A fideszes EP-képviselők pont azóta lettek kevésbé kritikusak Oroszországgal, hogy az lerohanta Ukrajnát

2024. május 23. – 19:40

Másolás

Vágólapra másolva

A Political Capital a szavazási magatartás elemzésével megvizsgálta, hogyan alakult az Európai Parlament frakciói és a magyar EP-képviselők hozzáállása Oroszországhoz és Kínához. Az eredmények szerint

az orosz–ukrán háború kitörése előtt a magyar EP-képviselők pártállástól függetlenül következetesen támogatták a Kreml-kritikus javaslatokat. Az inváziót követően azonban a Fidesz képviselői markánsan a Kreml és Peking pártjára álltak, szakítva a korábbi gyakorlattal.

A kutatás európai pártcsaládokra vonatkozó része nem tartalmaz semmi váratlant, aszerint Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója felerősítette az autoriter hatalmakkal kapcsolatos törésvonalakat a parlamenti frakciók és pártok között az EP-ben. A Kremllel, Kínával és más autoriter rezsimekkel szembeni kritikusságot mérő KCI-, CCI- és CAI-indexek rangsorát a liberális pártokat tömörítő Renew frakció vezeti 94-96 százalékos pontszámokkal.

A skála másik végén a szélsőjobboldali ID és a szélsőbaloldali Left frakció található lényegesen alacsonyabb értékekkel – áll a PC elemzésében. De még ezek a frakciók is lényegesen kritikusabbak Kínával és Oroszországgal az ukrajnai invázió óta, ami érdekes ízt ad annak, hogy a fideszes EP-képviselőknél viszont épp ellenkező előjelű fordulat állt be.

A Fidesz az orosz vagy kínai rosszindulatú külföldi befolyást elítélő indítványoknál főleg a szavazástól való tartózkodással vagy távolmaradással fejezte ki „puha elutasító” álláspontját. Így nem kellett azonos platformra kerülniük a szélsőségesebb frakciókkal. Ennek ellenére, a Fidesz és a KDNP Kreml-kritikus KCI-értéke (85-ről és 93-ról) 44 és 49 százalékra, a Fidesz Kína-kritikus CCI-értéke pedig 51-ről 25 százalékra esett. Mindez éppen a háború kitörése után következett be, ami a gyakorlatban óhatatlanul az ID-hez közelítette a kormánypárti képviselők álláspontját.

Imre Zsolt, a Fidesz–KDNP váci polgármesterjelöltje, Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője és Hidas Dóra, a Fidelitas külügyi kabinetvezetője galambokat röptet a Felröppenő galambokkal a békéért című rendezvényen Vácon 2024. május 9-én – Fotó: Lakatos Péter / MTVA
Imre Zsolt, a Fidesz–KDNP váci polgármesterjelöltje, Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője, Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője és Hidas Dóra, a Fidelitas külügyi kabinetvezetője galambokat röptet a Felröppenő galambokkal a békéért című rendezvényen Vácon 2024. május 9-én – Fotó: Lakatos Péter / MTVA

A fideszesek megváltozott magatartására példákat is hoz az elemzés. Ilyen volt például, hogy az invázió 2023-as évfordulójára időzített parlamenti szavazáson a nagyrészt magyarok lakta, ukrajnai Beregszászon született Bocskor Andrea fideszes képviselő szavakban határozottan elítélte az orosz agressziót, a szavazáson viszont – a Fidesz-frakcióval egységben – már tartózkodott.

A magyar ellenzéki pártok képviselőinél nem volt fordulat a háború után, előtte és utána is kritikusak voltak Pekinggel és Moszkvával szemben a szavazásaik alapján.
Ha az egyes képviselőket nézzük, akkor Oroszország ellen a DK-s Ara-Kovács Attila, a momentumos Cseh Katalin és a jobbikos Gyöngyösi Márton lépett fel a legmarkánsabban – írja a Political Capital.

Forrás: Political Capital
Forrás: Political Capital
Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!