A hallgatói önkormányzatok szervezete szerint az Erasmus-ügy megoldása nem várathat magára sokáig

2023. szeptember 21. – 16:34

Másolás

Vágólapra másolva

Az Európai Parlament petíciós bizottsága szerdán befogadott egy beadványt az „Erasmus-ügyről” a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának közleménye szerint.

A bizottsághoz olyan kérdésekkel lehet fordulni, amelyek európai jogszabályok végrehajtásáról szólnak. Ha elfogadják, az erről szóló határozat után a petíciót közzéteszik a portálon, ahol támogatni lehet. A testület célja, hogy válaszoljon minden kérelemre, és ha lehet, nem jogi úton orvosolja az EU tevékenységéhez kapcsolódó aggodalmakat.

A HÖOK mielőbbi megegyezést szeretne

Az EP ugyanakkor nem érintett közvetlenül az Erasmus-ügyben. Az Európai Unió Tanácsa, amely a tagállami miniszterekből áll, tavaly decemberben tiltotta el az uniós kötelezettségvállalásoktól a magyar vagyonkezelő alapítványokat, így az ilyen hátterű „modellváltó” egyetemeket is. A Tanács – az Európai Bizottság javaslatára – úgy látta, hogy az alapítványok nem elég átláthatóan működnek, összeférhetetlen módon ülnek bennük politikai döntéshozók, és a magyar kormány nem kezelte a hónapokkal korábban ismertetett bizottsági kifogásokat. A kormánynak azóta sem sikerült feloldatnia a korlátozást. Navracsics Tibor legutóbb november 23-i céldátumról beszélt a megegyezéshez.

A HÖOK MTI-hez eljuttatott közleménye szerint ugyanakkor az idő hiánya egyre inkább sürgeti a feleket, amit a parlamenti bizottság tagjai is megerősítettek a petíció vitájában. A HÖOK azért is siettetné a helyzet megoldását, mert ugyan a keretfinanszírozások 2024 nyaráig lehetővé teszik az Erasmus+ program folytatását, de elég felkészülési időt kell adni a hallgatóknak, akik 2024 őszétől vennének részt a csereprogramon, így a helyzet megoldása már nem várathat magára sokáig. (Az Európai Bizottság a nyár első felében szeptemberi határidőről beszélt, de július közepén a programot kezelő Tempus Közalapítvány feltételes támogatói határozatot tudott hozni.)

Fidesz: Az Európai Bizottság zsarol

A petícióról a Fidesz is kiadott egy közleményt. Ebben Bocskor Andrea, az EP kulturális és oktatási bizottságának tagja azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy „mintegy zsarolóeszközként használja fel” a diákokat, mert szerinte újabb és újabb feltételekkel késlelteti a megegyezést.

Vincze Loránt, az RMDSZ EP-képviselője azt állította, „nem igaz, hogy a magyar kormány ne tenne lépéseket a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezette egyetemek esetében: a Bizottság által sérelmezett állítólagos érdekkonfliktust már feloldották”.

Szabad Európa: Csak pár napja futott be a kormány ajánlata

Habár a HÖOK közleménye szerint a parlamenti testület tagjai „egyetértettek abban, hogy az Európai Bizottságnak mihamarabbi megoldást kell találnia a helyzetre”, és a petíció csak az uniós intézményeket szólítja fel az „állítólagos diszkrimináció befejezésére”, jelenleg a magyar kormánynak kellene egy jogszabállyal rendeznie a helyzetet.

A kormány a Szabad Európa értesülései alapján csak pénteken adta be az ügy rendezéséhez az eddigi utolsó magyar álláspontot. A javaslatot egy héttel korábbi brüsszeli tárgyalásain Navracsics Tibor fejlesztésekért felelős és Bóka János EU-ügyi miniszter harangozta be.

A következő napokban az Európai Bizottság áttanulmányozza az ajánlatot, majd dönt a további lépésekről.

A Szabad Európa brüsszeli forrásai az eddigi tapasztalatok alapján csodálkoznának, ha a sokadik magyar próbálkozás áttörést hozna.

Az elvi megegyezés után még el kell fogadni a helyzetet rendező jogszabályt, majd bizottsági értékelés és ajánlás után a tagállamok dönthetnek a korlátozás feloldásáról.

Amíg mindenki az Erasmusszal foglalkozik, a Horizontnál évtizedes krízisről beszélnek

Ahogy azt korábban is többször leírtuk, a modellváltó egyetemek nem csak az Erasmus+ cseréknél, hanem a jóval több pénzről szóló Horizont Európa kutatási együttműködéseknél is érzékenyek az uniós tiltásra. Utóbbi miatt már júniusban eurómilliós károkról beszéltek (hogy pontosan miért, arról ebben a cikkünkben olvashat), Kemenesi Gábor virológus nemrég az elmúlt évtized egyik legnagyobb tudományos krízisének nevezte a helyzetet. Arra panaszkodott, hogy

a briteknél odafigyelt a közvélemény, amikor a brit kutatók kiestek a programból, „Magyarországon viszont csend van, és olyan, mintha ez a probléma nem érdekelne senkit”.

Kedvenceink
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!
Partnereinktől