Ha a buszsofőrtől se vehetnének magyarul jegyet Szlovákiában, azt az Orbán–Fico-barátság is megérezhetné

Nagy port kavart Szlovákia kisebbségek által lakott részein az a tervezet, ami olyan szinten prioritássá tenné az államnyelv használatát, ami még a kilencvenes években sem fordult elő. Az egész egy kisebbik kormánykoalíciós párttól indult ki, és alaposan megnehezíthetné az európai politikában együtt mozgó magyar és szlovák kormányok szövetségének fenntartását – ha lenne belőle jogszabály. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint viszont a szlovák politika legfelső szintű vezetői biztosították, hogy semmilyen módon nem céljuk a kisebbségi nyelvhasználati jogok korlátozása.

Először október 18-án jelent meg a sajtóban az ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kulturális minisztere, Martina Šimkovičová terve arról, hogy még a magyar többségű településeken is bírságolnának, ha a magyar feliratok nagyobbak és előrébb szerepelnek a szlováknál. „Képtelenség a szlovák kulturális minisztérium által kidolgozott nyelvtörvény-módosítás, a magyar kisebbség ellen irányul, és az 1990-es évekbe rántja vissza Szlovákiát” – reagált akkor a szlovák kormány szerint nem magyarellenes tervezetre a jobboldali-liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt.

November 5-re a Napunk felvidéki hírportálnak sikerült megszereznie a nyelvtörvény akkor még nem nyilvános tervezetét. Ennek értelmében minden emléktáblán, feliraton, reklámban az első helyen kellene szerepelnie a szlovák szövegnek, a köztéri feliratok és reklámok esetében nagyobb betűkkel is. Mint írtuk, ilyen szabályozás eddig nem volt, a magyarlakta településeken lehetett az első helyen a magyar szöveg (az 5,4 milliós Szlovákia lakosságának 8 százaléka magyar). Emellett a postákon, a vasúti és más közlekedésben kötelező lenne a szlovák használata, itt a kisebbségi nyelvek használata lehetőségként sem jelenik meg.

A kiszabható bírságokat is drasztikusan megemelnék: az eddigi 50-től 2500 euróig (kb. 20 ezertől 1 millió forintig) helyett 1000 eurótól 10 vagy 15 ezerig terjedő bírságokat szabhatna ki a minisztérium, ismételt törvénysértés esetén a felső határ 12, illetve 20 ezer euró lenne. Fiala-Butora János jogász, emberi jogi szakértő úgy kommentálta a tervezetet, hogy az a 2009-es Fico-kormány-féle nyelvtörvénynél, sőt Vladimír Mečiar kilencvenes évekbeli szabályozásánál is durvább.

A Napunk szerint kedden meghívták a kulturális minisztériumba Horony Ákos kisebbségi kormánybiztost egy egyeztetésre. Horony egyébként már júliusban levelet írt az illetékes tárcának, hogy vonják be hivatalát a jogalkotásba, majd ezt a felhívását a tervezet nyilvánosságra kerülése után is megismételte, így behívták a minisztériumba. Az ügy eközben elérte a nemzetközi sajtó ingerküszöbét is, a Politico európai kiadása, valamint az Euronews is beszámolt a fejleményekről.

Ez tulajdonképp jogfosztás lenne

„Nagyon az elején vagyunk, a jogszabály nem is nyilvános”, amit pedig közzétettek, az egy belső, minisztériumi szöveg, még a kormány elé se került – mondta a Telexnek Szalay Zoltán, a Napunk főszerkesztője. Hamarosan elkezdődik a tárcaközi egyeztetés, csak ezután kerül a kormány elé a javaslat, a minisztériumok és a nyilvánosság is hozzászólhat. „Napokon, legkésőbb 1-2 héten belül nyilvánosságra fogják hozni az első publikus verziót, elkezdődik az egyeztetés” Szalay szerint. Nagyjából úgy nézne ki a menetrend, hogy január végéig akarják a kormány elé terjeszteni, februárban tárgyalhatják a parlamenti bizottságok.

A mostani tervezet az 1995-ös nyelvtörvény módosítása lehet, ami a Mečiar-korszakból származik és „magyarellenességéről volt híres”. Később enyhítettek a törvényen, majd Robert Fico első kormánya alatt megint szigorítottak, aztán a kormányváltás után ismét enyhítettek. Az utóbbi 14 évben nem volt változtatás, „azóta tulajdonképpen egy nagyon enyhe verzió volt hatályos”. Ez sok helyen kötelezővé tette a szlovák nyelv használatát, a feliratok esetén mindenhol ott kellett lennie a szlovák verziónak is. 2011-ben enyhítettek a szankciókon, kevéssé büntettek. Több állami szerv viszont alkalmazza a törvényt, például a kereskedelmi felügyelet, a reklámok esetén ők bírságolnak – mondta Szalay.

A főszerkesztő szerint a tervezettel kapcsolatban a szankciók körül van a legnagyobb kérdőjel, hogy mennyire lennének szigorúak és hogyan alkalmaznák őket. „Az egyik fő célkitűzés, hogy a szankciókat ki akarják terjeszteni és szigorítani akarják” – mondta Szalay. Most csak két területre vonatkozik szankció: ha a közigazgatási szervek közérdekű információkat nem tüntetnek fel szlovákul is, ilyenek például a polgármesteri hivatali közlemények; vagy ha fontos, emberek életét, egészségét, vagyonát befolyásoló feliratok esetén nincs szlovák változat, mint a veszélyt jelző, tiltó táblák, például kikötőben fürdeni tilos. Először írásbeli figyelmeztetés jön, a minisztérium utána büntethet, de még ez előtt is mérlegelhet.

Az új verzió „a törvény összes rendelkezésére kiterjesztené a szankciókat”, minden feliratra, nyelvhasználati esetre vonatkozna. Arra is, ha egy hivatalban az ügyintéző nem szlovákul beszél valakivel, vagy ha postások, kalauzok, sofőrök nem az államnyelvet használják.

Kérdésünkre Szalay azt is példaként említette, hogy ha a buszsofőrtől magyarul vennénk jegyet, ő pedig magyarul válaszolna, az új szabályozás szerint feljelenthetik a vezetőt, eljárás indulhatna ellene. Első körben itt is figyelmeztetés van, de utána már automatikus a bírság, miközben a minimumbüntetés összege brutálisan emelkedne.

Szalay szerint fontos látni, hogy „vannak olyan jogok, amiket el is vennének a kisebbségektől”. Jelenleg a magyarlakta területeken első helyen szerepelhet a magyar szöveg, ezután viszont nem szerepelhetne első helyen, a szlováknak kéne prioritásnak lennie, akár nagyobb betűkkel is. „Ez tulajdonképp jogfosztás lenne” – mondta a Napunk főszerkesztője.

Koalíciós kötélhúzás

Az Új Szó csütörtöki elemzésében arról írt, hogy valószínűleg nem Fico ötlete volt a törvénytervezet, inkább a „témából élő” kisebbik koalíciós partner Szlovák Nemzeti Párté. A nacionalista, régebben, a hírhedt Ján Slota idején magyarellenes kirohanásairól ismert párt tartósan 5 százalék alatt van a felmérésekben, ezért kellett neki egy ehhez hasonló téma a lap szerint. Úgy vélik, hogy a többi koalíciós partner enyhíthet a javaslaton, vagy meg sem szavazhatja azt, így kihúzva a méregfogát. Viszont ha az SNS makacsul ragaszkodik a törvényhez, akkor az a koalíció egységét is veszélyeztetheti.

A politikai háttérről Szalay azt mondta, hogy az SNS az utóbbi időben nem volt kifejezetten magyarellenes, bár a párt alsóbb szintjein még vannak ilyen politikusai. A koalíció más pártjaiban „sem jellemző ez a hozzáállás”. A többi kormánypárttól még csak a hlasos Peter Žiga, a pénteken aztán Budapesten Sulyok Tamás köztársasági elnökkel is találkozó szlovák megbízott parlamenti házelnök nyilatkozott, ő adott egy garanciát a magyar félnek, hogy a törvény nem fog a magyarok ellen irányulni. Visszavonásról nem volt szó, „ez inkább politikai deklaráció volt” – magyarázta Szalay. A jelenlegi verzióhoz képest lesz valószínűleg enyhítés a nyilvánosság nyomására. Hozzátette:

„úgy lett megírva a tervezet, hogy nagyon ki kellene herélni, hogy elfogadható legyen a magyar félnek.”

Az biztos, hogy Robert Fico tudatában volt, hogy lesz valami a nyelvtörvénnyel, a módosítás ugyanis általánosságban szerepel a kormányprogramban. Ez deklaráltan a szlovák nyelv használatának minőségén tervezett javítani. Fico nem biztos, hogy ennél többet tudott, a szigorítás mértékéről nem biztos, hogy volt előzetes tudomása. A kormányfő nemrég Kínába utazott befektetésekről tárgyalni, ráadásul felépülőben van a tavaszi merénylet után, tehát „nem gondolom, hogy a miniszterelnöki szinten lett volna szó erről”. Fico egyébként még nem nyilatkozott a kérdésről. Szalay szerint lehet, hogy azt mondja majd, halasszák el vagy süllyesszék el a tervezetet. Kérdés, hogy az SNS „mennyire fog beleállni a történetbe”.

A szlovák kormánykoalíció amúgy sem a legstabilabb, az SNS-ben van egy rebellis társaság, ők hárman ki is váltak már a frakcióból. Szalay szerint vannak független képviselőkként is vannak követeléseik a koalíció irányába, miközben a radikálisabb, „konteós” szárnyat képviselik, de nem magyarellenesek. A kormánypártok többsége viszont négyfősre csökkent, így már koalíciós válságnak is nevezhető a helyzet.

Szijjártó szerint nincs itt semmi látnivaló

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter először azt reagálta a munkaanyagra, hogy „a magyar kormány szorosan figyelemmel követi a szlovákiai nyelvtörvény esetleges módosítását, és azt a világos elvárást támasztja, hogy ne legyen semmifajta visszalépés a kisebbségi jogok terén”. Akkor azt mondta, a pozsonyi magyar nagykövet már egyeztetett az ottani kormány kisebbségi ügyekkel foglalkozó biztosával.

Ha csikorogva is, de beindult a magyar diplomáciai gépezet, november 6-án már azt közölte a budapesti külügy, hogy Szijjártó egyeztetni fog Žiga házelnökkel és Juraj Blanár külügyminiszterrel is. „A mai napon az elnök úrtól egyértelmű megerősítést kaptam arra, hogy az esetleges új nyelvjogi szabályozás semmilyen módon nem veszélyezteti az anyanyelvhasználatot a Szlovákia területén élő nemzeti kisebbségek számára” – mondta Szijjártó, miután egyeztetett Pozsonyban Žigával. Márpedig a házelnök szava szerinte garanciát jelent, és Žiga azt mondta, nem kívánják módosítani a nemzeti kisebbségek jogainak jelenlegi szabályozását.

Szijjártó Blanárral való csütörtöki találkozója után is a zajló párbeszédről adott ki közleményt, amiben nyoma sem volt a magyar külügy a kormánnyal nem barátinak tartott vezetésekkel szemben ennél enyhébb ügyekben megnyilvánuló harcos retorikájának. Emlékezetes is, hogy az ukrán kormánnyal való feszültségeket a magyar fél rendszeresen a kárpátaljai magyarság kulturális önrendelkezési és nyelvhasználati hátrányos helyzetének tudja be. Ukrajna végül elébe ment a dolgoknak, tavaly decemberben módosította saját nyelvtörvényét, engedve többek közt a magyar nyelvű oktatást is. Ukrajnáról a külügyminiszter október közepén egy bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy „ha Ukrajna komolyan gondolja EU-integrációs szándékát, akkor nem tekinthet el attól, hogy a magyar kisebbségi jogokat helyreállítja”.

„A szlovák kormány tisztségviselői és a szlovák politika legfelső szintű vezetői egyértelműen elmondták nekünk, hogy semmilyen módon nem céljuk a kisebbségi nyelvhasználati jogok korlátozása” – mondta a héten Szijjártó, aki ismét jelezte, hisz az adott szóban szlovák oldalról.

A közlemény további részében hosszan ecsetelte a virágzó gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, infrastrukturális kapcsolatokat a két ország között. Végül jelezte bizalmát a másik félben: „Értjük, hogy Európában sokan szurkolnak ezen együttműködés ellen, és értjük azt, hogy Európában és Brüsszelben is sokak érdekével ellentétes az, hogy Magyarország és Szlovákia kormánya tiszteletlen és bizalmon alapuló, kiváló együttműködést tart fenn, de szeretnénk üzenni mindenkinek, aki ezt az együttműködést meg akarja bontani, hogy nem fog sikerülni.”

A magyar kormánynak bonyolult a helyzete ebben az ügyben a szlovák kormánnyal fennálló jó viszony miatt. Szijjártó nyilatkozataiból azt látja Szalay, a magyar fél azt próbálja mutatni, nincs baj, „kézben tartják az ügyet”. „A magyar kormány számára a szlovák kapcsolat létfontosságú” – mondta a főszerkesztő, aki szerint rosszul jött, hogy Szijjártó kénytelen tüzet oltani.

A kis magyar pártokból egybeolvasztott szlovákiai Magyar Szövetség kicsit jobban aggódik, a szlovákiai magyar választóknak pedig traumatikus ez a történet.

Az előző nyelvtörvénynél nagy tüntetések voltak – emlékezett vissza Szalay. Gyimesi György a Magyar Szövetségből szintén azt próbálja képviselni, hogy nincs semmi látnivaló, az ügyet el fogják simítani. Sőt, szerintük a progresszív liberális média és erők „próbálnak hangulatot szítani, szlovák–magyar viszályt kelteni” – állítja a politikus Szalay szerint.

„Ez kicsit skizofrén helyzetet eredményez a magyarok körében”, sok felvidéki magyar ugyanis a kormánypártokra, a Smerre és a Hlasra szavazott, ezért „nem vártak tőlük ilyen kezdeményezést”, mint a nyelvtörvény szigorítása. A Magyar Szövetség közben elkezdett együttműködni a kormánypártokkal. A szlovákiai magyar szavazók is kezdtek szimpatizálni a Smerrel és Hlasszal, „sokan nem tudnak mit kezdeni a helyzettel, magyarázatot várnak”. Gyimesi erre kínálja azt a magyarázatot, hogy ez az egész álhír. A következő hetek kérdése lesz, átlátnak-e a ködön a választók.

Szlovákia bezzeg hangos

Szlovákiában fontos téma a kultúrharc, amit az SNS által irányított kultuszminisztérium vezet. A tárca „elég komoly átalakításba kezdett, tisztogatások is voltak, törvényeket módosítottak” – mondta Szalay. A fő témák a közmédia, a műemlékvédelem, a rendszerek centralizációja, és „sok esetben magyarországi mintát követnek”. Nagy ellenállás kíséri az intézkedéseket, tüntetéssorozat, tízezres demonstrációk, petíciók zajlottak – a kulturális miniszter menesztésére majdnem 200 ezer aláírás gyűlt össze. Nincs meghátrálás a kormány részéről, Fico kiállt Martina Šimkovičová mellett, hangoztatta, hogy a tárcavezető a bizalmát élvezi.

A tavaszi lőfegyveres merényletből visszatérő és megerősödő Fico és szélsőjobba hajló kormányzata az államélet szinte minden terén folytatta a tisztogatásokat. Ez különösen látványos volt a kulturális szcénában. Šimkovičová a Nemzeti Színház és a Nemzeti Galéria igazgatóját is elbocsátotta, és több pozíciót inkább az ismerőseinek juttatott, például a volt szomszédjának, azzal indokolva, hogy „színtiszta szlovák művészetet” akar. Ráadásul mostantól független bizottság helyett a kormány dönthet arról, mely művészeti projektek kapnak állami támogatást. Mindezek miatt petíciók és művészsztrájkok szerveződtek – számolt be az Arte a fejleményekről november elején.

A szlovák közhangulatra jellemző, hogy országos botrány lett egy diákcsínyből: egy halloweeni rendezvényen egy pozsonyi gimnáziumi osztály tanulói nyugdíjasoknak öltöztek, egyikük ráadásul egy „Szeretem Ficót” feliratú táblát is feltartott. A kormányzattól és a nyugdíjasszervezetektől is tiltakoztak, az iskola igazgatója pedig fenyegetéseket is kapott. A diákok végül találkoztak a Nyugdíjas Egységszervezet vezetőivel, hogy tisztázzák a helyzetet.

Ezen kívül érdekes dolgokat állított Hamran István volt szlovák rendőrfőkapitány, aki a 444-nek adott egy november közepén megjelent interjút. Ő 2021-ben átszervezte a rendőrséget, kizárta a politikát a szervből, de épp ezért tudtak számos, korábban a szőnyeg alá söpört ügyben eljárásokat indítani. Ezekből később vádemelés és ítélet lett. Fico kormányra kerülése után Hamran távozott a pozíciójából, és szerinte most Ficóék leépítik a jogállamot.

Mivel nemcsak Hamran, hanem sokan mások is aggódnak a jogállamiságért, Szalay szerint volt már róla szó, hogy esetleg elindulhatna az uniós jogállamisági eljárás Szlovákia ellen is. Főleg a büntető-törvénykönyv módosítása és a különleges ügyészség megszüntetése után merült ez fel. Elindult a kommunikáció az Európai Bizottság és a szlovák kormány között, volt olyan jelzés az EU részéről, hogy veszélyben lehetnek az uniós források. Emiatt Szalay szerint voltak korrekciók a btk.-ban, amiben korábban enyhítették a büntetéseket és rövidítették az elévülési időket a korrupciós bűnök esetén, aztán uniós nyomásra visszacsinálták ezt (főleg az uniós forrásokat érintő ügyeknél). Az ügyészségi ügyben a „magyarázkodás” még folyamatban van.

Ficóék már a törvények tervezésekor elkezdtek kommunikálni a Bizottsággal, „a magyar és lengyel példákból okultak”, nem akarják elveszteni a forrásokat, hisz bajban az államháztartás.

A szlovák közvéleményt a vacakul álló gazdaság, és az azt felrázni igyekvő konszolidációs csomag is foglalkoztatja. Szalay szerint „szükség volt rá, nagyon rosszul állt az államháztartás, nagy volt a hiány”. Benne volt a pakliban akár az államcsőd is. Ódor Lajos előző kormánya elő is készített egy nagy csomagot, amiből „mazsolázgathatott” a következő kabinet. „Sokan bírálják, hogyan nyúltak hozzá ehhez Ficóék” – magyarázta Szalay.

A csomagban szereplő legnagyobb új bevételi forrás az áfa emelése lehet: 20-ról 23 százalékra tornáznák fel (bár az alapvető élelmiszereké, könyveké, újságoké 5 százalékra csökken). A tranzakciós adót is bevezetik, Szalay szerint „Magyarországról másolnak gyakorlatilag”. Az itteni verzió nem lesz olyan széleskörű, de komoly bevételt remélnek belőle. Alapból a cégekre fog vonatkozni, de várható, hogy ők majd továbbhárítják a lakosságra. Az állam saját magán viszont nem spórol a bírálatok szerint, csak „néhány területen lesznek karcsúsítások az államigazgatásban”. Fico terve még, hogy a kínaiak segítségével tud infrastruktúrafejlesztéseket folytatni, hidak, utak, vasutak épülhetnek ázsiai forrásokból (például a Pozsony-Komárom vasútvonal kétvágányúsítása), ezért is utazott nemrég Kínába.