Migránshajó miatt perelt, politikailag töpörödött Salvini jöhet Budapestre parolázni Orbánnal

Matteo Salvini egykor Olaszország politikai üstököse volt, de most elég hajlott háttal érkezhet szövetségeséhez a fővárosba, Budapestre. A több olasz kormányt megjárt, támogatottságilag szebb napokat is megélt Liga elnöke egy hétfői Facebook-posztban köszönte meg Orbán Viktor magyar kormányfőnek, hogy kiállt mellette, és közölte, Budapestre jön szeptember 20-án, a soros magyar uniós elnökség közlekedési miniszteri csúcsára. Ezen a csúcstalálkozón kívül fut majd össze Orbánnal.

A közlekedési miniszter és kormányfőhelyettes Salvininek szüksége is lehet egy erősnek gondolt európai politikus támogatására, hiszen súlyos per nehezedik a vállára – ami miatt Orbán is megvédte Salvinit az X-en. Dióhéjban arról van szó, hogy 2019-ben, belügyminiszterként Salvini hetekig nem engedett kikötni egy menekülteket szállító hajót, ami miatt több vádpontban vádat emeltek ellene. „Mi folyik itt? Matteo Salvini a hősünk!” – reagálta erre többek közt Orbán az X-en.

Az ANSA olasz hírügynökség Szijjártó Péter külügyminisztert is idézte, aki szerint a bevándorlás ellen küzdő politikusokkal szemben zajlik hadjárat, majd Salvini ügyét felfűzte egy láncra a Donald Trump elleni újabb merényletkísérlet, illetve Magyarország 200 millió eurós, Európai Bíróság általi megbüntetése mellé, amit azért szabtak ki hazánkra, mert a kormány nem felelt meg az Unió menekültügyi szabályainak. Nemrég Salvini is e logika szerint érvelt az X-en, amikor a Trump elleni merényletkísérletet kötötte össze más ügyekkel: „Perek, erőszak, fanatikusok és kommunisták nem fognak megállítani minket” – írta.

Mi ez a per?

Szombaton egy olasz ügyész arra kérte az illetékes palermói bíróságot, hogy ítélje 6 év börtönbüntetésre Matteo Salvinit emberrablás és kötelességszegés bűntettében – írta a Reuters. Ha a bírósági bűnösnek találja, Salvininek le kell mondania miniszteri és kormányfőhelyettesi posztjáról is.

Salvini, akkor éppen belügyminiszterként 2019 augusztusában megtagadta az Open Arms szervezet egyik hajójának kikötését, amelyen 147 bevándorló volt. Ők a földközi-tengeri migrációs útvonalon, Észak-Afrikából próbáltak Olaszországba, vagyis az Európai Unió területére jutni. Líbiából indultak el különböző lélekvesztőkön, a nyílt tengeren az Open Arms hajója mentette ki őket a vízből. De Salvini utasítása alapján három hétig kellett várniuk a tengeren, mire egy bírósági döntés után partra szállhattak Lampedusa szigetén, ami félúton fekszik Szicília és Afrika között, így elsődleges célpontja a migrációnak.

A hajó legénysége már tanúvallomást tett. Egyikük vallomása szerint a nyílt tengeren töltött három hét alatt egyre rosszabbak lettek a körülmények a fedélzeten, főleg ami a személyes higiéniát illeti. Egy idő után már a rühesség is terjedni kezdett. Geri Ferrara ügyész szerint ez az ügy jól példázza, hogy ha választani kell az állami szuverenitás megvédése és az emberi jogok közül, akkor vitathatatlan az utóbbi elsőbbsége. Salvini ugyanakkor a BBC szerint januárban azzal érvelt a bíróságon, hogy a hajón tartózkodók nem voltak veszélynek kitéve.

Salvini 14 hónapos belügyminisztersége alatt nem ez volt az egyetlen ilyen eset. Több más hajó kikötését is késleltette, illetve a tengeren hánykolódó embereket kimentő civil szervezeteket, NGO-kat a migráció támogatóiként, előmozdítóiként tüntette fel. Salvini azzal érvelt a „lezárt kikötők” politikája mellett, hogy azzal az embercsempészek kedvét is elveheti. A saját védelmében október 18-án szólalhat majd fel a palermói bíróságon az Euractiv szerint.

Meloni 2022 óta hatalomban lévő kormányának egyik fő célkitűzése volt a tengeri migráció visszaszorítása. Ehhez szigorúbb jogi szabályozást, a civil tengeri mentőkre vonatkozó korlátozásokat és albániai kihelyezett migránstáborok építését tervezte, de közben a legális migráció lehetőségét is meg kívánta teremteni az országot sújtó munkaerőhiány enyhítésére – ettől egyben azt is remélte, hogy az embercsempészet alól is kihúzza a szőnyeget. Az intézkedéscsomag a számok tükrében működik, a Reuters belügyi adatokra hivatkozva azt írja, idén eddig tavalyhoz képest kétharmadnyival kevesebben, 44 675-en érkeztek a tengeren.

Felháborodott jobboldal, támadó baloldal

„Megtenném újra: megvédeni a határokat az illegális bevándorlóktól nem bűn” – reagált az ügyészség indítványára Salvini az X-en egy azóta parodizált videójában. Azt monda, ő abban bűnös, hogy megvédte az olaszokat és Olaszországot, és azt akarja, hogy nemzete ne váljon „Európa menekülttáborává”, írja a BBC. Szerinte a spanyol hajó bármely másik ország kikötőjébe szabadon mehetett volna. Ugyanakkor a vád szerint a hajó szabályosan járt el, minden engedélye megvolt, kiköthetett volna, bár azt elismerték, a fedélzeten tartózkodók nem voltak életveszélyben.

Salvini a Libero című lapnak is nyilatkozott az ügyében, az Agenzia Nova hírügynökség összefoglalója szerint itt már politikai húrokat is megpendített. Szerinte pere a baloldal bosszúja azért, mert a választásokon nem tudnak nyerni, és a riválisaikkal jogi úton akarnak leszámolni. A tavaly júniusban elhunyt Silvio Berlusconival példálózott, aki ellen sorra folytak a perek, valamint Donald Trump amerikai exelnök elnökjelölttel is, akit 34 vádpontban talált bűnösnek a manhattani esküdtszék.

Salvini egyben bejelentette, hogy a következő két hétvégén több száz olasz városban szervez tüntetéseket a Liga a per miatt, amely szerinte nem a párt főtitkára vagy egy miniszter, hanem Olaszország ellen zajlik.

Hétfő este pedig a Rete 4-es csatorna műsorában, a Quarta Repubblicában azt mondta, a legfelsőbb fellebbviteli bíróságig elviszi az ügyét, ha kell, vádalkut pedig nem hajlandó kötni. Méghozzá azért nem, mert megvédte az országot, és azt tette, amivel a választói megbízták, csökkentette a tengeri migránsérkezések számát, írta az ANSA hírügynökség.

Salvinit Giorgia Meloni miniszterelnök is védelmébe vette. „Hihetetlen, hogy az Olasz Köztársaság egyik minisztere hat börtönévet kockáztat azért, mert tette a dolgát, megvédte a nemzet határait, a polgároktól kapott mandátumának megfelelően” – mondta. Szerinte nagyon súlyos precedenst teremt, ha a határok megvédését bűncselekménynek minősítenék, ezért teljes szolidaritást vállal Salvinivel. A vádlott maga egyébként dicsérte saját kormányát, szerinte annak köszönhető, hogy csökkent a földközi-tengeri halálesetek, eltűnések és partra érkezések száma is. Antonio Tajani, a koalíciós partner Forza Italia főtitkára az Il Sole 24 Orének nyilatkozva elismerte, hogy nem mindig ért egyet mindenben Salvinivel, de ez most szerinte is politikai üldöztetés, nem a jogszabályok betartatása.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Demokrata Párt főtitkára, Elly Schlein bírálta Meloni kiállását, „helytelennek” minősítette a kormányfő mondatait. „A végrehajtó hatalomnak és az igazságszolgáltatásnak különállóknak és függetleneknek kell maradniuk” – mondta, magyarán a kormány feje ne szóljon bele a bíróságok működésébe. Nicola Fratoianni, a Zöld és Baloldali Szövetség főtitkára pedig kijelentette, „ez nem egy politikai per, nem is per Olaszország ellen, hanem egyszerűen egy per olyasvalaki ellen, aki túszul ejtett 147 embert”. Hozzátette, ha ezt Salvini politikai indíttatásból tette, az még rosszabb. Carlo Calenda, a liberális Akció párt vezetője pedig azt mondta, nem kellene politikai nyilatkozatokat tenni, hanem hagyni kellene működni az igazságszolgáltatást.

Pier Luigi Bersani, a Demokrata Párt egykori vezetője, volt miniszter ennél élesebben fogalmazott, szerinte Salvini 150 ember és 30 gyerek bőrét vitte vásárra, most meg úgy tesz, mintha a normandiai partraszállást akadályozta volna meg.

Matteo Salvini Ligája is tagja a Patrióták Európáért pártcsaládnak és EP-frakciónak, amit részben Orbán Fidesze hozott össze. A Ligának 8 képviselője van az Európai Parlamentben. Így nem csoda, hogy Orbán mellett másik EP-párttársa, a francia Nemzeti Tömörülés is kiállt mellette. Marine Le Pen, a párt alapítója az Euractiv szerint azt mondta, Salvininek azon erőfeszítései miatt kell „súlyos jogi zaklatással szembenéznie, hogy elhallgattassák őt”, mert véget akart vetni az embercsempészetnek, és meg akarta védeni országa határait. Szerinte egy olyan időszakban, amikor egyre súlyosabb a migrációs teher Európán, riasztóan hangzik az ügyészség által kért hatéves börtönbüntetés.

Salvini ügyéről a Patrióták sajtótájékoztatót is tartott kedden, ezen Gál Kinga, a Fidesz–KDNP delegációjának elnöke, a Patrióták első alelnöke is Salvini iránti szolidaritását fejezte ki. Az ügyet az Európai Parlament plenáris ülésén is napirendre akarták vetetni, de ez elbukott a szavazáson. Jean-Paul Garraud a francia Nemzeti Tömörüléstől pedig már a bíróságok hatalomátvételét vizionálta arra az esetre, ha elítélnék Salvinit, mert szerinte ez amúgy a választók joga volna. „Mind Salvinik vagyunk” – jelentette ki António Tânger, a portugál Chega EP-képviselője.

Még a tengerentúlról is kapott támogatást Salvini: Elon Musk techguru az általa tulajdonolt X-re azt írta, „az őrült ügyésznek kéne hat évre börtönbe mennie; ez őrület”.

Liga-biga, gyere ki, ég a házad ideki!

Ilyen helyzetben érkezik tehát Magyarországra Salvini, aki pártjával együtt szebb napokat is megélt már. Az északi, fejlettebb régiók (Padania) elszakadását óhajtó Északi Liga már 1989-ben megalakult, az 1992-es, 1994-es és 1996-os parlamenti választásokon 8-10 százalékot szerzett, majd visszaesett. 2008-ban egyszer még sikerült megugrania a tíz százalék körüli szintet.

Végül a pártot a kezdetektől vezető Umberto Bossi távozása után nem sokkal vérfrissítés jött Salvini személyében, akivel a 2018-as választásokon már 17,4 százalékot szereztek. Már nem regionális pártként határozták meg magukat, el is hagyták nevükből a Liga elől az Északi jelzőt. Ekkor egy szürreális kormánykoalícióban találták magukat az 5 Csillag Mozgalommal, Berlusconi Forza Italiájával és az Olasz Testvérekkel, amely ekkor még csak 4,35 százalékot szerzett.

Salvini 2019-ben aztán rárúgta az ajtót a miniszterelnök Giuseppe Contéra. Kihátrált a koalícióból és bizalmi szavazást kezdeményezett, aminek a vége az lett, hogy balos pártok álltak be Conte mögé, a Liga pedig ellenzékbe vonult. Később, 2021–2022 között beszálltak a Covid miatt alakult nemzeti egységkormányba Mario Draghi mögé, majd több másik párttal együtt innen is távoztak. A Liga népszerűsége a sok különutas akcióval csorbát szenvedett, a 2018-as 17,4 százalékról 8,8-ra zuhantak be a 2022-es választásokon, amit simán nyert Meloni pártja – pedig a 2019-es EP-választáson még 34,3 százalékot szerzett a Liga. Salvini pártja ismét bekerült a kormánykoalícióba, ő maga kormányfőhelyettes és közlekedési miniszter lett – ebben a minőségében utazik most Budapestre is.

Salviniék be is ragadtak erre a támogatottsági szintre: az idei EP-választáson 9 százalék szavazott rájuk, és a Politico olaszországi felméréseket összesítő grafikonján is 8-9 százalék körül ácsingóznak hónapok óta, mondhatni egy ligában van a Forza Italiával és az egyre népszerűbb Zöld és Baloldali Szövetséggel, miközben Meloni Olasz Testvérei stabilan 29 százalék körül áll.

A Ligának persze nem tettek jót az olyan vad ötleteik sem, mint az a nyelvészeti törvényjavaslat, amely az állami tisztségek viselőinél csak a férfi alakot engedte volna használni. Ebből vissza is táncoltak a felháborodás hatására.

Érdekes fordulat még a jobboldali belharcokban, hogy az Orbán Viktorra olykor ferde szemmel tekintő Meloni nem lelkesedett a Patrióták Európáért nevű populista jobboldali EP-frakcióért, illetve a Fidesz belépéséért a konzervatív ECR-be. Végül a lengyel Jog és Igazságossággal karöltve megmentették a feldarabolódástól a konzervatív frakciót, azóta pedig megy a versenyfutás a jobboldalon. Salvini pártjának megválasztott EP-képviselői végül beültek az Identitás és Demokrácia romjaira épített Patrióták közé, amit Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár jelentett be július 8-án. Ez azonban nem volt nagy meglepetés, egy nappal korábban Salvini is arról beszélt egy interjúban, hogy „építjük a Patrióták csoportját”.