Spanyolországban a konzervatív Néppárt (PP) nyerte a választásokat, amely a szavazatok csaknem 100 százalékos feldolgozottságánál 34,2 százalékon áll. Ezzel megelőzik Pedro Sánchez miniszterelnök Spanyol Szocialista Munkáspártját (PSOE), amely 30,2 százalékot szerzett.
Az eredmények nagyjából tükrözik az előzetes felméréseket. A szélsőjobboldali Vox ugyan több mandátumra számíthat mint 2019-ben, de 9,6 százalékos eredményük valamelyest elmaradt attól a 12 százaléktól, amit a közvélemény-kutatások mértek. A kisebbik kormánypárt, a baloldali Sumar 4,7 százalékot, a szélsőbalos Podemos 3,3 százalékot, az anti-establishment jobboldali populista párt, A Bulinak Vége (Se Acabó La Fiesta) pedig meglepetésre 4,6 százalékot szerzett. A liberális Ciudadanos pedig 0,7 százalékkal kiesett az Európai Parlamentből.
Az El País szerint így oszlanak majd meg a mandátumaik az Európai Parlamentben:
- PP: 22 (12 mandátum 2019-ben)
- PSOE: 20 (20)
- Vox: 6 (4)
- Sumar: 3 (nem létezett)
- Se Acabó La Fiesta: 3 (nem létezett)
- Podemos: 2 (6)
- Ciudadanos: 0 (7)
Turbulens éveken van túl Spanyolország politikailag, és a megosztottságon a mostani EP-választás sem enyhített. A jobbközép Néppárt lett a legsikeresebb a vasárnapi választáson, de a kormányzó szocialisták se zuhantak a mélybe.
A legutóbbi előrehozott parlamenti választást a Néppárt nyerte, ellenben nem tudott egyedül kormányt alakítani, és koalíciós partnert sem talált. Nevető másodikként a Spanyol Szocialista Munkáspárt és Pedro Sánchez miniszterelnök jöttek be, akik viszont kisebb baloldali és regionális pártokat maguk mellé állítva alakítottak kormányt.
Hatalmas tömegtüntetéseket váltott ki – amiken a leghangosabb a Néppárt mellett a szélsőjobboldali, a Fidesszel is jó viszonyt ápoló Vox volt –, hogy a katalán szeparatistáknak általános amnesztiát ígért Sánchez a kormány támogatásáért cserébe. Mindenki állta a szavát, így még Carles Puigdemont is haza tervez menni.
A PP vezetője, Alberto Núñez Feijóo május elején felszólította Sánchezt, hogy vonja vissza az amnesztiatörvényt, és előrehozott általános választásokat követelt arra hivatkozva, hogy a kormánynak nincs elegendő parlamenti támogatottsága, ami miatt nem tudott szavazni az állami költségvetésről, és több törvénykezdeményezésük is kudarcot vallott a kongresszusban.
Emellett Sánchez áprilisban belengette, hogy lemond, miután egy bíróság vizsgálta felesége szerepét egy korrupciós ügyben. Végül maradt a posztján, de felmerült, hogy ennek az egyik célja, hogy felrázza a szavazóit.
Az is számíthatott a választáson, hogy az elmúlt hetekben a spanyol miniszterelnök összefeszült Javier Milei argentin elnökkel. Milei felszólalt a Vox által szervezett madridi gyűlésen – ahova egy videóüzenetet Orbán Viktor is küldött – , és a kormányzó szocialista párt ostorozása mellett azzal is támadta Sánchezt, hogy „korrupt felesége van”. A spanyol kormány nyilvános bocsánatkérést követelt, majd visszahívta a nagykövetét, Milei viszont azzal vádolta a spanyol kormányt, hogy kapcsolatban áll olyan emberekkel, akik puccsra készültek ellene. A Politico szerint a konfliktust Sánchez a baloldali szavazók mozgósítására próbálta felhasználni, de ez egyúttal a szélsőjobboldali támogatókat is mozgósíthatja.
Érdekesség még, hogy Spanyolország az EP-kampány idején végzett felmérések szerint iskolapéldája a globálisan is látható női-férfi politikai megosztottságnak. Egy, a Euronews által idézett új közvélemény-kutatás azt mutatja, hogy a spanyolországi fiatalok politikai véleménye egyre inkább nemek szerint oszlik meg – és a fiatal férfiak és nők közötti különbségek csak egyre élesebbé válnak. A 24 év alatti spanyol nők közel 40 százaléka vallja magát baloldalinak vagy szélsőbaloldalinak, míg a fiatal férfiak 30 százaléka jobboldali vagy szélsőjobboldali.