A Hamász bejelentette, hogy szabadon engedtek két izraeli túszt

Joe Biden amerikai elnök szerint a gázai tűzszünetről szóló tárgyalásokra csak akkor kerülhet sor, ha a Hamász szabadon engedi az október 7-i támadás során Izraelből elrabolt túszokat. „Szabadon kellene engednünk a túszokat, és akkor beszélhetnénk” – mondta Biden egy fehér házi rendezvényen, amikor arról kérdezték, támogatná-e a „túszok a tűzszünetért” alkut.

Korábban Matthew Miller amerikai külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy az Egyesült Államok ellenzi a tűzszünetet, mivel az lehetővé tenné a Hamász számára, hogy újra megerősödjön.

(AFP)

Folyamatos a kapcsolattartás a Gázai övezetben rekedt tizenöt magyar állampolgárral, akik között szülők sé gyerekek is vannak. A magyar kormány azon dolgozik, hogy egy nemzetközi megállapodás keretében az érintetteket biztonságba lehessen helyezni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn.

„Azon dolgozunk, hogy legyen egy olyan nemzetközi összefogás, akció, megállapodás, amely lehetővé teszi, hogy mindenki, de számunkra nyilván a legfontosabb, hogy az a tizenöt magyar, aki szeretne biztonságban lenni, és adott esetben szeretné elhagyni Gázát, ők ezt meg is tehessék” – mondta.

Szijjártó kiemelte, hogy ez egyébként egyszer már majdnem sikerült a csoport egy részének. Tájékoztatása szerint három ellenőrzőponton kell átjutnia annak, aki Gázából a rafahi határátkelőn keresztül Egyiptom felé akar távozni, és kettőn már át is jutottak, amikor biztonsági okokból végül visszafordították őket.

Szijjártó elmondta, hogy ekkor beszélt egyiptomi kollégájával is, és Kairó engedélyt is adott az érintetteknek az országba való belépésre, de sajnos nem érték el azt a pontot, ahol ez fizikailag lehetővé vált volna. „Ez most már jó ideje történt, több mint tíz napja, így azt hiszem, nem sodortam veszélybe senkit azzal, hogy erről most beszéltem” – mondta a miniszter.

(MTI)

Az ENSZ palesztin civileket segítő szervezete (UNRWA) hétfő este azt közölte, hogy október 7. óta legalább 35 munkatársuk halt meg a Gázai övezetben. Közülük többen is az ENSZ által fenntartott iskolákban voltak tanárok.

Legfrissebb jelentésük szerint október 7. óta összesen 40 UNRWA-létesítményt rongáltak meg az izraeli légicsapások Gázában, ebből kettőt az elmúlt 24 órában. Hozzátették, hogy a Gázai övezetben 150 létesítményben közel 600 ezer belső menekültnek nyújtanak menedéket.

A Channel 12 izraeli tévécsatorna értesülései szerint a 79 éves Nurit Cooper (Yitzhak) és a 85 éves Yocheved Lifshitz családját értesítették arról, hogy kiszabadultak a Hamász fogságából. Mindkettőjüket a Nir Oz kibucban lévő otthonukból rabolták el a terroristák. A férjeiket továbbra is a Gázai övezetben tartják fogva.

Az egyiptomi állami hírügynökség azt közölte, hogy „Egyiptom erőfeszítései révén sikerült kiszabadítani a két nőt a Gázai övezetből”, akiket a rafahi határátkelőnél átadtak a vöröskereszt munkatársainak.

A Nemzetközi Vöröskereszt (ICRC) megerősítette, hogy a Hamász szabadon engedett két túszt, hozzátéve: „Semleges közvetítői szerepünk lehetővé teszi ezt a munkát, és készen állunk arra, hogy megkönnyítsük a jövőbeni kiszabadításokat.”

(Times of Israel, Sky News)

A Hamász szabadon engedett két női túszt – közölte Abu Obaida, a csoport fegyveres szárnyának, az Al-Kasszam Brigádnak a szóvivője. „Úgy döntöttünk, hogy humanitárius és egészségügyi okokból szabadon engedjük őket” – mondta a szóvivő.

A Hamász szerint a két szabadon engedett nő izraeli állampolgár, Nurit Yitzhaknak és Yocheved Lifshitznek hívják őket. A tartózkodási helyük egyelőre ismeretlen, bár egyes közösségi média-bejegyzések szerint elérték a Gáza övezet és Egyiptom közötti rafahi határátkelőt.

A Reuters beszámolója szerint a túszok szabadon engedésében Katar és Egyiptom közvetített.

Az Izraeli Védelmi Erők (IDF) szóvivője, Daniel Hagari korábban azt közölte, hogy a Hamász 222 izraeli túszt tart fogva a Gázai övezetben.

(Sky News, Guardian)

Az izraeli hadsereg a politikai döntéshozók parancsára vár a szárazföldi hadművelet megkezdéséhez – közölte Daniel Hagari katonai szóvivő hétfőn. Azt mondta, az izraeli hadsereg készen áll a harcra, a várakozás idején növeli harci készültségi szintjét, és elkészültek a haditervek a politikusok által meghatározott célok megvalósítására.

Hagari jelentése szerint mintegy ezer fogoly és halott palesztin terrorista került Izraelbe az október 7-i terrortámadás óta. Hozzátette, hogy a háború tizenhetedik napján az izraeli hadsereg az iszlamista szervezetek több száz katonai célpontját támadta, miközben a Gázai övezetből is újabb hullámokban rakétákat indítottak az izraeli települések felé.

Arról is beszámolt, hogy hétfőn három hezbollahos osztagot számoltak fel, és lelőttek több, a Gázai övezetből, illetve Libanon felől behatoló drónt. A háború kezdete óta a libanoni síita Hezbollah milíciájának összesen húsz, Izrael ellen harcoló csoportját számolta fel az izraeli hadsereg – mondta a szóvivő.

(MTI)

Egy izraeli lap gázai értesülései szerint hamarosan megszülethet egy alku, aminek keretein belül a Hamász 50 izraeli túszt enged szabadon – írja a Guardian. A kettős állampolgár túszokat a Vöröskeresztnek adnák át.

A források szerint az alku mögött katari segítség áll, és része lehetett az is, hogy Izrael egy ideje nem rakétázza Gázát. Az izraeli védelmi erők szerint a Hamász 222 túszt ejtett.

John Kirby, az USA nemzetbiztonsági tanácsának kommunikációs koordinátora szerint az egyezség még nincs kőbe vésve, de valóban zajlik az egyezkedés. Ezt a Hamász is megerősítette, de hozzátették, hogy csak addig, amíg Izrael nem bombázza Gázát.

Az európai uniós tagállamok alapvető konszenzusra jutottak arról, hogy „humanitárius szünetet” kell elrendelni Gázában, hogy a segélyek eljuthassanak a palesztinok lakta övezetbe, a folyamatos katonai akciók kockázata nélkül – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő hétfőn Luxembourgban.

Az EU-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozása után tartott sajtótájékoztatón Borrell azt mondta, hogy a humanitárius szünet nem egyenlő a tűzszünettel, ami a felek közötti teljes megállapodást jelent, hanem annál kevésebé ambiciózus, ugyanakkor könnyebben megvalósítható. „A humanitárius szünet azt a célt szolgálja, hogy a segélyek biztonsági kockázatok nélkül eljuthassanak a régióba, ellenkező esetben maga a humanitárius segély megsemmisül a folyamat során” – magyarázta Borrell, aki ismét megerősítette, hogy az EU elítéli a Hamász által elkövetett terrortámadásokat.

Borrell hozzátette, hogy Izraelnek a nemzetközi joggal összhangban kell megfontolnia válaszlépéseit. „Izraelnek joga van az önvédelemhez, de a jognak megvannak a korlátai. Most ez azt jelenti, hogy nem lehet a Gázai övezetben elvágni a villany- és vízellátást” – mondta. Borrell szerint az EU-s tagállamok egyetértenek abban, hogy továbbra is fenn kell tartani a palesztinoknak nyújtott pénzügyi támogatást, illetve Gázát el kell látni az áramtermelés és a tengervíz sótalanításhoz szükséges üzemanyaggal.

(MTI)

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala, valamint az Izraeli Védelmi Minisztérium és az Izraeli Védelmi Erők (IDF) ritkán látott közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben megerősítik a közöttük fennálló „szoros és teljes körű együttműködést”.

„A miniszterelnök, a védelmi miniszter és az IDF vezérkari főnöke között teljes és kölcsönös bizalom van, a cél egységessége egyértelmű” – áll a nyilatkozatban, amely szerint az együttműködés „a Hamász feletti döntő győzelemhez” fog vezetni. Hozzátették: „A médiát arra kérjük, hogy mutasson felelősséget, és tartózkodjon a hamis hírektől, amelyek csak ártanak egységünknek és erőinknek.”

Emilie Enger Mehl norvég igazságügyi miniszter bejelentette, hogy Norvégia megvizsgálja annak lehetőségét, hogy „kapacitást bocsásson rendelkezésre a gázai és izraeli háborús bűnök esetleges kivizsgálásához” – áll a norvég igazságügyi minisztérium közleményében.

„A háborús bűnök soha nem elfogadhatóak, és a háborús bűnök elkövetőit felelősségre kell vonni” – mondta a norvég miniszter egy hétfői nyilatkozatában. „A civileket különleges védelem illeti meg. Már több ezer civil halt meg mindkét oldalon. Norvégia elítéli a civilek elleni támadásokat, függetlenül attól, hogy ki követi el azokat” – mondta Mehl, megismételve, hogy Norvégia igény esetén kész segítséget nyújtani a gázai és az izraeli háborús bűnök esetleges kivizsgálásában.

(CNN)

A brit hírszerző szolgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy a gázai al-Ahli kórházban történt robbanást nem izraeli légicsapás, hanem egy palesztin militáns csoport által kilőtt rakéta okozta – mondta Rishi Sunak brit miniszterelnök.

Sunak a múlt heti izraeli, egyiptomi és szaúd-arábiai útja után tájékoztatta a brit parlament alsóházát, és elmondta, hogy a robbanást valószínűleg egy rakéta vagy egy rakéta egy része okozta, amelyet a Gázai övezeten belül, Izrael felé indítottak el.

A brit miniszterelnök a konfliktussal kapcsolatban hangsúlyozta a kétállami megoldás szükségességét, mondván, ez elengedhetetlen a tartós béke szempontjából. Azt is elmondta, hogy az Egyesült Királyság 20 millió fontos segély fog nyújtani a Gázai övezetben élőknek.

A gázai al-Ahli baptista kórházat múlt hét kedden érte támadás, amelyben több száz ember halt meg. A Hamász és Izrael is egymást (pontosabban utóbbi a Gázai övezetet társbérlőként használó Iszlám Dzsihád terrorszervezetet) vádolja a kórházat ért támadás elkövetésével: a terrorszervezet szerint izraeli légicsapás, Izrael szerint az Iszlám Dzsihád egyik elbaltázott rakétaindítása okozta az akár 500 ember halálát okozó robbanást. Izrael szerint ennél jelentősen kevesebb áldozata lehetett a robbanásnak.

Korábban Joe Biden amerikai elnök is azt mondta, hogy az amerikai védelmi minisztérium információi alapján úgy tűnik, nem Izrael a felelős a gázai kórházat ért támadásért.

(Guardian)

Izraelnek bizonyítékai vannak arra, hogy Iránnak köze volt a Hamász október 7-i terrortámadásához, amelyben több mint 1400 ember halt meg Izraelben – állította Michael Edelstein vezérőrnagy, veterán parancsnok, aki az Izraeli Védelmi Erők (IDF) déli parancsnokságán dolgozik.

„A támadók jól képzettek és jól felszereltek voltak. Bizonyítékunk van az iráni részvételre” – mondta Edelstein egy hétfői tájékoztatón, ahol az izraeli hadsereg nemzetközi újságíróknak vetített le egy közel 45 perces filmet, amelyet az október 7-i vérengzésről készült felvételekből állítottak össze.

A Sky News megjegyzi, hogy Edelstein a tájékoztatón nem mutatott be konkrét bizonyítékokat az iráni részvételre vonatkozóan, és azt sem volt hajlandó részletezni, hogy ezek a bizonyítékok honnan származnak. „Nem részletezhetem túlságosan, de megérthetik, mire gondolok. Nemcsak a felszerelésekről van szó, hanem ennél többről” – mondta.

Arra a kérdésre, hogy az összegyűjtött bizonyítékok azt jelentik-e, hogy a Hamász terroristáit külföldön képezték ki, azt mondta: „Nem árulhatok el többet. Sajnálom.” Annyit viszont hozzátett, hogy: „Építettek néhány kiképzőhelyet Gázán belül, és azt mondhatom, nagyon profin cselekednek, sajnos. Nagyon gonosz módon. De így képezték ki őket, hogy így cselekedjenek.”

Edelstein azt is elmondta, hogy a megölt és az elfogott fegyvereseknél talált dokumentumok azt bizonyítják, hogy milyen konkrét utasításokat kaptak a támadás előtt. „Azzal a paranccsal jöttek, hogy mészároljanak, nem katonákat, hanem egyszerűen polgárokat. Néhány kibucban családokat kerestek. Egyszerűen úgy döntöttek, hogy felgyújtják a családokat az otthonaikban” – mondta.

Az izraeli védelmi miniszter, Joáv Gallant szerint akár három hónapig is eltarthat a Hamász semlegesítésére irányuló hadművelet a Gázai övezetben. „Lehet, hogy egy hónapig, kettőig vagy háromig tart, de a végén nem lesz többé Hamász” – mondta.

„Ami a hadművelet operatív szempontjait illeti: a nap végén semmi sem fogja megállítani az IDF-et” – mondta Gallant, hozzátéve, hogy ez lesz az izraeli hadsereg „utolsó művelete a Gázai övezetben”.

(Sky News)

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról számolt be hétfő délután, hogy tizenöt magyar állampolgárral tartják a kapcsolatot a Gázai övezetben, ahonnan jelen pillanatban lehetetlen a kijutás. „Természetesen azon vagyunk, hogy amint annak a fizikai, politikai, jogi lehetősége megnyílik, akkor el tudják hagyni a Gázai övezetet” – mondta a miniszter.

Szijjártó az európai uniós külügyi tanácsülésről bejelentkezve azt mondta, erős a megosztottság az EU-s tagállamok között az izraeli válsággal kapcsolatban, viszont a magyar kormány álláspontja egyértelmű a kérdésben: „Teljességgel elfogadhatatlan és megmagyarázhatatlan, ha valakik rakéták ezreit lövik ki egy országra, emberek ezreinek halálát, szenvedését okozzák, túszokat ejtenek. Ezért mi önmagától értetődőként tekintünk arra is, hogy Izraelnek igenis joga van megvédenie saját magát. Izrael mellett a lehető leghatározottabban kell kiállnia az Európai Uniónak, hiszen Izraelt terrortámadás érte” – mondta.

Szijjártó szerint az a legfontosabb az Izraelben zajló konfliktus tekintetében, hogy sikerüljön elkerülni azt, hogy a konfliktus országok, államok, hadseregek közötti formális háborúvá terebélyesedjen. „Reméljük, hogy a nemzetközi közösség minden tagja elég felelősségteljes magatartást fog tanúsítani” -tette hozzá a miniszter.

(MTI)

A Palesztin Hatóság külügyminisztériuma élesen bírálta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, amiért nem tudott szembeszállni a gázai „humanitárius katasztrófával”.

A megszállt Ciszjordániában működő minisztérium kijelentette, hogy „az ENSZ Biztonsági Tanácsa kettős mércébe fullad, és hiányzik a minimális konszenzus a népünket sújtó humanitárius katasztrófával kapcsolatban, amely az új Nakbának felel meg”. A Nakba (magyarul: katasztrófa) a palesztinok tömeges kitelepítésére utal az 1940-es években, amikor Izrael állam létrejött.

„A minisztérium határozottan elutasítja a Gázai övezetbe irányuló humanitárius segély átpolitizálását, és a nemzetközi jog és a nemzetközi emberi jogi törvények nyilvánvaló megsértésének tekinti” – áll a közleményben.

A minisztérium állandó humanitárius folyosók létrehozására szólított fel, amelyek segítséget és védelmet nyújthatnak a gázai palesztinoknak.

Eddig három kisteherautó-konvojról tudni, amely eljutott Gázába Egyiptomból a rafahi átkelőn keresztül.

A kormányba vetett bizalom 20 éves mélyponton van az Izraeli Demokrácia Intézet új felmérése szerint. A megkérdezett zsidó izraeliek mindössze 20,5 százaléka és az arab izraeliek 7,5 százaléka nyilatkozott úgy, hogy bízik Benjámin Netanjahu miniszterelnök kormányában a Hamász október 7-i terrortámadása után. Júniusban ezek a csoportok 28 százalékot, illetve 18 százalékot tettek ki.

Korábban hétfőn a Yedioth Ahronoth napilap arról számolt be, hogy Netanjahu kabinetjének három tagja fontolgatja lemondását, válaszul arra, hogy ahogy a kormány kezelte a terrortámadást és annak következményeit.

(Times of Israel)

A Hamász által ellenőrzött gázai egészségügyi minisztérium szerint legalább 5087 palesztin halt meg az izraeli csapásokban október 7-e óta. A halottak között 2055 gyerek is van. Ezenkívül 15 273 ember sebesült meg.

A minisztérium 436-ra tette az elmúlt 24 órában meghaltak számát, köztük 182 volt a gyerek. A közlemény szerint a legtöbb halálos áldozat a Gázai övezet déli részén történt, ahová az izraeli hadsereg evakuálni akarja a palesztinokat. Az állításokat nem sikerült függetlenül ellenőrizni.

Benjámin Netanjahu a görög miniszterelnökkel való találkozója után azt mondta, hogy nagyra értékeli Görögország szolidaritását „ebben a legsötétebb órában”. Azt is mondta, hogy ez egy „civilizáció elleni harc, a civilizáció áll harcban a barbárság ellen”. „Össze kell fognunk a Hamász, vagyis az Isis ellen” – tette hozzá.

Kiriakosz Micotakisz görög miniszterelnök azt mondta: „Nem csak szövetségesként jövök ide, hanem igaz barátként is. Ami történt, az valóban szörnyű volt, és mi az első pillanattól fogva védelmeztük és támogattuk Izrael jogát, hogy a nemzetközi joggal összhangban védekezzen. Nagyon világos különbséget tettünk a Hamász és a palesztin nép között”. Kiemelte, hogy továbbra is támogatják Izraelt, és reméli, hogy bármi történik, annak nem lesz túl nagy humanitárius ára.

(The Guardian)

A gázai kórházak dolgozói nem használhatnak morfiumot vagy fájdalomcsillapítókat a civilek kezelésére, közölte hétfőn egy segélyszervezet tisztviselője. „Rendkívül fontos, hogy sürgősségi készletek és sebészeti készletek érkezzenek” – mondta Leo Cans, az Orvosok Határok Nélkül misszióvezetője Jeruzsálemben.

Az orvosok „a megfelelő adag fájdalomcsillapító és a megfelelő adag morfium nélkül végeznek sebészeti beavatkozásokat” – mondta Cans a CNN-nek. „Nincs fájdalomcsillapítás. Jelenleg morfium nélkül operálnak embereket. Két gyereket éppen most műtöttek így két gyereket.”

Nagyon a gyerek a sebesültek között. Cans értesülései szerint az egyik sebész úgy műtött egy tízévest vasárnap, hogy a gyerek testfelületének 60 százaléka megégett, és végül nem kaphatott fájdalomcsillapítót. „Egyáltalán nem indokolt megakadályozni, hogy ezek az alapvető gyógyszerek eljussanak a lakossághoz” – tette hozzá Cans.

Az ENSZ szakértői a múlt héten azt mondták, hogy Izrael „kimondhatatlanul kegyetlen” Gázai blokádja sérti a nemzetközi és büntetőjogot.

Az egészségügyi dolgozók azt is látják, hogy az üzemanyaghiány milyen hatással van a kórházak működésére és a vízellátásra.

„Az üzemanyag elengedhetetlen a víztisztító berendezések számára, hogy sótlaníthassanak… Ha nincs üzemanyag, akkor nincs tiszta víz” – mondta, hozzátéve, hogy sok gázai jelenleg kezeletlen vizet iszik, ami hasmenéses betegségek kitöréséhez vezetett.

Cans ezen kívül a „válogatás nélküli bombázás” befejezésére is felszólította Izraelt. „Még a háborúnak is vannak szabályai, nem bombázhatnak civileket. Túl sok a sebesült gyerek, túl sok nő érkezik a kórházakba. Ez nem elfogadható.”

A Hamász által irányított gázai palesztin egészségügyi minisztérium közölte, hogy 12 kórház és 32 egészségügyi központ nem működik az izraeli bombázások és az üzemanyaghiány miatt.

„A kórházak elvesztették a [betegek] kezelésének képességét, és az orvosi csapatok nagyon korlátozott lehetőségekkel kezelik a betegeket” – mondta Ashraf Al-Qudra, a Palesztin Egészségügyi Minisztérium szóvivője.

(CNN)

Az AFP és a Reuters is úgy tudja, hogy a harmadik segélyszállítmány-konvoj is átlépte a rafahi határt.

Korábban először 20, majd 14 teherautóból álló konvoj indult meg a Gázai övezetbe, egyik szombaton, a másik pedig vasárnap. A vasárnapi konvojt „további” biztonsági ellenőrzéseknek vetették alá – mondta egy biztonsági tisztviselő a CNN-nek.

Emberi jogi csoportok figyelmeztettek, hogy nem érkezett elegendő segély az övezetbe, ahol Izrael bombázása több mint 2 millió civilt veszélyeztet, leginkább súlyos kiszáradás és az éhezés miatt.

A Palesztin Foglyok Klubjának közleménye szerint legalább 85 embert tartóztattak le az izraeli erők a megszállt Ciszjordániában vasárnap este és hétfőn kora reggel.

A letartóztatások Ramallahban és Betlehemben történtek – áll a közleményben. A hónap eleje óta több mint 1215 embert tartóztattak le Ciszjordániában.

A Palesztin Foglyok Klubja egy civil szervezet, amelynek célja az izraeli börtönökben és fogolytáborokban fogva tartott palesztinok aggályainak kezelése.

A CNN megkereste az izraeli védelmi erőket a letartóztatásokkal kapcsolatban, de egyelőre nem válaszoltak nekik.

(CNN)

Meghalt egy 33 éves holland nő egy gázai robbanásban, közölte a holland külügyminisztérium.

Rokonait látogatta meg a Nusairat menekülttáborban Gáza középső részén, és egyike volt annak a 22 holland állampolgárnak, akiknek a minisztérium segíteni próbált elhagynia területet – közölte a NOS műsorszolgáltató.

Hanke Bruins holland külügyminiszter azt mondta: „Tegnap kaptuk azt a szörnyű hírt, hogy Iszlám al-Ashqar elhunyt, és ez nagy szomorúság a férje és gyerekei számára. Együtt érzünk velük.”

„A rámalláhi embereink kapcsolatban állnak a családdal, én pedig magam fogom felvenni a kapcsolatot velük” – mondta Bruins.

Egy 18 éves holland fiatalt túszul ejtettek a beeri kibucban, ahol barátnőjét látogatta meg – derült ki Izrael hollandiai nagykövetségének korábbi közléséből. „Jelenleg nincs további információnk a túszul ejtett hollandról. A családja is biztosan nagyon fél és nagyon aggódik. Nyilvánvalóan megpróbálunk minden diplomáciai csatornát felhasználni, és nyomást gyakorolni a túszok szabadon bocsátásáért” – mondta.

(The Guardian)

Kiriakosz Mitsotakisz görög miniszterelnök megérkezett Izraelbe, és várhatóan találkozik Benjámin Netanjahu miniszterelnökkel – közölte a Reutersszel Mitsotakisz irodája.

Az izraeli védelmi erők (IDF) szóvivője, Daniel Hagari sajtótájékoztatón bejelentette, hogy nem a korábban kommunikált 212-t, hanem 222 izraeli túszt tart fogva a Hamász a Gázai övezetben.

A Reuters jelentése szerint az izraeli hadsereg azt közölte, hogy a szárazföldi erők az éjszaka folyamán támadásokat hajtottak végre az övezetben, hogy harcoljanak palesztin fegyveresek ellen, és a légicsapásokat azokra a helyszínekre összpontosították, ahol a Hamász emberei gyülekeztek, hogy megtámadják az izraeli szárazföldi csapatokat.

Hagari szóvivő azt is mondta, hogy az izraeli hadsereg a háború kezdete óta csapásokat mért 20 dél-libanoni Hezbollah-sejtre is.

IDF szóvivője azt is elmagyarázta, miért emelkedik lassan a megerősített túszok száma. Elmondta, hogy jelentős számú külföldi állampolgár is közöttük van, és időbe telt, amíg kapcsolatba léptek a családjukkal.

Hagari azt mondta: azon dolgoznak, hogy kiszabadítsák a túszokat és hazavigyék őket.

(The Guardian)

1,4 millió megtekintésnél jár az az X-poszt, amiben Mario Nawfal üzletember a gázai-izraeli harcokról ír, és egy videót is megoszt. A posztban arról ír, hogy Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere bejelentette: a közel-keleti csapatok közelmúltbeli támadásai és az Izraelben megfigyelt eszkaláció miatt az Egyesült Államok hadserege egy Terminal High Altitude Area Defence (THAAD) rakétalégvédelmi rendszert, valamint több további Patriot föld-levegő rakétaüteget fog bevetni a Közel-Keleten. Bár maga a szöveg nem állít valótlanságokat (ebben a közleményben is olvasható a bejelentés), a videó azonban nem állja meg a helyét: nem a harcokról készült, hanem az Arma3 videójátékból származik.

Nem először használják fel az Arma3 nevű katonai szimulációs videójáték képkockáit arra, hogy a gázai-izraeli konfliktust „illusztrálják vele”. Korábban is légitámadáshoz köthető részleteket használtak fel a 2013-as játékból arra, hogy álhíreket terjesszenek a konfliktussal kapcsolatban.

Az ENSZ palesztin menekültekkel foglalkozó ügynökségének (UNRWA) vezetője szerint azoknak egy része visszaindult a Gázai övezet északi területére, akik éppen onnan menekültek el az izraeli támadások miatt. Az izraeli védelmi erők (IDF) rendszeresen szólítja fel az övezet északi részén élőket, hogy meneküljenek délre, mert a Hamászhoz köthető célpontokat támad az északi részeken.

Thomas White, az UNRWA munkatársa a BBC Radio 4 Today című műsorában azt mondta: „Északon nagyon veszélyes, de délen is meghalhatnak.”

White elmondta, hogy a szervezet raktárkomplexumában 8000 ember keresett menedéket, és csak napi egy liter vízzel és kis mennyiségű kenyérrel tudták őket ellátni.

(BBC)

Az Egyesült Államok szerint Izraelnek várnia kellene a szárazföldi támadás megindításával, hogy ezzel időt nyerjen, és tudjon a megmaradt túszokról tárgyalni. Ezzel arra is több idő maradna, hogy a palesztinoknak segély jusson a Gázai övezetbe.

Az Egyesült Államok több időt szeretne arra is, hogy felkészüljön az Irán által támogatott csoportok esetleges támadásaira az Egyesült Államok érdekei ellen. Az ilyen támadások valószínűleg megugranak majd, amikor Izrael elindítja a szárazföldi csapatait.

A The New York Times szerint a Biden-kormány „nem követel semmit Izraeltől, és továbbra is támogatja a szárazföldi inváziót és Izrael azon célját, hogy felszámolja a Hamászt”.

A The Times szerint a tanácsot Lloyd J. Austin védelmi miniszter adta Bidennek, amikor a Pentagon katonai kérdésekben adott tanácsot Izraelnek, Austin pedig szinte naponta telefonál izraeli kollégájával, Joáv Gallanttal.

(The New York Times)

A Radio France francia műsorszolgáltató jelentette, hogy egy izraeli légicsapásban meghalt Roshdi Sarraj palesztin fotós, újságíró. A férfi a Gázai övezetben tartózkodott családjával, egyéves gyereke és felesége könnyebben sérültek meg.

A 31 éves férfi 2021 óta dolgozott fixerként a Radio France-nál. A fixer olyan személy, aki elkíséri az újságírókat, segít nekik interjúalanyokat találni, és néha segíti őket a fordításban is.

„Azok, akik ismerték Roshdi Sarrajt és dolgoztak vele, kiváló újságíróként írták le” – írta a Radio France. „Munkájának köszönhető, hogy a palesztinok életét és a háború borzalmát a France Inter [közszolgálati rádió] éterében meg lehetett ismerni.”

(The Guardian)

Az izraeli védelmi erők (IDF) korábban arra szólította fel a Gázai övezet lakóit, hogy minél hamarabb hagyják el otthonaikat a terület északi részéről, és haladjanak délre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint ez szinte lehetetlen, hiszen az északi sávban is több kórház működik, ahonnan a betegeket nem lehet egyszerűen mozgatni.

Tarik Jašarević, a WHO szóvivője a BBC-nek azt mondta, hogy „vannak olyan betegek, akiket nem lehet egyszerűen mozgatni, sokan vannak lélegeztetőgépen, újszülöttek inkubátorokban”. A WHO arra kéri Izraelt, hogy gondolja át az evakuálási parancsot.

Jašarević elmondta, hogy a közelmúltban a rafahi határátkelőn keresztül négy teherautó sebészeti és traumás eszközöket, valamint krónikus betegségekre szánt gyógyszereket hozott Gázába, de ez közel sem elég.

Azt mondta, több teherautó áll készenlétben a határ egyiptomi oldalán, de egyelőre nem biztos, hogy a készleteket biztonságosan be lehet vinni.

(BBC)

A Hamász emberei összecsaptak izraeli katonákkal Gázában – közölte vasárnap a palesztin csoport fegyveres Al-Kasszam Brigádja. Ez az október 7-i terrortámadás óta az egyik első szárazföldi összecsapás a két fél között az övezetben.

A Hamász közölte, hogy emberei megsemmisítettek két izraeli katonai buldózert és egy tankot, és arra kényszerítették az izraeli csapatokat, hogy járműveik nélkül vonuljanak vissza Izraelbe.

„A cionista erők katonái otthagyták járműveiket, és gyalogosan elmenekültek a kerítéstől keletre” – közölte az Al-Kasszam Brigádok a közösségi médiában. Az izraeli védelmi erők csak annyit közöltek, hogy „lövések dördültek a Gázai övezet biztonsági kerítésétől nyugatra, Kissufim térségében állomásozó IDF katonákra”.

„Az IDF harckocsija lecsapott arra a terroristasejtre, amely a katonákra lőtt” – írták. Az IDF telefonon megerősítette a CNN-nek, hogy csapatai Gázában tevékenykedtek az incidens alatt.

(CNN)