A görögöknél és a horvátoknál már szárnyal a turizmus, Magyarország még a Covid hatásait nyögi

A Turisztikai Ügynökség szerint akár rekordévet is zárhatott 2022-ben a turizmus, írtuk még január végén. Az ügynökség akkori közleménye szerint tavaly 14,2 millió vendég közel 40 millió vendégéjszakát töltött magyarországi szálláshelyeken, ami 40 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest, és megközelítette a 2019-es rekordszintet. Vagyis a Turisztikai Ügynökség közlése alapján a magyarországi turizmus jó úton van afelé, hogy kilábaljon a koronavírus-járvány okozta válságból.

Ha viszont azt nézzük, hogy a külföldi turisták hány vendégéjszakát foglaltak a népszerű szállásközvetítő platformokon (Airbnb, Booking.com, Tripadvisor, Expedia Groupon), akkor ennél árnyaltabb a kép. Főleg, hogy más európai országokban a vendégéjszakák száma 2022-re nemcsak hogy elérte a Covid előtti szintet, hanem túl is szárnyalta, és sok helyen a belföldi turizmus is felfutóban van.

A belföldi turizmus hajtja az európai turizmus erősödését

Összességében elmondható, hogy az európai turizmus 2022-re nagyjából kiheverte a járvány alatt látott visszaesést. Tavaly 2,72 milliárd vendégéjszakát töltöttek a turisták a különböző szálláshelyeken, szemben a 2019-es 2,88 milliárddal. A járvány alatt 2020-ban 1,42 milliárd, 2021-ben pedig 1,83 milliárd volt ez a szám, látványos tehát az erősödés. A vendégéjszakák számát tekintve az EU-átlag hat százalékkal maradt el a 2019-es szinthez képest, míg Magyarország esetében 22 százalék volt ez az arány, vagyis a magyarországi turizmus visszaesésének mértéke messze meghaladta az uniós átlagot.

Hasonló tendencia olvasható ki a szállásközvetítő oldalak forgalmi adataiból is: a külföldi turisták közel annyi éjszakát foglaltak (346,2 millió), mint a Covid előtti időszak csúcsán, 2019-ben (352 millió), miközben a járvány kezdetén, 2020-ban 117,2 millióra zuhant vissza ez a szám. (Ha egy négyfős család két éjszakát tölt el egy szálláshelyen, az nyolc vendégéjszakának számít.) Eközben nagyot bővült a belföldi turizmus az európai országokban, míg 2019-ben 172,5 millió vendégéjszakát generált a belföldi turizmus, addig a tavalyi évben már 222,6 milliót.

Így jön ki, hogy összességében – a külföldi és a belföldi turisták által generált forgalmat egybevéve – az Airbnb-hez hasonló platformokon már több vendégéjszakát foglaltak az utazók, mint 2019-ben.

Csehül állnak a csehek a turizmussal

Magyarországon ez úgy nézett ki, hogy a Covid előtt összesen 8 millió vendégéjszakát foglaltak a szállásközvetítő oldalon külföldiek. Ez a szám 2020-ra, a járvány kezdetére 2,1 millióra esett vissza. 2021-ben már valamivel javult a helyzet (2,3 millió vendégéjszaka), de még tavaly sem érte el a 2019-es szintet a forgalom, 5,7 millió vendégéjszakát jegyeztek fel ezeken a platformokon. Eközben a belföldi turizmus stagnált, belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák száma végig 1-1,1 millió körül mozgott.

Rippert Bálint, a PWC Magyarország turizmusiparági szakértője azt mondta, a visszaesés mögött az állhat, hogy a jelentős küldőpiacokról (Egyesült Államok, Kína, Oroszország) továbbra sem jön annyi turista, mint a pandémia előtt, és ez nemcsak a szabadidős célú utazások számán látszik, az üzleti jellegű utak volumene is elmarad a korábbitól. „Az orosz turisták lényegében eltűntek a piacról. Aki megengedheti magának, hogy Európába utazzon – tehát van pénze és vízuma –, ők nem Budapestre jönnek elsősorban.

Míg a háború előtt Budapest és Moszkva vagy Szentpétervár között a Wizzair vagy az Aeroflot bőven 100 ezer forint alatt ajánlott jegyeket, addig ma Isztambulon, Belgrádon vagy Dubajon keresztül lehet eljutni Európa városaiba, és ezek a repülőjegyek 1500 eurónál kezdődnek.” Az amerikai, orosz és kínai turisták hiánya azért is fájó a magyarországi turizmus számára, mert ők azok, akik az átlagnál hosszabb utazásokat terveznek és hajlandóak többet is költeni.

Az összképhez hozzátartozik, hogy a felsorolt adatok nem tartalmazzák az utazási irodákon keresztül lebonyolított foglalásokat és vendégéjszakákat, ezek szintén jelentősek. Másrészt Magyarországon a Szállás.hu számít piacvezetőnek a szállásközvetítő oldalak között: 2017-ben közel 50 százalék volt a piaci részesedésük, míg a Booking.com-nak körülbelül 30 százalék, tette hozzá Rippert Bálint.

Nem mindenhol vetette vissza ilyen mértékben a Covid a turizmust. Görögországban tavaly már a járvány előtti szintet is túlszárnyalta a külföldi vendégéjszakák száma: 2019-ben ez 20,9 millió volt, ami 2022-ben 24,8 millióra ment fel, és eközben a belföldi turizmus is bővült valamennyire. Volt honnan visszajönnie a görög turizmusnak: 2020-ban 6,6 millióra esett vissza a külföldi szállásfoglalások száma.

A magyar turisták által is kedvelt célpontnak számító Horvátországban is magára talált a turizmus 2022-re, és 2019-hez képest több mint 2 millióval több, összesen 26,7 millió vendégéjszakát foglaltak horvát szálláshelyeken a külföldiek. Olaszországban még éledezik a külföldi turizmus, a tavalyi 55,8 millió vendégéjszaka kicsivel még elmarad 2019-től, viszont a belföldi turizmussal együtt már több foglalás volt tavaly a szállásközvetítő oldalakon, mint három évvel korábban.

Franciaországban és Lengyelországban is kilőtt a belföldi turizmus a járvány lecsengésével. A franciáknál közel 30 millióval nőtt, 57 millióról 84,5 millióra a belföldi foglalások száma 2019 és 2022 között, míg a lengyeleknél 3 milliós volt a bővülés, 10 millió vendégéjszakáról 13 millióra. A külföldi turizmus is erőre kapott ebben a két országban, körülbelül visszatértek a Covid előtti szintre, de a belföldi forgalom növekedése látványosabb volt.

A Magyarországon látott visszaesés is jelentős volt, de nem annyira, mint a cseheknél. Az európai országok közül Csehországban esett vissza legnagyobb mértékben a szállásközvetítő platformokon foglalt vendégéjszakák száma 2019 és 2022 között, mégpedig 36,5 százalékkal: a külföldi foglalások száma a 2019-es 7,8 millióról 4,2 millióra esett vissza 2022-re. A csehek után Magyarország következik 26,7 százalékkal, a képzeletbeli dobogó alsó fokára pedig Írország fért fel 23,2 százalékos visszaeséssel.

Az Európai Utazási Bizottság (ETC) kutatási részlegének vezetője, Jennifer Iduh szerint a kelet-közép-európai országokat különösen érzékenyen érintik az ukrajnai háború hatásai, például az orosz turisták elmaradása. Amiben az európai országok még bizakodhatnak, hogy az Ázsiából és az Egyesült Államokból érkező turisták száma nőni fog 2023-ban, de már tavaly is több amerikai turista érkezett Európába, mint a járvány előtt.

Svédország viszont a Covid utáni időszak egyik nyertese: a skandináv országban regisztrálták a legnagyobb mértékű növekedést 2019-hez képest a vendégéjszakák számában: 32,7 százalékkal több turista foglalt szállást tavaly, mint három évvel korábban. Franciaország a második 31,4, míg Belgium 23,4 százalékkal. Ez azért lehet, mert ezekben az országokban az európai átlagnál népszerűbbek az adatgyűjtésben szereplő platformok, mondta Rippert Bálint.

A szomszédos országok közül Romániában és Horvátországban nőtt a vendégéjszakák száma a 2019–2022 közötti időszakban. Románia azért is érdekes, mert a járvány előtt közel ugyanannyi (2,2 millió és 2 millió) vendégéjszakát foglaltak a külföldi és a belföldi turisták, viszont 2022-re a belföldi foglalások száma pár százezerrel már meghaladta a külföldiekét.

Budapest jobban megszenvedte a Covid-válságot

Ha viszont az európai fővárosokat nézzük, akkor alig találni olyan helyet, ahol nőtt volna a turisták száma 2019-hez képest. Az Eurostat adatai szerint egyedül a ciprusi Nikósziában történt így, 12,5 százalékkal nőtt a szállásközvetítő oldalak forgalma. Az összes többi európai fővárosban ezzel ellentétes folyamat játszódott le 2019 és 2022 között: Prágában és Amszterdamban, ahol hagyományosan sok turista fordul meg, például több mint 50 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek a turisták, de a negatív csúcsot Dublin tartja a 59,4 százalékos visszaeséssel.

Budapestre is igaz ez, a fővárosban nagyobb mértékű volt a visszaesés, mint országosan: 2022 nyaráig 4,3 millió a vendégéjszakát foglaltak a külföldi turisták, ami még mindig elmarad a 2019-es 6,6 milliótól. A belföldi forgalom is visszaesett némiképpen a járvány miatt (265 ezer vendégéjszakáról 256 ezerre), de nem olyan mértékben, mint a külföldieké. Ami érdekesebb, hogy a belföldi turizmus sem tudott visszakapaszkodni a korábbi szintre: 2022 végén már csak 228 ezer foglalást regisztráltak a vizsgált platformokon.

Budapesten 36 százalékkal csökkent 2019 óta az ezer lakosra vetített vendégéjszakák száma. Ez tavaly 830 volt, ennek túlnyomó részét külföldiek tették ki: a belföldi turisták 15, míg a külföldiek 37 százalékkal kevesebb éjszakát töltöttek el a magyar fővárosban, mint 2019-ben. A magyarországi régiók közül egyedül Pest vármegyében nőtt az 1000 lakosra vetített vendégéjszakák száma 2019-hez viszonyítva, 13 százalékkal. Igaz, Pest vármegyében csupán 30 vendégéjszaka jutott ezer lakosra, míg a fővárosban közel 900.

Más népszerű turisztikai célpontnak számító európai fővárosok is megszenvedték a Covidot: Rómában tavaly kétmillióval kevesebb vendégéjszakát (7,1 millió) töltöttek a külföldiek 2019-hez képest, de például Lisszabon, Párizs és Madrid is 0,5–1,5 milliós mínuszban van a Covid előtti évekhez képest.

A magán- és egyéb szálláshelyeket képviselő Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke, Schumicky Balázs is tapasztalja, hogy a budapesti turizmus még nem tért teljesen magához a Covid után, legalábbis ami az Airbnb-ket illeti. Ennek szerinte több oka is van. Egyrészt a légi közlekedés még nem állt helyre teljesen a járvány után, a Budapestre tartó járatok számát és sűrűségét tekintve, ez magyarázhatja a vendégéjszakák számában megfigyelhető elmaradást.

Másrészt drágább is lett a repülés, ez szintén befolyásolhatja, hogy hány turista érkezik a fővárosba. A háború kitörése óta mindenki újabb gazdasági válságra készült, sok utazás ezért maradhatott el. „Enni kell, de eljönni Budapestre, hogy megnézzük a Halászbástyát, már nem feltétlenül tartozik a prioritások közé egy válságban.” Ugyanakkor az is igaz, hogy hónapról hónapra nő a vendégéjszakák száma Budapesten, és az Ázsiából érkező turizmus csak most kezd újra beindulni, tehát vannak biztató jelek, tette hozzá Schumicky Balázs.

A lassú visszarendeződést magyarázhatja az is, hogy a szálláshelyek száma sem érte még el a Covid előtti szintet, bár csak tavaly 40 százalékkal bővült a kínálat az Airbnb-n. Az idén márciusi állapot szerint körülbelül 11-12 ezer szálláshely lehet Budapesten, 2019-ben 14-15 ezer volt. A szállásadók egy része csak most tér vissza a piacra, a Covid alatt sokan inkább hosszú távra kiadták a lakásukat, de voltak olyanok is, akik az időközben szigorodó szabályozás és a megnövekedett adminisztratív terhek miatt inkább elálltak az airbnb-zéstől, mondta a Magyar Apartmankiadók Egyesületének elnöke. Kérdés, hogyan alakul a piac 2023-ban, mert a bővülő kínálat és a lassuló árnövekedés miatt folyamatosan romlik a szálláshelyek kihasználtsága, egyre kevésbé éri meg airbnb-zni, de az orosz–ukrán háború is sok szállásadót elbizonytalanított.

Biztatók az első adatok, itthon 2023 lehet a fordulópont a turizmusban

A Budapest esetében 2019-hez képest mutatkozó több mint kétmilliós mínusz Schumicky Balázs szerint is jelentősnek mondható, még úgy is, hogy a magánszállások piaca gyorsabban tért magához a Covid után, mint a szállodáké. A két piac – tehát magánszállások és szállodák – nagyjából azonos pályán mozog a külföldi vendégek tekintetében Budapesten, magyarázta a szakértő, tehát ha azt látjuk, hogy a magánszállásokon foglalt vendégéjszakák száma még mindig elmarad a válság előtti állapothoz képest, az az egész budapesti turizmus helyzetét is jól leírja. A KSH aktuális statisztikája mindenesetre biztató képet fest: a külföldi vendégéjszakák száma 17 százalékkal emelkedett idén 2022 februárjához képest, ami 686 ezer vendégéjszakát jelentett.

A PWC Magyarország szakértője is bizakodó. Rippert Bálint szerint az eddig adatok és az előfoglalások azt mutatják, hogy a 2023-as év új rekord lehet a magyar turizmusban. Ehhez viszont kell, hogy a két jelentős küldőpiac, az amerikai és a kínai visszaépüljön és bővüljön, illetve csökkenjen az infláció, ami a belföldi turizmus szempontjából lenne fontos. „Budapest továbbra is közkedvelt úti cél a külföldiek körében, és fontos megjegyezni, hogy idén atlétikai világbajnokságot is rendez Magyarország, így minden adott, hogy elérjük és meghaladjuk a 2019-es adatokat” – összegzett Rippert Bálint.