2024. január 16. – 14:55
frissítve
Az Európai Parlament elfogadta a jelentését a 2021-2027-es Erasmus+-programról. A szavazás nem valamilyen jogszabályról szólt, csak egy jogi következmények nélküli dokumentum, hogy értékelje az uniós oktatási csereprogram végrehajtását és azt, hogy hogyan kezelik a kihívásokat.
A vagyonkezelő alapítványok miatt jöttek módosítók
A jelentés általánosságban az EU-ról szól, de Magyarországon akad külön gond is. A tagállamok európai bizottsági javaslatra 2022 végén tiltották el a vagyonkezelő alapítványokat és az ilyen hátterű 21 „modellváltó” egyetemet az uniós pénzügyi kötelezettségvállalásoktól átláthatósági és összeférhetetlenségi okokból. Ez a Horizont Európa kutatási együttműködés mellett épp az Erasmus+-t érinti leginkább.
A kormány szerint nyárig minden feltétel biztosított, hogy az érintett egyetemek diákjai részt vehessenek a programban, de 1,8 milliárd forintot kellett bedobnia a költségvetésből, ráadásul november 23-án kifutott egy „adminisztrációs” határidőből, ami után három hónap haladékot kért. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter néhány napja elismerte, hogy elakadtak a tárgyalások.
A javaslathoz módosítók is érkeztek. Kettőt részben magyar képviselők jegyeztek. A szövegük második fele szó szerint megegyezik. Mindkettő azt szerette volna, hogy „a magyar diákok, oktatók és kutatók teljes mértékben részesülhessenek az Erasmus+-program előnyeiből, és hozzájárulhassanak az európai oktatási és kutatási együttműködés tágabb céljaihoz”. Utóbbi mondat nem mondja ki a nevét, de a Horizont Európa kutatási programra utalhat.
Jobboldaliak tisztességes eljárást kértek, a liberálisok a kormány felelősségét firtatták
A Fidesz és a KDNP a legnagyobb uniós pártcsalád, az Európai Néppárt, valamint a konzervatív-euroszkeptikus ECR és a szélsőjobboldali ID több képviselőjével együtt nyújtották be az egyik javaslatot. Ebben felszólítottak „a Bizottsággal egyeztetett, tisztességes, jogszerű és átlátható eljárásokra”.
Egy másik módosító a liberális Európa Megújul nevében érkezett, és többek között a frakció két magyar tagja, a momentumos Donáth Anna és Cseh Katalin adták be. Ez a magyar kormányt szólítja fel, hogy „haladéktalanul tegyen eleget a jogállamiság elvének”, „feleljen meg az uniós értékeknek, és hajtsa végre a
szükséges reformokat” az Erasmus+-hoz és a kutatási együttműködésekhez.
Csak egyik ment át
A két módosító közül csak a liberális kezdeményezésű ment át. A javaslat a MEPWatch adatai alapján 456 igent kapott 130 nemmel szemben. Utóbbiak között voltak a magyar kormánypárti képviselők, valamint az euroszkeptikus-konzervatív ECR és a szélsőjobboldali ID túlnyomó része. A többi frakcióból általában támogatták a javaslatot.
A másik módosítónál gyakorlatilag mintha helyet cseréltek volna a nemek és az igenek: bár akadt pár néppárti támogató is az ECR és az ID mellé, a javaslat elbukott. A fideszesek és a KDNP-s Hölvényi György a végső szöveget is ellenezték, de azt 486-an támogatták 62 ellenző mellett, így elfogadták.
Donáth a kormányt hibáztatta, a Fidesz dollárbaloldalozott
„Úgy tűnik, a magyar kormánynak egyáltalán nem kellenek az Erasmus+-program pénzei” – kommentálta a szavazást Facebookon Donáth Anna. „A Fidesz EP-képviselői épp most szavazták le az Európai Parlamentben azt a javaslatunkat, ami arra szólítja fel a kormányt, hogy hajtsák végre a szükséges jogállamisági reformokat a források megérkezése érdekében.”
Szerinte a javaslat célja az volt, hogy „felhívja a kormány figyelmét: az Erasmus+ pénzeinek hazahozatalához sürgősen végre kell hajtania a Bizottság által kért reformokat. Ezt nagy többséggel, a fideszes képviselők ellenszavazata mellett fogadta el az EP.
A szokásos menet folytatódik: a kormány akkor is ragaszkodik a sehova nem vezető »szabadságharcához«, ha ezzel több ezer diák külföldi tanulmányi lehetőségeit, oktatók és kutatók ösztöndíjait veszélyezteti.”
Győri Enikő fideszes képviselő viszont arról posztolt Facebookra, hogy
„Donáth Anna és Cseh Katalin kezdeményezésére az EP továbbra is politikai zsarolásként törvénytelenül vissza akarja tartani a magyar diákoknak, oktatóknak és kutatóknak járó uniós pénzeket”.
A párt közleményében Bocskor Andrea képviselő azt hangsúlyozta: „a jelentés előadójával közösen számos kísérletet tettünk azért, hogy az Európai Parlament is kiálljon az EU-s programban való részvételtől jogtalanul megfosztott modellváltó egyetemeken tanulók és oktatók helyzetének orvoslása mellett. Két dollárbaloldali képviselő, Donáth Anna és Cseh Katalin kezdeményezésére az EP baloldali többsége a magyar kutatók, tanárok és diákok jogfosztásának fenntartása mellett döntöttek, tehát amellett, hogy a magyar diákok, kutatók és oktatók továbbra se vehessenek részt az uniós programokban.” (A korlátozást okozó jogállamisági eljárásnál a kormány kezdeményezhetné az értékelést, ha szerinte teljesítette a feltételeket, bizottsági javaslat után a tagállamok döntenének. A mostani EP-szavazásnak nincs jogi következménye.)
„Felháborító, hogy míg az Európai Bizottság is elismerte, hogy Magyarországon nincs gond a jogállamisággal, és elkezdte az eddig jogtalanul visszatartott források kifizetését, addig az európai parlamenti képviselők – a magyar dollárbaloldal kezdeményezésére – továbbra is teljesen törvénytelen módon a magyar diákokat, oktatókat és kutatókat akarják büntetni” – hívta fel a figyelmet a politikus.
Az Európai Bizottság december 13-án kiadott egy félidős értékelést a jogállamisági eljárásról. Eszerint a kormány nem teljesített minden feltételt, bár nem derült ki egyértelműen, hogy pontosan melyeket. A kormány hivatalosan csak négy olyan igazságügyi feltételt pipáltatott ki, amelyek épp nem érintik a jogállamisági eljárást, ráadásul még nem módosított a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó jogszabályokon, amit az Európai Bizottság elvár.
