Szijjártó: Szoktak odajönni külföldi kollégák, hogy „ugye, Pítör, ti vétóztok, ti megakadályozzátok ezt”?

„Jó néhány éve egy olyan időszakot élünk, amelyet nemcsak utólag, de a jelenben is a veszélyek korának lehet nevezni. (...) A külpolitikában is megváltozik ilyenkor mind a cél, mind az eszközrendszer”

– kezdte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter éves meghallgatását az Országgyűlés külügyi bizottsága előtt. A bizottság elnöke, a fideszes Németh Zsolt a meghallgatás elején úgy fogalmazott: ez „olyan, mint egy érettségi”, Szijjártó pedig abban bízott, hogy ma „újra tanúbizonyságot tehetünk az érettségemről”.

A miniszter beszámolójában a már jól ismert kormányzati külpolitikai álláspontot mondta fel, ezért erről a cikk második felében olvashat. Ennél jóval érdekesebbek voltak az ellenzéki és kormánypárti képviselők kérdéseire adott válaszai.

Külföldi kollégák

A momentumos Tompos Márton a RIA Novosztyinak adott interjújáról kérdezte a külügyminisztert – ez az interjú volt az, amelyben Szijjártó szóvivője szerint „hazug módon kiforgatta” az orosz média Szijjártó szavait. Tompost érdekelte, hogy behívja-e Szijjártó az orosz nagykövetet, ha már „kisebbért is hívott már be nagykövetet. Nem az oroszt, az nem szokása”. Erre Szijártó nem válaszolt, csak annyit mondott, hogy

„Ha egy médium elferdíti, amit mondtam, akkor egy nagyon hosszú sor végére áll be”.

Mint hozzátette, ő úgy értette, amit mondott, hogy szerinte jó lenne, ha világ nagy vezetői beszélnének egymással, mert akkor „nagyobb esély lenne a békére”. Több ellenzéki képviselő kérdezte Szijjártót arról is, hogy mit gondol Orbán Balázs ‘56-os nyilatkozatáról. Orbán Balázs korábban azt mondta: ‘56 példájából mi tanultunk, és valószínűleg nem csináltuk volna azt, amit Zelenszkij elnök, aki belevitte az országát egy háborús védekezésbe két és fél évvel ezelőtt. Szijjártó ezt a kérdést rövidre zárta azzal, hogy „valóban volt szóvivő, de Orbán Viktoré és nem Orbán Balázsé”, ezért erről nem mondana semmit.

A jobbikos Brenner Kolomán ezután arról érdeklődött, hogy a magyar kormány miért támogatja nyíltan Robert Ficót, miközben Szlovákia is tervez kisebbségi nyelvtörvényt, amely az ott élő magyarokat érintené. A fideszes Németh Zsolt a romániai választásokról kérdezett, és arról, hogy mit mondanának a magyarok, ha a román kormány katonai bázist építene Csíksomlyóra (ez utóbbit Németh már korábban is hangoztatta). Szijjártó mindkettőre azt mondta, hogy egyelőre ezek nem aktuális fenyegetések, de ha azok lennének, a kormány elítélné őket.

Szijjártó beszélt arról is, hogy „az EU és a NATO büszke és lojális tagjai vagyunk, de nem engedjük, hogy hülyének nézzenek minket (...) és kizárjanak minket egy olyan kapcsolatépítésből, amit azok építenek a leggyorsabban, akik a leghangosabban érvelnek ellene”. Mint elmondta, szerinte az őszinteség fontos, de látja külföldi kollégáin, hogy azt nem teheti meg mindenki:

„[Külföldi kollégák] mondják, hogy Pítör, ugye ezt is vétózzátok, ugye ezt is megakadályozzátok? Kérdezem, hogy tudnak-e benne segíteni, de azt mondják, hogy Pítör, ezt nem lehet”

– adta elő Szijjártó, hogy szerinte mi történik külföldi konferenciákon, zárt ajtók mögött. Mint hozzátette, ezek a meg nem nevezett kollégák azért sem mernek vétózni, mert országukban „instabil a politikai helyzet”, például ott vannak „az NGO-k és a liberális média”.

A most zajló két háborúról is kérdezték emellett Szijjártót. Ukrajnáról a külügyminiszter azt mondta, hogy „ha Ukrajna komolyan gondolja EU-integráció szándékát, akkor nem tekinthet el attól, hogy a magyar kisebbségi jogokat helyreállítja”. Szerinte Ukrajna belépése a NATO-ba egy vörös vonal átlépése lenne. Kiemelte, hogy annyit írnak arról, hogy ő hányszor ment Moszkvába, de „írják már meg azt is, hogy az idei év első félévében Európa orosz energiaimportja 11 százalékkal nőtt” – mint hozzátette, és ezt nem Magyarország miatt.

Izraelről Szijjártó azt mondta: őket támogatják, mert „kétségkívül azt gondoljuk, hogy ami tavaly megtörtént Izraelben, az megengedhetetlen, és soha többé nem fordulhat elő”. A miniszter hozzátette, ugyanakkor azt is gondolják, hogy a túszokat szabadon kell engedni, a civil lakosságot pedig mindkét félnek meg kell kímélnie. Szerinte azonban az izraeli jó viszonynak köszönhetően „sok-sok magyar embert kiengedtek a gázai övezetből”. Németh Zsolt ezután a holokauszthoz hasonlította a Hamász terrorszervezet tavaly októberi támadását Izrael ellen.

Donald Trump és a liberális republikánusok

Az ellenzéki képviselők arról is kérdezték Szijjártót, hogy miért áll ki a magyar kormány nyíltan Donald Trump mellett: Szijjártó erre azt mondta: „mi mindig tiszteletben tartjuk más országok választópolgárainak választásait”, még ha úgy is látja, hogy „ez a tisztelet nem mindenhol kölcsönös”. Azt mondta, bárki is nyer az amerikai választásokon, azt tisztelni fogják, de azt látják, hogy Donald Trump mellett jók voltak az amerikai-magyar viszonyok, a demokraták mellett pedig „mélyre süllyedtek”: ezért Trumpnak szurkolnak. Szijjártó nem válaszolt a Magyarországra érkező republikánus szenátorok kritikájára, de megtette helyette Németh Zsolt: úgy fogalmazott, hogy „persze vannak liberális republikánus képviselők is”, de ők Trumppal vannak, nem velük.

Szijjártó képviselői kérdésekre válaszolva beszélt arról is, hogy

• szerinte a vendégmunkások nem veszik el a magyar munkahelyeket, mert jelenleg is 71 ezer munkahely áll betöltetlenül itthon;
• nem kizárólag akkugyártásra épül a magyar kormány stratégiája, de azt látják, hogy a közúti közlekedés meg fog változni a jövőben;
• szerinte a kínai rendőrök nem zavarnak senkit, ha az Adriára mennek a magyarok, ott is találkoznak magyar rendőrökkel, ők sem zavarnak senkit.
• Szijjártót felháborítja, hogy nem nyomozták még ki az EU-t érintő állítólagos vakcinabotrányt;
• a külügyminiszter szerint a külföldiügynök-törvényt bevezető Grúziának minden támogatást meg kell adni, mert most az ő szuverenitásukat támadják azok, akik „a családok ellen” vannak, vagy akik külföldi ügynökök.

Szijjártó arról is beszélt, hogy szerinte az EU képmutató, és

„az egy felháborító dolog, Ukrajna megalázása, hogy egyes szövetségesek arról beszélnek Ukrajnának, hogy NATO-tagok lehetnek, zárt ülésen meg kis kivétellel mindenki arról beszél, hogy ez miért nem lehetséges”.

A külügyminiszter felhívta ismét a figyelmet a közel-keleti eszkaláció veszélyére, majd azért azt még hozzátette: szerinte a világban most az az uralkodó nézet, „ha liberális pártok vezetnek egy országot, az tutira demokrácia, ott bármi megtörténhet. Ha nem liberális pártok? Az nem demokrácia!” – összegezte külügyes tapasztalatait Szijjártó Péter.

Mi a helyzet Ukrajnában?

Az ülés elején a külügyminiszter a cikk első mondatában már említett „válságról válságra” bukdácsoló korszakról beszélt, amelyben „a veszélyek határozzák meg” a jelent. Ebben Szijjártó szerint a magyar kormánynak három célja van: a béke, a nemzeti szuverenitás és a gazdasági semlegesség. A veszélyek koráról a külügyminiszter az ukrajnai háborúra tért át, mondván, Magyarország 1,7 millió ukrán menekültet fogadott be eddig, de „Magyarország ezer napja fizeti egy olyan háború árát, amelyhez semmi közünk nincsen”. Szerinte az európai politikai elitnek is „el kell jutnia oda, hogy nem az a kérdés, hogy mit gondolunk a háborúról, hanem az, hogy hogyan lesz vége”. Szijjártó szerint ehhez a leggyorsabb utat kell megragadni, és, mint fogalmazott, ha nem jött be a „háborúpárti” vonal, akkor ki kéne próbálni „a békepártit”.

„Mi magyarok nem akarunk több pusztítást, nem akarunk több halottat, nem akarjuk látni a családokat szétszakadni”

– fogalmazott Szijjártó, aki külön kiemelte, hogy a háború érinti a „kárpátaljai magyar nemzettestvéreinket is”, például ők is alanyai „az erőszakos sorozásnak” a hadseregbe. A miniszter arra nem tért ki, hogy ezzel hogyan egyeztethető össze a magyar kormány azon törvénymódosítása, amely csak az úgynevezett „háborús területekről” érkezőknek nyújt segítséget – ezzel kizárva a kárpátaljai menekülteket a magyar állami menekültrendszerből.

Szijjártó szerint „abban egyetértés van [az EU-n belül], hogy nagy a baj, és könnyen lehet még nagyobb”. Ugyanakkor úgy látja, hogy három baj van Ukrajnával kapcsolatban: közeledik a tél, növekszik a front, és a szankciók szerinte nem működnek. Mint Szijjártó kifejtette, le kéne vonni a következtetéseket ebből és nem több fegyverre és több szankcióra van szükség, hanem a tűzszünetre és a békére. Szerinte „a transzatlanti buborékon kívül a békepártiak vannak többségben”, és Magyarország is ennek a többségnek a része, még ha az ezen állásponton lévőknek Európában nem könnyű a helyzete, mert most

„azonnal megbélyegzik azt, aki békét akar. Putyin bábjának, orosz kémnek, vagy a Kreml propagandistájának hívják.”

Szuverenitás, gazdaság

Szijjártó szerint a világban lévő instabil helyzetek jelentik a melegágyát annak, hogy „a szuverenitást támadják a világ bármely pontján”. Úgy látja, ez nemcsak Magyarországon jelenség, de ott biztosan: felhozta példának az Európai Parlament múlt heti plenáris ülését, ahol „minden eddiginél nyíltabban és szégyentelenül hangzott el (...) az a kívánalom, hogy Magyarországon ki legyen kormányon”. Szijjártó arra utalt, hogy az ülésen Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője azt mondta, hogy Magyar Péter le fogja győzni Orbánt, és „Orbán is tudja, hogy Magyar Péter a jövő”.

Szijjártó szerint a szuverenitásba legfőképpen a „migrációs politikával” igyekeznek beavatkozni. A nemzetközi jog értelmében egy menekült az első biztonságos ország területén tartózkodhat: Szijjártó szerint ezért engedjük be az ukrajnai menekülteket, de akik „átléptek 6-8-10 biztonságos országot”, azok bármilyen „agresszívak, frusztráltak, vagy bármilyen mértékben akarnak eljutni Németországba, akkor sem léphetik át a szerb-magyar határt”.

Végül Magyarország gazdasági semlegességéről Szijjártó azt mondta, hogy a magyar kormány szerint a „gazdasági hidegháború káros volna”, ezért ellenzik azt. Szijjártó szerint jó lenne, ha gazdasági értelemben nem blokkokra szakadás lenne, hanem összefogás. Mint hozzátette, Magyarország emiatt szerinte jó példája a keleti-nyugati együttműködésnek. Korábbi cikkünkben a gazdasági semlegesség realitásairól és kockázatairól több elemző is elmondta véleményét.