Ha nincs Párizs, jó lesz Dubaj is – van ország, ahol ezerszeresére nőtt az orosz turisták száma

Tó – See – Lake – озеро

– ez olvasható egy hévízi termálfürdő egyik útjelző tábláján. A magyar, német és angol mellett oroszul is kiírták az irányokat, ugyanis a városi termálfürdők vendégkörének nagy részét sok éven át az oroszok tették ki. Ma már azonban nem sok orosz szót hallani Hévízen, de így van ez Európa számos városában is, ahová az orosz–ukrán háború kezdete óta már a szankcióknak köszönhetően csak elvétve látogatnak el orosz turisták, noha a Covid-járvány után új reneszánszát éli a tömegturizmus.

Akkor hol költik el a ropogós rubeljaikat az orosz turisták? Nos, sokan a gazdasági helyzet és az utazást nehezítő szankciók miatt inkább csak belföldön nyaralnak. A Politico gyűjtése alapján akinek van egy kis felesleges pénze, az pedig Európa peremvidékét vagy Ázsiát célozza meg: Törökország a legnépszerűbb úti cél, de a legnagyobb oroszturista-bummot Thaiföld tapasztalja.

A papírmunka és a valuta jókora visszatartó erő

Szeptember 9-én az Európai Unió Tanácsa az ukrajnai orosz invázió miatt bevezetett szankciók részeként teljes mértékben felfüggesztette az Európai Unió és Oroszország közötti vízumkönnyítési megállapodást. Az orosz turisták számára így nehezebbé és költségesebbé vált az EU-ba való beutazás. Ha az ország, amelybe utaznának, a schengeni térség tagja, akkor rövidtávú tartózkodásra jogosító schengeni vízumot kell kérniük. A kérelemhez egy űrlap kitöltésére, útlevélre, útitervre és egyéb dokumentumokra van szükség, valamint vízumkérelemre az egyik oroszországi schengeni konzulátuson.

Nemcsak a vízumszerzés vált nehezebbé, hanem már a külföldön való fizetés is. Mivel az Ukrajna elleni invázió 2022. február 24-i kezdete után Oroszország számos fontos bankját kizárták a SWIFT-ből, a legfontosabb nemzetközi banki kommunikációs rendszerből és az olyan nyugati hitelintézetekből, mint a Visa és a Mastercard, az orosz turisták csak készpénzzel fizethetnek külföldön – bár a Deutsche Welle szerint néhány ország elfogadja az orosz saját fejlesztésű fizetési rendszert, a Mirt.

Az Oroszországi Utazásszervezők Szövetsége (ATOR) szerint 2022-ben az előző évekhez képest összességében 84 százalékkal kevesebb orosz látogató érkezett Európába.

Ezeket szerették, amíg lehetett utazgatni

Az elmúlt években a koronavírus miatt értelemszerűen csökkent az utazási kedv, ezért leginkább a 2019-es év számít mérvadónak a kedvelt úti célokat illetően. Felmérései alapján a Levada Center azt írta, hogy 2019-ben az oroszok által legkedveltebb célországok sorban a következők voltak:

• Finnország;
• Észtország;
• Németország;
• Olaszország;
• Lengyelország.

A listán van még Ciprus és Görögország is. A Schengen Visa Info a koronavírus utáni utazási kedvről tett közzé adatokat. Ezek szerint a járvány után, 2021 első negyedévében Törökország, Ciprus, Görögország és Finnország volt a befutó, bár ezt az eredményt befolyásolta a vakcinák elfogadottsága is, ami országonként változott.

A háború kezdete után ezek közül több ország, például Észtország és Litvánia úgy döntött, hogy nemzeti szinten korlátozza az orosz állampolgárok beutazását. Finnország szeptemberben megtiltotta az orosz turisták beutazását, olyanokat sem fogadnak, akik a Putyin-rendszer vagy a kötelező sorkatonaság elől menekülnének.

Görögországban jócskán megcsappant az orosz turisták száma, ami már a gazdaságon is meglátszik. A görög jegybank szerint a Covid előtti időkhöz képest tizenhatodára csökkent az orosz vendégek száma, és míg 2019-ben az orosz látogatók 433 millió eurót hoztak a turizmusnak, addig 2022-ben ez a szám már csak 41,4 millió euró volt. Ugyanakkor a Russian Travel Digest szerint lassan, de nő az igény az oroszok körében az olaszországi és görögországi utazások iránt.

Ciprus EU-tagállam ugyan, de nem része a schengeni övezetnek, így kicsit mások a beutazási szabályok. Bár Ciprus a többi európai országhoz hasonlóan teljesen megszüntette az orosz kereskedelmi járatokat, isztambuli átszállással még így is megközelíthető a sziget, igaz, elég drága a repülőjegy. Emellett 80 eurót kell fizetni a vízumért is.

A Politico szerint Ciprus volt az egyik legnagyobb „aranyútlevél”-kibocsátó is, ami olyasmi üzlet volt, mint a magyar letelepedési kötvény: több millió euróért ciprusi állampolgárságot vehettek az orosz oligarchák, amivel aztán szabadon utazhattak Európán keresztül-kasul. Bár nem létezik statisztika arról, hogy hány orosz élt a rendszer előnyeivel, erős nyomás nehezedett Ciprusra, hogy álljon le a programmal. Eddig 222 útlevelet vontak be, köztük több orosz milliárdosét is.

Magyarország és Budapest korábban sem volt az oroszok által leginkább látogatott helyek listáján. Ezen a háború sem változtatott. Ahogy lapunknak Rippert Bálint, a PWC Magyarország turizmusiparági szakértője áprilisban elmondta: azok az orosz turisták, akik megengedhetik maguknak, hogy Európába utazzanak, elsősorban nem Budapestre jönnek.

Sokan inkább a közelbe mennek

Akadt viszont néhány ország, ahol az orosz turisták nem számítanak persona non gratának, ezek a helyek pedig most szépen profitálnak abból, hogy az oroszok nem nagyon mehetnek máshova nyaralni.

Persze, nem mindenki engedheti meg magának a külföldi utat. Az orosz középosztály számára beszűkültek a lehetőségek, sokan inkább a belföldi nyaralást választják, ami annyira nem nehéz, mivel Oroszország elég nagy, sok a lehetőség. A folyami hajóutak például különösen népszerű nyaralási lehetőségnek számítottak – mondta a Deutsche Wellének tavaly nyáron Anasztázia Kisziljova, egy szentpétervári utazási iroda munkatársa. A vendégek harmada először utazott folyami hajón, szóval egy egészen új közönség jelent meg ezen a piacon.

Mint a Szovjetunió idején a nyaralások és szanatóriumi üdülések ikonikus helyszíne, a Krím félsziget korábban is kedvelt nyaralóhelynek számított. A Krím 2014-es orosz annektálása után sok orosz vásárolt második házat, vagy vett üdülőjogot magának a Fekete-tenger partján. Az ukrajnai orosz invázió kezdete után a repteret bezárták a Krímen, és az Oroszország nyugati és a Krím keleti partját összekötő, 18 kilométeres kercsi híd elleni támadások miatt is sokan elkerülik már a félszigetet.

Tisztviselők szerint azok a szállodák, amelyek mégis kinyitottak, a nagyszabású akciók és kedvezmények ellenére félig üresek.

Persze a nyaralásprobléma főleg a középosztályt sújtja, a gazdag oroszoknak azért még így is futja egy messzebb lévő tengerparti útra. Az orosz látogatók számának meglódulását tapasztaló országok között van Grúzia, Thaiföld, az Egyesült Arab Emírségek és Törökország – ám ezek között van olyan, ahol az oroszok már csak megtűrt, vagy nem sokáig szívesen látott vendégek lesznek.

Grúziában csak a pénzük miatt tűrik meg őket

A posztszovjet Grúzia már régóta közkedvelt nyaralóhely az oroszok körében. Az országban megvan minden, amire egy nyaraló vágyhat: a Fekete-tenger mellett a hegyekben is ki lehet kapcsolódni, de Tbiliszi szintén népszerű célpont. Grúzia a jó konyhájáról és a vendégszeretetéről is híres, árak szempontjából pedig még megfizethető lehet egy középosztálybeli orosz család számára is.

A Politico szerint 2022-ben több mint 1,1 millió orosz látogatott Grúziába, ami 200 ezerrel magasabb szám, mint az előző évi. Ráadásul miután Moszkva májusban enyhítette a közvetlen légi járatokat tiltó szabályokat, még több orosz turista utazhat a dél-kaukázusi országba.

Azt azonban meg kell jegyezni, hogy az oroszok már korántsem annyira szívesen látott vendégek, mint korábban. Egy közvélemény-kutatásban a megkérdezettek csupán 4 százaléka mondta azt, hogy az oroszokat szívesen látják Grúziában, míg negyedük szerint megtűrik őket, mert sok pénzt hagynak az országban az útjuk során.

Minden harmadik válaszadó pedig úgy vélekedett, hogy az orosz turizmust be kéne szüntetni az országban, amíg Moszkva nem adja fel a 2008-as grúziai háború során megszállt Abházia és Dél-Oszétia területeit.

Törökország első számú úti céllá vált

Törökország a világ egyik legnagyobb oroszenergia-fogyasztója, idegenforgalmi ipara pedig nagymértékben függ az orosz nyaralóktól. Így bár NATO-tagállam, Törökország nem volt hajlandó szankcionálni Moszkvát. „Nem vezetett be szankciókat Oroszországgal szemben, így az orosz turisták első számú célállomásává vált” – mondta Faruk Balli, az új-zélandi Massey Egyetem Közgazdasági és Pénzügyi Iskolájának professzora. Az ukrajnai háború nagyrészt érintetlenül hagyta az idegenforgalmi ágazatot – már ha nem lendített rajta.

Mivel az oroszok igyekeztek külföldre menteni a vagyonukat, Ankara elégedetten konstatálta, hogy ezzel éppenséggel hozzájuk is csorog a pénzből. Törökország emellett az egyik olyan európai úti cél, amely nem tiltotta be az Oroszországból érkező járatokat: miközben az EU égboltja zárva van, a török légitársaságok már 130 euróért kínálnak járatokat Moszkvából egyes török városokba. De nem csak önmagában véve célállomás – mivel az oroszok már nem repülhetnek közvetlenül az Európai Unióba, Isztambul fontos megállóvá nőtte ki magát. 2022-ben közel 4,6 millió orosz látogatott Törökországba.

2023 első fél évében Törökország idegenforgalmi bevételei több mint negyedével nőttek, elérve a 21,7 milliárd dollárt, és idén várhatóan 7 millió orosz látogat el az országba, írta a Politico. Néhányan úgy döntöttek, hogy maradnak is – jelenleg 145 ezer orosznak van tartózkodási engedélye. Mivel azonban Törökországban sok ukrán menekült is él, ezért rendszeresek a konfliktusok a két csoport között.

Thaiföldön ezerszeresére nőtt az orosz turisták száma

Az orosz turizmus átalakulásának egyik legnagyobb haszonélvezője valószínűleg Thaiföld lett, ahol a Bloomberg szerint ezerszeresére nőtt az orosz turisták száma az elmúlt egy évben. A hivatalos statisztikák szerint csak az idei év első felében 791 574 orosz utazott az országba.

A Politico szerint az orosz kormány a háború kezdetével igyekezett szorosabbra fűzni a kapcsolatát a királysággal, Szergej Lavrov külügyminiszter nemrég Bangkokba is elutazott. Emellett az orosz turisták egy hónapos utazási időre vízummentesen léphetnek be Thaiföldre, ami jelentős előny nekik az ország strandjai és bulikultúrája mellett. Phuket különösen népszerű, ami abból is látszik, hogy a városban a január óta eladott házak közel felét oroszok vásárolták meg.

Az emírségek és Dubaj továbbra is befutó

Dubaj kirakatvárosa mindig is kedvelt desztináció volt az orosz oligarchák és influenszerek körében – ez pedig a háborúval se sokat változott. Az Öböl-menti országba utazó oroszok száma tavaly 63 százalékkal nőtt, és ezzel a második legnagyobb turisztikai piaccá váltak. Sokan azt mondták, hogy Dubajban azért is jobban érzik magukat, mint a nyugati országokban, mivel az emírségekben nem találkoznak állandóan a háborúellenes üzenetekkel.

A beáramlás az Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek közötti kapcsolatok fellendülésével párhuzamosan zajlik: orosz cégek telepednek át az Öböl-menti országba, és a Kreml hatalmas mennyiségben ad el kedvezményes árú olajat az emírségeknek.

A Politico szerint azonban elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és az EU nyomása egyre nehezebbé teszi az Egyesült Arab Emírségek számára, hogy profitáljanak a szankciók megkerüléséből, ami azt jelenti, hogy az orosz turisták számára nem biztos, hogy örökké tart a dubaji aranyélet.