Drasztikus eszközhöz nyúltak: a felszíni összeköttetés elvágásával füstölnék ki az illegális aranybányászokat

Legfontosabb

2024. november 17. – 22:53

Drasztikus eszközhöz nyúltak: a felszíni összeköttetés elvágásával füstölnék ki az illegális aranybányászokat
Légi felvétel rendőrautókról a dél-afrikai Stilfontein egyik bezárt bányájánál 2024. november 13-án – Fotó: AP / MTI

Másolás

Vágólapra másolva

A dél-afrikai kormány radikális és brutális eszközöket választott annak érdekében, hogy fellépjen az országban zajló kiterjedt illegális aranybányászat ellen:

több illegális bányát teljesen lezártak, elvágták a víz- és élelemellátást, miközben akár négyezer bányász ragadhatott a föld alatt.

A kormány így próbálja meg elérni, hogy előbújjanak a törvényen kívüli bányászok, akiknek egy része illegális bevándorló is. Csakhogy az illegális bányászat annál komplexebb probléma, hogy egy ilyen „kifüstöléssel” meg lehessen oldani. Ráadásul az elmúlt hetekben holttestek és félholt emberek is előkerültek a föld alól.

Helyiek is tiltakoznak a durva fellépés ellen, a kormány viszont tartja magát a döntéshez, pedig lehet, hogy inkább azoknak a bányatulajdonosoknak kéne a körmére nézni, akik nyitva hagyják a tárnákat.

Kockázatos, de azt mondják, nincs más választásuk

Dél-Afrikát az elmúlt években növekvő szegénység, munkanélküliség, energiaválság és stagnáló gazdaság jellemezte. Mindezeket a nehézségeket az ipar is megérezte. Bár az ország egykor a világ legnagyobb aranytermelője volt, az elmúlt évtizedekben visszaesett az arany kitermelése is. Számos egykori bánya ma már elhagyatottan áll, egyre romló állapotban. Körülbelül 6000 elhagyott bánya lehet az ország területén, csakhogy ezeket nem zárták le rendesen azok a multinacionális cégek, akik korábban működtették őket.

Így lehetséges az, hogy munkanélkülivé vált bányászok és papírok nélküli migránsok az elvileg bezárt bányaaknákba ereszkednek le, mivel más lehetőségük nincs a munkára. Az így felszínre hozott aranyat pedig a feketepiacon adják el. Az illegális bányászat a CNN szerint körülbelül 100 ezer embernek jelent valamiféle megélhetést, az így kitermelt nemesfémek viszont évente több százmillió dollár bevételkiesést jelentenek a dél-afrikai kormánynak.

Sokan a szomszédos országokból, köztük Mozambikból, Zimbabwéból és Lesothóból érkeznek. A munkakörülmények kicsit sem biztonságosak, miközben több hétig kell odalent dolgozni. Tavaly júniusban legalább 31 ember halt meg az egyik tartományban egy metánrobbanás következtében. Nem véletlen, hogy az illegális bányászokat „zama zama”-nak (zulu nyelven „kockáztatni”) nevezik. A veszély ellenére a közelmúltig pezsgett odalent az élet: a kb. 4 kilométer mélyen fekvő tárnákban külön kis gazdaság jött létre, néhány csomóponton italt, cigarettát és főtt ételt vásárolhattak a föld alatt élő dolgozók.

A dél-afrikai hatóságok szerint azonban nemcsak a bányászokat fenyegeti veszély odalent, hanem ők is fenyegetést jelentenek a helyi lakosságra nézve. Számos esetben gyanúsítottak meg illegális bányászokat erőszakos bűncselekmények, például gyilkosságok, rablások és nemi erőszak elkövetésével.

2022-ben több mint 80 férfit tartóztattak le – közülük többen állítólag bányászok voltak – csoportos nemi erőszak miatt egy ügyben, amiben 8 nőt támadtak meg. A nők egy tévéstáb tagjai voltak, akik egy elhagyatott bánya közelében forgattak videóklipet. A jelentések szerint fegyveres férfiak támadták meg őket. Az eset miatt feldühödött helyi lakosok később felgyújtották az illegális bányászok táborát, megtámadták a bányászokat, akiket meztelenre vetkőztettek és megvertek, mielőtt átadták őket a rendőrségnek.

Nem csak a helyiekkel kerülnek összetűzésbe a bányászok. Vannak olyan bandaháborúk is, amelyekben a felfegyverzett zama zamák egymással és a helyi hatóságokkal is harcba szállnak a területért. Az ilyen események miatt növekedni kezdett az idegengyűlölet Dél-Afrikában – írja az AP.

A dél-afrikai rendőrség és a hadsereg a probléma megoldásához „Zárd le a lyukat” néven indította el azt a műveletet, amivel meg akarják szüntetni az illegális bányákat, és le akarják tartóztatni az ott dolgozókat.

A stratégia elég könyörtelen: két hónappal ezelőtt elkezdték lezárni azokat a bejáratokat, amin keresztül élelem, víz és áram érkezik a bányákba.

Az egyik lezárt tárna Stilfonteinben található, egy Johannesburgtól 155 kilométerre délnyugatra fekvő bányavárosban. Az itt ragadt bányászok körülbelül egy hónapja vannak odalent. Három bányász, aki a felszínre jött, jelezte, hogy akár 4000 társuk ragadhatott a föld alatt, mondta az AP-nek egy helyi rendőrségi szóvivő. Csütörtök délután azonban egy másik rendőrségi szóvivő már arról beszélt, hogy szerintük a szám eltúlzott, és az ő információik szerint lehet, hogy ennél jóval kevesebb, a becslések szerint 350-400 bányászról van szó.

A művelet kezdete óta eltelt hetekben a rendőrök országszerte több mint 1000 embert hoztak a felszínre és tartóztattak le. A továbbra is lent maradtak közül sokan illegálisan tartózkodnak az országban, ezért sem akarnak együttműködni a hatóságokkal. A rendőrök viszont nem mernek leereszkedni a bányákba, attól tartanak ugyanis, hogy a bányászok fel vannak fegyverkezve, amit az eddigi tapasztalatok is alátámasztanak. Tavaly december óta közel 400 nagy kaliberű lőfegyvert, több ezer töltényt, csiszolatlan gyémántokat és pénzt koboztak el az illegális bányászoktól.

„Eldöntöttük, hogy egyetlen rendőr, katona vagy kormánytisztviselő sem megy le egy elhagyott bányába, ez életveszélyes lenne” – jelentette ki Athlenda Mathe rendőrségi szóvivő.

A helyi közösség tagjai várakoznak az egyik bányánál Stilfonteinben 2024. november 15-én – Fotó: Ihsaan Haffejee / Reuters
A helyi közösség tagjai várakoznak az egyik bányánál Stilfonteinben 2024. november 15-én – Fotó: Ihsaan Haffejee / Reuters

Traumatikus élmény volt a leereszkedő önkénteseknek

A hatóságok a patthelyzet miatt a héten úgy döntöttek, hogy a bányák összes bejáratát ellenőrzésük alá vonják. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy fizikailag is le vannak zárva a bejáratok, inkább azt, hogy a folyamatos rendőri ellenőrzés miatt semmi nem juthat be. Egy helyi bányászszervezet (MACUA) vezetője, Meshack Mbangula a CNN-nek azt mondta, hogy volt, ahol már három hónappal ezelőtt elzárták a vízellátást, miközben emberek voltak odalent. A hírek szerint most szörnyű állapotok uralkodnak a bányákban. „Ez már nem az illegális bányászokról szól. Ez humanitárius válság” – mondta Busi Thabane, a dél-afrikai vállalatokat figyelő Benchmarks Alapítvány jótékonysági szervezet munkatársa.

Csütörtökön Thembile Botman helyi vezető a BBC-nek azt mondta, hogy bár a hatóságok blokkolták az élelmiszer- és vízellátást, ideiglenesen engedélyezték, hogy a helyi lakosok kötélen leküldjenek némi ellátmányt Stilfonteinnél. A bánya körül dolgozó önkéntesek emellett egy ideig leereszkedhettek a föld alá. Traumatikus élményről számoltak be, odalent rothadó szag járja át a tárnákat. Csütörtökön kötéllel egy oszló holttestet is kihúztak, az nem világos, hogy mi volt a halál oka.

Az önkéntesek emellett felszínre hoztak leveleket is, amit a lent ragadt bányászok írtak a családjaiknak. Sokan azt írták a levelekben, hogy egyszerűen nincs erejük feljönni.

„Én itt dolgozom, nem ártok senkinek. Csak a családomnak akarok enni adni”

írta egy illegális bányász a névtelen levelében.

A rendőrség és a hadsereg még mindig a helyszínen várja, hogy őrizetbe vegyék azokat, akik a felszínre kerülés után nem szorulnak orvosi ellátásra. Ezen a héten összesen húsz ember jött ki a bányából, közülük öt embert szerdán kötéllel húztak ki, mert ők is nagyon legyengült állapotban voltak. Miután a mentősök ellátták őket, rendőrségi őrizetbe kerültek. „Nem olyan egyszerű a helyzet, mint amilyennek a rendőrség beállítja – néhányan az életüket féltik” – mondta Thabane.

A helyiek tiltakoznak, a szakma szerint a bányatulajokat kéne elkapni

A stilfonteini bánya egyik bejárata körül a lent lévők családtagjai is összegyűltek. Ők az AFP-nek azt mondták, hogy aggódnak a rokonaikért. „A testvéreinkért vagyunk itt, a férjem is itt van, nyolc hónapja van a föld alatt” – mondta Ntomboxolo Qwanti. „Velük együtt vérzünk” – tette hozzá a helyi közösség egyik tagja, Emily Photsoa.

A helyi lakosok is megpróbálták meggyőzni a bányászokat, hogy jöjjenek ki a tárnákból. A bánya bejárata előtt több nő nagy fazekakban főzött ételt, hogy felajánlja azt a bányászoknak, akik a felszínre jönnek. A helyi közösség tagjai napok óta a bánya előtt tiltakoznak, és plakátokra írva kérik a hatóságokat: „Szabadítsátok ki a testvéreinket”.

A lakosság azonban nem túl szívmelengető stílusban kapott feleletet a Dél-afrikai Elnöki Hivatal miniszterétől.

„Ki fogjuk füstölni őket. Ki fognak jönni. Nem küldünk segítséget a bűnözőknek. A bűnözőknek nem segíteni kell, hanem üldözni kell őket”

jelentette ki szerdán Khumbudzo Ntshavheni. A miniszter megjegyzései vegyes reakciókat váltottak ki a dél-afrikaiakból. Egyesek dicsérték a kormány hajthatatlan hozzáállását, mások viszont embertelennek tartották az álláspontot. „Véleményem szerint az elnökségi miniszter ilyen beszéde szégyenletes és veszélyes gyűlöletbeszéd” – idéz a BBC egy felhasználót az X-ről.

Helyiek figyelik a dél-afrikai rendőrügyi minisztert, Senzo Mchcunut az egyik bányánál 2024. november 15-én – Fotó: Ihsaan Haffejee / Reuters
Helyiek figyelik a dél-afrikai rendőrügyi minisztert, Senzo Mchcunut az egyik bányánál 2024. november 15-én – Fotó: Ihsaan Haffejee / Reuters

David Van Wyk, a Benchmarks Alapítvány bányászati elemzője és kutatója csütörtökön egy helyi rádióműsorban arról beszélt, hogy szerinte Ntshavheninek „el kellene olvasnia az alkotmányt, mert az élethez való jog szent és sérthetetlen, függetlenül attól, hogy ki vagy”. „Az embereknek joguk van a tisztességes eljáráshoz, és nem mondhatják, hogy tisztességes eljárás nélkül bűnözők” – mondta Van Wyk.

A dél-afrikai emberi jogi bizottság azt mondja, hogy vizsgálatot indít a rendőrség ellen, amiért nem engedik élelemhez és vízhez jutni a bányászokat, és ami végül a jelek szerint halálos áldozatokhoz is vezetett. A testület is azzal érvelt, hogy aggályos a kormány döntése, mivel az sérti az élethez való jogokat.

Az állami médiának nyilatkozva Mametlwe Sebei, a Dél-afrikai Általános Ipari Dolgozók Szakszervezetének vezetője szintén bírálta Ntshavheni megjegyzéseit. Szerinte ez a megközelítés kriminalizálja a bányában dolgozókat, pedig „közülük sokan csak szegény, kétségbeesett emberek”.

A MACUA nemzeti koordinátora, Mbangula szerint a kormánynak inkább a bányatulajdonosokat kéne megbüntetnie, akik nyitva hagyták használaton kívüli aknáikat. „Ha nem lennének nyitott aknák, nem lenne zama zama” – mondta Mbangula a CNN-nek, miközben a „kézműves bányászat” dekriminalizálására buzdította a hatóságokat. „Át kell alakítani, és dekriminalizálni kell az ágazatot. Ha legalizálják és biztonságossá teszik az iparágat, akkor több ezer embert alkalmazhat, és hozzájárulhat Dél-Afrika gazdaságához. Segíthet csökkenteni a szegénységet, a munkanélküliséget és a bűnözést” – mondta.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!