Százmilliárd eurót ígérő tervvel, egyszerűsítéssel pörgetnék az EU „tiszta” iparát

Az Európai Bizottság szerdán előterjesztette a „tiszta” iparról szóló javaslatát, amivel az európai ipar versenyképességét támogatná. A testület szerint a terv felgyorsítja a széndioxid-kibocsátás csökkentését, miközben biztosítja az európai gyártókapacitások jövőjét.

A tagállamok tavaly novemberben a budapesti csúcstalálkozójukon kérték a versenyképesség erősítését. Többek között az energiaárak leszorítására kértek külön intézkedéseket, a szerdai csomag részeként bemutatott tervvel az Európai Bizottság szerint 260 milliárd eurót takaríthatnának meg 2040-re. Egyszerűsítik a megújuló energiatermelésnél az engedélyek kiadását, egy garanciarendszerrel segítik a gyorsabb elterjedésüket. A gázárakat hosszú távú megállapodásokkal és fokozott vizsgálatokkal igyekeznek leszorítani. Egy olyan módszert is javasolnak a hálózati díjakra, amely tükrözi az energiarendszer költségeit, így a lehető leghatékonyabb használatát ösztönöznék. A cseppfolyósított földgáz „megbízható beszállítóival” is fokozzák az együttműködést, itt a közös vásárlás lehetőségét is kihasználnák. (Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök már a budapesti uniós csúcson azt fejtegette, hogy Donald Trump lenyugtatására több LNG-t vehetnének az Egyesült Államoktól.)

Az Európai Bizottság összedobna egy ipari dekarbonizációs bankot a már meglévő uniós innovációs alap és a széndioxidkvóta-eladások egy részéből, valamint lazítana egy beruházási alapnál a kockázatvállalási szabályokon. Így összesen több mint 100 milliárd eurót (nagyjából 40 ezer milliárd forintot) „mobilizálna”, ami általában azt jelenti, hogy magántőkével együtt ennyi pénz menne a befektetésekre.

A testület a közbeszerzési szabályok felülvizsgálatát is javasolja, hogy a fenntarthatósági szempontokat is beemelhessék a fontos területeken, és előnybe hozhassák az európai termékeket. Gyorsítanának az állami támogatások elbírálásán is a megújuló energia telepítéséhez és a „tiszta” technológiáknál (egy korábbi, hasonló lehetőséggel a magyar kormány is lelkesen élt). Javasolják az uniós karbonvám megerősítését, ami az uniós költségvetésnek is fontos bevételi forrás lehet. Az anyagok körforgásos használatánál (többek között az újrahasznosításnál) a mostani érték több mint dupláját tűznék ki célul 2030-ra.

A terv jogszabályokat érintő részét viszont általában az Európai Parlamentnek és a tagállamoknak kell elfogadniuk, ráadásul van, ami még így is a kormányoktól függ. Például az Európai Bizottság javaslatokat ad ki arra, hogyan csökkentsék a tagállami adókat az áramra, valamint arra, hogyan tegyék könnyebbé a fogyasztóknak a szolgáltatóváltást. A testület arra is rámutat, hogy a megújulók engedélyezésénél a 27-ből csak hetek élnek a mostani rugalmas szabályokkal. (Magyarországon sokáig gyakorlatilag szinte lehetetlen volt szélerőművet telepíteni, utána is akadtak furcsaságok.)

A tervezet szövege többször is megemlíti a magyar gazdaságban egyre nagyobb szerepet játszó akkumulátorgyártást. Az innovációs alapból hatmilliárd eurót költenek többek között erre 2025-ben, az akkuk újrahasznosításához használt „fekete massza” hiánya miatt pedig külön intézkedéseket ígérnek „a veszélyes tulajdonságaikat szem előtt tartva”. (Az akkumulátorgyártással külön sorozatban foglalkoztunk a Telexen.)

Az Európai Bizottság szerdán egy külön egyszerűsítési csomagot is kiadott. Az „omnibusz”-csomag az Európai Bizottság szerint legalább hatmilliárd eurót spórolhat, és nagy lépés, hogy a cégeknek kedvezőbb környezetet biztosítsanak. A budapesti nyilatkozat egyik pontja is egyszerűsítést kért novemberben, a BusinessEurope üzleti ernyőszervezet – a tiszta ipari csomaghoz hasonlóan – jó irányba tett lépésnek értékelte. Az uniós szakszervezeteket összefogó ETUC viszont keddre tiltakozást szervezett a javaslat ellen, mert szerinte így a nagyvállalatok kerülnek a kormányhoz.