Giorgia Meloni gyönyörű éjszakának nevezte a vasárnapit, amin az adatok 97%-os feldolgozottsága mellett 28,8 százalékot szerzett az általa vezetett jobboldali Olasz Testvériség (FdL). Mögöttük a balközép Demokrata Párt (PD) végzett 24 százalékkal. A balpopulista Öt Csillag Mozgalom 10 százalékot kapott, míg a néhai Silvio Berlusconi-féle Forza Italia (FI) közel 10 százalékot (9,7) szerzett. A Matteo Salvini vezette jobboldali populista Ligát pedig az öt évvel ezelőtti EP-választáshoz képest nagyot bukva valamivel több mint 9 százalékra becsülik.
Exit pollok előzetesen 27-31 százalékra becsülték az FdL-t, míg második helyre a Demokrata Pártot várták 21,5-25,5 százalékkal. Olaszországban este 11-kor zártak az urnák, így például Németországgal és Franciaországgal szemben nem voltak elérhetőek korai százalék-és mandátumbecslések.
2019-ben még Salvini Ligája lett a befutó 29 képviselővel és 34 százalékkal. Az Északi Ligából addigra Ligává átkeresztelt párté volt az olasz parlamentben is a legnagyobb frakció. Utána a belügyminiszterségig jutott populista jobboldali politikus ellenzékbe lavírozta magát, a 2022-es választásokon megfelezte frakcióját, miközben az új kormánykoalíció legnagyobb erejévé az Olasz Testvérek (FdI) vált.
Salvini pártja jelenleg a kisebbik koalíciós partnere a Giorgia Meloni kormányfő vezette Olasz Testvéreknek, és bár miniszterelnök-helyettes, pozíciója visszalépést jelent öt évvel korábbi helyzetéhez képest. Az előzetes várakozások szerint Salvini a Ligával 8 százalékra számíthatott, Meloni pártja pedig 27 százalékra.
Mindkét párt egy-egy EU-szkeptikus pártcsalád tagja – a Liga az Identitás és Demokrácia (ID), az FdI az Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciójában ül –, de a 2022 előtt Putyin-pólóban Moszkvában is lelkesen szelfiző Salvinival ellentétben Meloni élesen elhatárolódott Oroszországtól, és a Kreml által Ukrajna ellen indított háborúban ma egyértelműen Kijev oldalán áll. EU-ellenes retorikája is enyhült, miután az unió harmadik legnagyobb gazdaságaként is súlyos költségvetési egyensúlytalansággal küszködő Olaszország 210 milliárd eurós támogatást kapott a pandémia gazdasági kárainak elhárítására.
Az ID-ben Salvini pártjának a súlya a várakozásoknak megfelelően csökkenhet, igaz, a frakció ezt a veszteséget várhatóan pótolni tudja a holland, francia, német, portugál, osztrák és a bolgár szélsőjobb megerősödésével.
Eközben az ECR-ben a vezető szerepet az FdI viszi, így Meloninak a pártcsalád elnökeként meghatározó befolyása van már most, és várhatóan ez még inkább érvényes lesz június 9. után. Igaz, a frakciót – ahogy az EU-szkeptikus pártok szövetségeit általában – belső ellentétek feszítik, elég a migrációra és az ukrajnai háborúra gondolni: a bevándorlás kezelését másképp képzeli el a migráció egyik első állomásaként és sokak végcéljaként kezelt Olaszország, hiszen az EU-szintű elosztásban érdekelt, és másképp képzelik a migrációtól eleve teljes távolságtartást igénylő közép-európai államok. Az ebbe a pártcsaládba készülő Fidesz azért is lóg ki az ECR potenciális szövetségesei közül, mert a magyar kormány békepárti retorikája gyakran egybevág Vlagyimir Putyin narratívájával is.
Olaszországban 2019-ben hat párt küldött képviselőket az EP-be, ezúttal is ennyire számítanak. Az előzetes felmérések a balközép Demokrata Pártot tették meg másodiknak 22,5 százalékkal, a harmadiknak ismét az Öt Csillag Mozgalmat (M5S) várták, amely a függetlenek helyett ezúttal a Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal szövetségébe ülhet be. Az EPP-ben ülő Forza Italiát 9,5 százalékra várták, és még három pártot mértek az olaszoknál csak 4 százalékos parlamenti küszöb fölé: a Zöld és Baloldali Szövetséget (AVS), valamint a liberális Európai Egyesült Államokat (SUE) és Azionét (AZ).