tagállamok dobják össze a gazdasági teljesítményükkel arányosan, csak kis részt adnak a saját uniós bevételek.)

Szintén egy rövid említést kapott a következtetésekben „a Nyugat-Balkánon fennálló helyzet”. Nem utalt konkrétan sem a szerbiai tüntetésekre az Orbán Viktorral jó viszonyt ápoló Aleksandar Vučić elnök ellen, sem a szintén hozzá közel álló Milorad Dodikra, aki Bosznia-Hercegovina szerb felének vezetőjeként feszegeti az ország egységét.

A Közel-Keletről már konkrétabban fogalmaztak: sajnálták a gázai tűzszünet összeomlását, „aminek következtében nagyszámú polgári személy vesztette életét a közelmúltbeli légitámadásokban”. A Hamászt a közel másfél éve elrabolt túszok szabadon engedésére szólították fel, a Gázába menő segélyek bejuttatását és szétosztását, valamint az ottani áramellátást pedig „haladéktalanul újra kell indítani”. Elítélték a szíriai vérengzéseket, és felhívták az új kormány figyelmét a civilek védelmére. A szankciók korábban megkezdett lazításánál viszont csak arra utaltak, hogy visszafordíthatóak, ráadásul az „Európai Unió a Szíriában fennálló helyzet szoros nyomon követése alapján folytatja a korlátozó intézkedések esetleges további felfüggesztésének vizsgálatát”.

A migrációnál a testület „további munkára ösztönöz” többek között „az elfogadott uniós jogszabályok végrehajtása és a hatályos jogszabályok alkalmazása” terén. A magyar kormány ugyanakkor vonakodik a tavaly elfogadott és 2026-ban teljesen életbe lépő menekültügyi csomag végrehajtásával. Az állam- és kormányfők felszólították a saját minisztereiket és az Európai Parlamentet, hogy mielőbb foglalkozzanak a csomag elakadt és nemrég új, szigorúbb formában beterjesztett elemével, az elutasított menedékkérők visszaküldéséről szóló javaslattal.

Szintén frissen landolt az állam- és kormányfők asztalán az uniós fegyverkezési program részletes változata, valamint a védelempolitikai „fehér könyv”. Itt nem jutottak tovább az általánosságoknál és saját maguk, valamint minisztereik felszólítgatásánál, sürgetésénél. A terv része egy 150 milliárd eurós hitel, amit Orbán ellenez, de úgy néz ki, nem tud vétózni. Erre külön nem tértek ki a következtetéseknél, csak annyit mondtak ki, hogy folytassák „a releváns finanszírozási opciókkal” és a javaslatokkal kapcsolatos munkát.

Idén ugrásszerű versenyképességi változást akarnak

A fehér könyvvel egyszerre, a csúcs előtti napon jelent meg a megtakarítási és befektetési unióról szóló tervezet. Von der Leyen az ülés utáni sajtótájékoztatón arra mutatott rá, hogy az EU „világbajnok” a megtakarításoknál, de ezt nagyrészt más piacok fölözik le, főleg az USA-é. Costa szerint évente nagyjából 300 milliárd eurónyi megtakarítás áramlik ki a EU-ból ahelyett, hogy uniós cégeknél kötne ki, ezt nem folytathatják úgy, mint eddig. A következtetések ugyanakkor utalnak az egyezkedések lassúságára: olyan javaslatok elfogadását is sürgetik, amelyeket egy 2020-as tervvel nyújtottak be, de még mindig függőben vannak.

A megtakarítási unió mellett más módokon is növelnék az EU versenyképességét „az új európai versenyképességi megállapodásról szóló”, tavaly elfogadott „budapesti nyilatkozatra és az európai védelemről szóló”, előző EU-csúcs „következtetéseire építve”. Az egyhangúlag elfogadott dokumentumban üdvözölték a „tiszta” ipart – például az akkumulátorgyártást – segítő tervet és azt az átfogó versenyképességi iránytűt, amiről Bóka János EU-ügyi miniszter korábban kijelentette, hogy nem mutat sehová. „2025-nek ennélfogva ugrásszerű változást kell hoznia a versenyképesség fokozására, az egységes piac megerősítésére, a minőségi munkahelyek előmozdítására” az „elfogadott éghajlat-politikai célkitűzésekkel összhangban”. Megállapodtak abban, hogy „elsőbbséget kell biztosítani az egyszerűsítésnek”, a szabályozási és adminisztratív terhek csökkentésének, az energiaárak mérséklésének, valamint a magánmegtakarítások mozgósításának. Leszögezték, hogy elkötelezettek a 2050-es klímasemlegesség, valamint az „európai energetikai szuverenitás” mellett.