Az Ausztráliában és Új-Zélandon nagy politikai vihart kavart eset egyértelmű nyomásgyakorlás volt, és egy üzenet az egész világnak, hogy a kínai haditengerészettel már Kínától távol eső területeken is számolni kell – értékelte a kínai hajóraj felvonultatását a Telexnek Matura Tamás Kína-kutató. A Corvinus Egyetem docense azt mondta, az üzenet elsősorban a Csendes-óceán térségében lévő országoknak szólt, ahol Donald Trump amerikai elnök beiktatása óta már nem vehetik teljesen biztosra, hogy az Egyesült Államok a segítségükre fog sietni egy esetleges konfliktus elején.
A fejlettségben a kínainál jóval előrébb járó amerikai haditengerészet támogatása nélkül pedig egyetlen egy ország sincs felkészülve arra, hogy szembeszálljon Kínával. Kína az elmúlt évtizedekben a világ legnagyobb hadiflottáját hozta létre, és mostanra már egyszerre több, egymástól távol eső helyen is képes meggyőző jelenlétre.
Figyelni kellett rájuk
Az ausztrál védelmi minisztérium először egy február 13-án kiadott közleményben hívta fel a figyelmet az Ausztrália északkeleti részén haladó kínai hadihajókra, amik között volt egy Type 055 romboló (amit a nyugat cirkálóként tart számon). Ez Kína legütőképesebb és a világ egyik legmodernebb hadihajótípusa, amiből úgy tudni, hogy először járt egy ilyen közel Ausztráliához. Egy fregatt és egy ellátóhajó kísérte.
Az ausztrál védelmi minisztérium akkor jelezte, hogy közelről figyelik a kínai hadihajók tevékenységét, ami időnként Ausztrália kizárólagos gazdasági övezetének határain belül hajózva tartott dél felé a kontinens keleti részén. Az ausztrál és új-zélandi közvélemény azonban csak akkor figyelt fel igazán rájuk, amikor egy héttel később 49 utasszállító repülő volt kénytelen megváltoztatni útvonalát, mert kiderült, hogy a kínai hadihajók éleslövészeti gyakorlatot tartanak a két ország között.
A Tasmán-tengeren tartott gyakorlatról egyik ország sem tudott. A hatóságokat a Virgin légitársaság egyik pilótája értesítette, miután a kínai hadihajók rádión figyelmeztették, hogy éleslövészeti gyakorlatot tartó hadihajók fölé repülnek be éppen, és még két másik, már levegőben lévő utasszállítónak is váratlanul irányt kellett váltania, hogy elkerüljék a veszélyes területet.
Richard Marles ausztrál védelmi miniszter később közölte, hogy nem kaptak semmilyen előzetes figyelmeztetést a kínaiaktól, hogy mire készülnek, pedig erről általában 12-24 órával korábban illik szólni. Másnap, február 22-én, szombaton egy újabb éleslövészeti gyakorlatot tartottak, amit egy új-zélandi hadihajó megfigyelt.
Az ausztrál és új-zélandi kormány az esettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a kínai hadihajók nemzetközi vizeken gyakorlatoztak, és ezzel nem sértettek meg semmilyen törvényt, de kritizálták, hogy nem adtak ki megfelelő időben figyelmeztetést. Christopher Luxon új-zélandi kormányfő azonban hozzátette, hogy „jobb helyek is vannak egy éleslövészetre, mint egy forgalmas nemzetközi légtér”.
A figyelmeztetés hiányát Matura Tamás úgy értékelte, hogy Kína a minimális diplomáciai udvariasságot sem tartotta be,
hozzátéve, hogy azt nem lehet bizonyítani, hogy ez szándékos volt-e, vagy csak „a kínai döntéshozatali rendszerben elveszett pár papír”, de Ausztráliában abból indulnak ki, hogy ez szándékos volt.
Carl Schuster elemző, az amerikai haditengerészet egykori ezredese a CNN-nek erőteljesebben fogalmazott, közölve, hogy „veszélyes és felelőtlen” lépés volt repülőgépeket arra kényszeríteni, hogy megváltoztassák útvonalukat.
A kínai külügyi szóvivő a szokásos sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a gyakorlatot „biztonságos, megszokott és professzionális módon hajtották végre, a vonatkozó nemzetközi jogszabályok és gyakorlat betartásával”. A kínai védelmi minisztérium szóvivője közölte, hogy a kínai hadihajók több előzetes figyelmeztetést is tettek, és az ausztrál politikusok észszerűtlen vádakat fogalmaztak meg Kínával szemben, és szándékosan fújták fel az esetet.
Kínának nincsen miért bocsánatot kérnie és nincs semmi oka sajnálkoznia az éleslövészeti gyakorlatok miatt – jelentette ki az ország ausztráliai nagykövete az ABC ausztrál televíziónak adott interjújában. Hsziao Csien megismételte a kínai kormány álláspontját, hogy betartották a nemzetközi jogszabályokat és gyakorlatot, hozzátéve, hogy a szokások országonként változnak, és a gyakorlat nagysága és természete alapján szerinte megfelelő figyelmeztetést adtak.
Az eset azért is nagy figyelmet kapott, mert az alig egy héttel azután történt, hogy egy kínai vadászgép az ausztrál védelmi minisztérium jellemzése szerint „veszélyes és nem professzionális” manőverrel harminc méterre közelített meg egy ausztrál megfigyelőgépet, amire egy flare-t, hőkövető rakéták ellen használt infracsapdát lőtt ki. A kínai fegyveres erők rendszeresen hajtanak végre ilyen veszélyesnek minősített akciókat más országok hadihajói és harci gépei közelében.
Kína megüzente, hogy itt vannak
A kínai hadihajók megjelenése Ausztrália közelében és a Csendes-óceán déli részén nem számít újdonságnak – emlékeztetett a mostani esettel kapcsolatban Joe Keary, az ASPI ausztrál stratégiai intézet vezető elemzője. Kínai kémhajók rendszeresen megjelennek az ország partjainál választások és ausztrál–amerikai hadgyakorlatok idején. Ilyenkor különböző hadihajókat, műholdfigyelő hajókat, kórházhajókat és a kínai haditengerészetnek kulcsfontosságú adatokat – például az ausztrál tengeralattjárók által használt útvonalak tengerfenekéről készült térképeket – szolgáltató kutatóhajókat irányítanak az ország térségébe.
A mostani abban különbözött, hogy ellátóhajóval együtt érkeztek, éleslövészeti gyakorlatot tartottak, és körbehajózták az egész kontinenst. A hajórajt a spekulációk szerint egy kínai atom-tengeralattjáró is kísérhette, de ezt az ausztrál és az új-zélandi kormány sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudta. Emellett egy rejtélyes drónt is kapcsolatba hoztak velük, amit Pápua Új-Guinea felett láttak, amikor az egyik kínai hadihajó a közelükben hajózott el.
A kínai hadihajók megjelenése és a lövészeti gyakorlat célja teljesen egyértelmű: figyelmeztetni az ausztrál közvéleményt és a világ többi részét is arra, hogy a kínai haditengerészet képes akár interkontinentális erőkivetítésre is, el tudnak hajózni oda, körbe tudják hajózni a kontinenst, és tovább hajózni – mondta Matura Tamás. A Kína-kutató szerint „egyértelmű nyomásgyakorlás volt a cél”, hozzátéve, hogy bár volt katonai cél, mint például a távoli hajózás gyakorlása, vagy rutinná tenni az ellátóhajóról történő átrakodást, azt meg lehetett volna tenni máshol is, nem pedig Ausztrália partjainál.
Ausztrál védelmi és katonai elemzők kiemelték, hogy a kínai hadihajók hatásosan felhívták a figyelmet arra, hogy az ausztrál haditengerészet mennyire nem tudná felvenni a harcot a kínaiakkal. Szerintük az ausztrálok már nem bízhatnak abban, hogy megvédi őket az, hogy mindentől távol vannak. A kínai hadihajók jelenléte a mindennapok része lesz, és mindkét politikai oldal elmúlt 15 évben történt mulasztásai miatt az ausztrál haditengerészet nem áll készen erre a kihívásra – írta Richard Dunley, az Új-Dél-Wales Egyetem haditengerészeti stratégiával foglalkozó előadója.
A világ legnagyobb haditengerészete
Kína az elmúlt két évtizedben hajóépítő nagyhatalommá vált, és mostanra már több hajót készítenek, mint a világ többi része összesen. A kínai vezetés az 1996-os tajvani válság után döntötte el, hogy a flottaépítést felpörgetik, miután az amerikai hadihajók felvonultak Kínánál – mondta Matura Tamás. Ezt a kereskedelmi hajógyártás beindításával lépték meg, majd fokozatosan kezdtek hadihajókat is építeni a kereskedelmi hajók készítésére használt szárazdokkokban, és ez az utóbbi évtizedben lett igazán látványos.
A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja (CSIS) kutatóintézet 2024-es elemzése szerint a kínai haditengerészetnek 234 hadihajója van, szemben az Egyesült Államok 219 darabjával. Bár az Egyesült Államoknak több, 73 rombolója van, Kína ezt is kezdi behozni, és 2003 és 2023 között megduplázta rombolóinak számát – írta a CSIS. Matura arra hívta fel a figyelmet, hogy a rakétaindítási képességek száma az, ami igazán fontos, és abban még vezet az Egyesült Államok, de „ha így mennek tovább dolgok, akkor tíz éven belül ebben is beelőznek a kínaiak”.
Ahogy arról négy éve írtunk, arról megoszlanak a vélemények, hogy az amerikai előny valóban elveszett volna. Az amerikai elemzők jó része akkor még meg volt győződve arról, hogy a kínaiak gyors fejlesztései ellenére
az amerikai flotta technológiailag jóval magasabb színvonalat képvisel, és jelentősebb harci tapasztalattal rendelkezik.
A repülőgép-hordozók számában is óriási az Egyesült Államok fölénye. Egyesek pedig azt is vitatják, hogy a rettenetesen drága haditengerészeti versengés megéri-e a 21. század változó viszonyai között.
Ausztrália védtelen
Miközben Kína a világ legnagyobb haditengerészetével rendelkezik a hajók számát nézve, az ausztrál haditengerészet a második világháború óta a legrosszabb állapotban van. Mindössze hat tengeralattjárója van, amik mind több mint húszévesek, hét fregattja (19 és 27 évesek) és három újabb rombolója, amiknek azonban nincsen olyan tűzerejük, mint az igazi rombolóknak – írta Jennifer Parker, aki húsz éven át volt az ausztrál haditengerészet fő hadviselési tisztje. Ráadásul mindössze két tankhajója van, amik hosszú távú utakon segítenék a hadihajóikat, de azokat hónapokkal ezelőtt kivonták a forgalomból – írta a New York Times.
A lapnak Marcus Hellyer katonai szakértő, aki korábban az ausztrál védelmi minisztériumnak dolgozott, kijelentette:
„Még a saját országunkat sem tudjuk körbehajózni. A kínaiak csak felvágnak itt nekünk ezzel.”
Jennifer Parker emellett arra hívta fel a figyelmet, hogy Kína a mostani akciójával azt is jelezte, hogy bármikor meg tudja bénítani Ausztráliát, aminek gazdasága szinte teljesen a tengeri kereskedelemtől és a víz alatti adatkábelektől függ. Kínának egy konfliktus esetén egyáltalán nem lenne szüksége szárazföldi invázióra, hogy térdre kényszerítse az ausztrál gazdaságot és ezzel együtt a fegyveres erőket, csak a vízi utakat kéne elvágnia, hogy például ne legyen üzemanyag, ami földön ragadó F-35-ös vadászgépeket és mozgásképtelenné vált teherautókat jelentene az egész országban – írta Parker.
Az amerikai védelem kétségessé vált
A kínai manőver az egész világ felé üzenet volt, de elsősorban a Csendes-óceán térségében lévő országoknak. Ez azért különösen jelentős, mert Donald Trump amerikai elnök beiktatása óta Washington szövetségeseiben kételyek merülhettek fel azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok mennyire hajlandó a segítségükre sietni. Ausztrália körbehajózása azt üzente, hogy „mi oda tudunk hajózni hozzátok, és nem biztos, hogy lesz, aki megvédjen ezentúl” – mondta Matura Tamás.
A kínai hadihajók ráadásul akkor mutatták meg magukat Ausztráliának, amikor egy Virginia osztályú amerikai tengeralattjáró kikötött egy ausztrál kikötőben, és Ausztráliába látogatott az amerikai haderő legnagyobb haditengerészeti erőt képviselő területi parancsnoksága, a délkelet-ázsiai térséget felügyelő Indiai- és Csendes-óceáni Parancsnokság (USINDOPACOM) parancsnoka. Samuel Paparo tengernagy egyebek mellett a helyi fenyegetések elhárításáról folytatott megbeszéléseket magas rangú ausztrál védelmi tisztségviselőkkel. Közben az Egyesült Államok semmilyen hivatalos reagálást nem tett a kínai hadihajók miatt.
A kínai haditengerészet pont abban a pillanatban hívta fel a figyelmet Ausztrália sebezhetőségére, amikor Washington az Egyesült Államok megbízhatatlanságát demonstrálta – idézte a Sydney Morning Herald ausztrál lap külpolitikai szerkesztőjét a New York Times. Peter Hartcher kijelentette, hogy „annyira védtelenek vagyunk, hogy a következő évtizeddel félpucéran nézünk szembe”.
„Rengeteget nyom a latba, hogy Trump ennyire bizonytalan, kiszámíthatatlan és megbízhatatlan, és ezt az amerikai elnök kijelentései is erősítik” – mondta Matura. Március elején például a Japánnal kötött több mint fél évszázados biztonsági megállapodást kritizálta, amit a kínai South China Morning Postnak nyilatkozó elemzők úgy értékeltek, hogy Washington már nem elkötelezett Japán, Dél-Korea vagy a Kína által leginkább fenyegetett Tajvan megvédésére.
„Nem csoda, ha azt érzik, hogy nem bízhatnak meg az Egyesült Államokban, és erre még rá is erősít Kína azzal, hogy >mi itt hajózgatunk<”
– mondta Matura Tamás. A Kína-kutató szerint Ausztrália körbehajózása egy hosszú távú trendbe illeszkedik: Kína csak az elmúlt évben nagyjából féltucatnyi haditengerészeti gyakorlaton vett részt különböző országokkal, és tavaly még a Balti-tengeren is ott voltak az oroszokkal, amire Európa is felkapta a fejét. Azzal egy időben, hogy körbehajózták Ausztráliát, a kínai haditengerészet gyakorlatot tartott Vietnám közelében, Ománnál közös hadgyakorlaton vettek részt Oroszországgal és Iránnal, és Tajvannál is a kínai légierővel együtt.
