Az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottságában ülő képviselők továbbra is várják az eszmecserét a magyar kormány tagjaival, erősítette meg csütörtökön a testület elnöke, Javier Zarzalejos.
Az EP alapesetben a tagállami miniszterek Tanácsával közösen dönt az uniós jogszabályokról, ezért utóbbi félévente váltott elnöksége be szokta mutatni a programját a parlamenti munkát egy-egy témában előkészítő szakbizottságokban. A soros elnökséget év végéig a magyar kormány tölti be.
Bóka János viszont csütörtökön arra panaszkodott, hogy az igazságügyi szakbizottság „érdemi munka helyett szabotálta” a bemutatót. Az EU-ügyi miniszter szerint októberben azért csúszott az esemény, mert „a napirend megtartását egy nem kapcsolódó, politikai feltételhez kötötte, mégpedig egy a magyarországi jogállamiság helyzetéről szóló vita megtartásához”. Erre Tuzson Bence igazságügyi és Pintér Sándor belügyminisztert is meghívták, de csak Bóka ment volna rá.
Az EU-ügyi miniszter csütörtökön levelet küldött Javier Zarzalejos bizottsági elnöknek, amit a bejegyzéséhez is csatolt. Ebben a tárcavezető egy november 15-i levélre hivatkozott Zarzalejostól Pintér és Tuzson „meghívásának törléséről”, és sajnálta a szakbizottság döntését.
Zarzalejos viszont a csütörtöki közleményhez a saját, november 15-i keltezésű levelét is csatolta. Itt arról írt, hogy miután kiderült, a magyar kormány Bókát küldené, de az októberi időpontban nem ért rá, csütörtökre mindhárom minisztert újra meghívták. Az ülés előkészítésekor „világossá vált, hogy a magyar kormány álláspontja szerint csak a magyar Európa-ügyi miniszter” venne részt a jogállamisági vitán, „mint jogállamisági téren horizontális felhatalmazással” rendelkező tárcavezető. „Sajnálattal veszem tudomásul ezt a döntést”, amit a frakciók munkáját az adott szakbizottságban összehangoló koordinátoroknak is bemutatott, de „nem tudtak megállapodni abban, hogy egy ilyen fókuszált véleménycserét az igazság- és belügyekért felelős miniszterek részvétele nélkül tartsanak meg”. Ha a magyar kormány meggondolná magát a két miniszter jelenlétéről „mindkét napirendi pontnál” és Bóka is a másodiknál, a szakbizottság továbbra is kész meghallgatni őket egy jövőbeli találkozóján. (Magyarul Pintért és Tuzsont mindenképpen meg akarják hallgatni az elnökségről és a jogállami vitán is.)
A levél szerint a két miniszternél kifejezetten arra lennének kíváncsiak, hogy az ő portfóliójukba tartozó ügyek hogyan befolyásolják a magyar jogállamiságot, nem a tanácsi elnökséget akarják meghallgatni a „hetes cikkes” eljárásról (amit 2018-ban az EP kezdeményezett a magyar hatóságokkal szemben, és aminél alapesetben Bóka szokta képviselni a kormányt a Tanácsban). A szakbizottság szerint erre nem is lenne jó alkalom a magyar elnökség ideje, hiszen épp Magyarország érintett (ennek ellenére a Tanácsban egy tagállami kormány kérésére épp pár napja volt egy helyzetértékelés).
Az igazságügyi szakbizottság a tervei szerint idén még kétszer ül össze, de már a téli szünettel együtt is csak alig több mint egy hónap maradt, ha az elnökség vége előtt be akarják pótolni a kétszer elmaradt meghallgatást. Két másik testületnél addig húzódott Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter meghallgatása, hogy végül úgy döntöttek, a kevés hátralévő idő miatt inkább nem tartják meg.
Nyolc másiknál az EP közleménye alapján már túl vannak a meghallgatásokon. A sort épp Bóka nyitotta az alkotmányügyi szakbizottságban (erről bővebben itt írtunk).
