Ódor Lajos: Szerencsére Szlovákiában még nem az a helyzet, mint Magyarországon

Interjút készített Ódor Lajossal, Szlovákia korábbi kormányfőjével a Szemlélek. Ódor a kinevezése előtt sohasem politizált, 2023. májusban mégis miniszterelnöki megbízást kapott az államfőtől, hogy szakértői kormányt állítson fel. Gazdasági körökben a közgazdász Ódort az egyik legképzettebb tisztviselőnek és szakértőnek tartják. „Arra törekedett, hogy érdemi vita legyen a társadalom kulcsfontosságú kérdéseiről – az oktatástól kezdve a nyugdíjrendszer fenntarthatóságán át a nyugati felzárkózás felé tett lépésekig” – írták Ódorról, aki korábban a Szlovák Nemzeti Bank (NBS) alelnöke volt.

2023. októberben Robert Fico és pártja, a Smer győzött az előrehozott szlovák parlamenti választáson, miután Ficónak bejött az a taktikája, hogy magához édesgesse a szélsőjobboldali pártok választóit, és azokat, akik egy erős kezű vezetőre vágytak.

Kiemeltünk néhány idézetet a Szemlélek anyagából, amelyek jól mutatják, hogyan látja Magyarországot és Szlovákiát a volt szlovák miniszterelnök. A teljes interjút itt tudják elolvasni.

1. A szakértői kormány előnyeiről és hátrányairól:

„Egy ilyen kormányon belül nincsenek nagy viták. Egy szakértői kormány nyugodtan működhet úgy, mint egy cég. Mindenki tudja, mi a dolga, a politikának nincs akkora ráhatása a kormányzásra. A parlament nem nagyon támogat egy ilyen vezetést, a politikusok nem szeretik a szakmai kormány szót, mert hát akkor

az emberek is látják, hogy másként is lehet csinálni a dolgokat.

Sokaktól hallottam, milyen jó lenne, ha a szakértői kormány nem néhány hónapig, hanem négy évig maradna, de mondtam, hogy ez demokrácián belül lehetetlen, és én demokrata vagyok. Ezért is indulok most az európai uniós választáson, hogy kiderüljön, van-e valós választói igény egy ilyen civil politikusra, és ha van, akkor a következő szlovák parlamenti választásokon esetleg nagyobb szerepet is vállalnék.”

2. Ficóról és a magyar modellről:

„Látjuk, hogy mit csinál a mostani kormány: nem tartják be az ígéreteiket, csak a saját dolgaikkal és a saját fizetésükkel foglalkoznak, büntetlenséget intéznek a barátaiknak, fellépnek a civil szervezetek és a médiumok ellen. De hát Önök ezt jobban ismerik, mert ez zajlik bő egy évtizede Magyarországon. Azt is lehet mondani, hogy

valamilyen módon a magyar modell inspirálja Robert Ficót.”

3. A művelt szavazók elvesztéséről:

„Az elmúlt 30 évben nem foglalkoztunk eleget azzal, hogy ez az ”átlagszavazó„ jó iskolákba járjon, erkölcsi szinten is képes legyen átlátni a dolgokat. Egyik kormány sem tett túl sokat azért, hogy megreformálja az oktatásügyet, így elveszítettük ezt a középréteget, a művelt szavazót. Szlovákia és Magyarország népe egyaránt valahogy arra szeret támaszkodni, hogy

majd a földesúr megmondja, mi legyen, megoldja a gondjainkat.”

4. Az ellenségképről:

„Az a típusú politizálás, hogy nevezzük meg, kitől kell félni, ki a hibás a rossz dolgokért, ez szerintem mind a két országban nagyon működik, de azért annyira nem tud eldurvulni a helyzet Szlovákiában, mint Magyarországon. Itt nem volt annyira kemény sorosozás, meg teljesen alaptalan vádak, félelemkeltés. Egykor a fasiszta politikusok ilyen témákon keresztül jutottak be a parlamentbe.

Már Robert Fico is sorosozik, oroszpárti, sorolja, ki a hibás mindenért.”

5. A Magyarország és Szlovákia közötti különbségről:

„Látok egy jelentős különbséget Magyarország és Szlovákia között. Nem jó az a demokrácia, amely állóvízzé válik. Külsőleg demokráciának látszik, de ha sok év óta nem változik benne semmi, akkor kezd megbüdösödni. Akkor jó a demokrácia, ha változnak a kormányok, ha változatos a társadalmi párbeszéd is. Nálunk a civil társadalom még létezik, és sokakban él a remény Szlovákiában arra, hogy a Fico-kormány nem tudja úgy bebetonozni magát, mint az Orbán-kormány.

Szerencsére itt, Szlovákiában még nem az a helyzet, mint Magyarországon.”

6. Az oroszpártiságról:

„Ha esetleg Magyarországot valaki megtámadná, akkor valószínűleg nem azt mondaná a magyar kormány, hogy tessék, itt jelöljünk ki egy területet Magyarországból, amit odaadunk azoknak, akik megtámadtak, és akkor majd béke lesz. Ez az oroszpártiság a mostani szlovák kormánynál is megjelent már.”

7. A közös szlovák-magyar jövőről:

„Próbáljunk minél több közös dolgot véghezvinni. Léteznek ugyan országhatárok, de ugyanabban a régióban élve sok területet találunk az együttműködésre. Ha nem azt érezzük, hogy ez két teljesen különböző ország, akkor jönnek majd sorra a jó dolgok. A szlovák közéletben is megfogyatkoztak a magyarellenes támadások, érdemes lenne partneri hangnemre váltani, egyenrangú félként fordulni egymás felé. Ha ez megtörténik, szerintem biztosan jobb lesz a viszony a két ország között.”