Megváratta az egyiptomi elnök, kínosan sétálgatott a kamerák előtt Putyin

2023. július 28. – 08:05

frissítve

Megváratta az egyiptomi elnök, kínosan sétálgatott a kamerák előtt Putyin
Egy sérült ukrán katonát hoznak a zaporizzsjai frontvonalnál lévő mentőállomásra – Fotó: Stringer / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva
  • Az oroszok állítása szerint lelőttek egy ukrán drónt Moszkvánál.
  • Amerikai hírszerzési jelentés szerint Kína segít Oroszországnak kijátszani a szankciókat, és kulcsfontosságú technológiával látják el Moszkvát.
  • A brit védelmi minisztérium véletlenül titkosított iratokat küldött Oroszország szövetségesének.
  • Kamerák előtt váratta meg Putyint az egyiptomi elnök.
  • Hét év börtönt kaphat egy orosz baloldali szociológus egy blogposztért.
  • Kitünteti Iványi Gábort az ukrán hadsereg.
  • Légvédelmi eszközöket, drónokat és mentőautókat is küld Ukrajnának Németország.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök aláírta azt a parlamenti törvényjavaslatot, amelynek értelmében Ukrajna „lemond a karácsonyi ünnepek előírásának orosz örökségéről”. Az új előírások szerint január 7-ről december 25-re helyezik át az ortodox karácsonyt.

A három nagy ukrajnai ortodox egyház közül kettő már döntött a Gergely-naptárra való áttérésről. December 25-öt Ukrajna már 2017-ben munkaszüneti nappá nyilvánította. Az elmúlt években Kijev egyre inkább megszakította vallási, kulturális és egyéb kapcsolatait Oroszországgal, és a Nyugathoz közeledett.

2019-ben az Ukrán Ortodox Egyház függetlenséget kapott Bartolomaiosz ökumenikus pátriárkától, a világ ortodox keresztényeinek lelki vezetőjétől. A lépést elítélte az orosz ortodox egyház, amely nyíltan védelmezi Vlagyimir Putyin elnök ukrajnai invázióját.

A mostani jogszabály két másik állami ünnepnapot is áthelyez. Az ukrán államiság napját július 28-ról július 15-re, a fegyveres erők veteránjainak emlékére rendezett Védők napját pedig október 14-ről október 1-jére.

(BBC)

Az ukrajnai Dnyipro városában egy lakóházat talált el péntek este egy orosz rakéta – közölte egy helyi képviselő. Olekszandr Bakumov a Telegramon írva azt mondta, hogy a mentőszolgálat a helyszínen dolgozik. Az ukrán belügyminiszter szerint három ember megsérült.

Nem sokkal az első becsapódás után egy újabb rakétatalálatról érkeztek hírek. A Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közzétett egy videót, amin szerinte az látszik, hogy egy második épületet is rakétatalálat ért Dnyiproban.

Zelenszkij azt közölte, hogy ezen a második videón az Ukrán Biztonsági Szolgálat egyik épülete látható, azt érte rakétacsapás.

(Sky News)

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) arról biztosította Olga Harlan ukrán vívót, jövőre helye lesz a párizsi olimpián annak ellenére, hogy csütörtökön kizárták egy kulcsfontosságú ranglista-versenyről, a jelenleg is zajló milánói világbajnokságról.

A fegyelmi büntetést azért kapta, mert nem volt hajlandó kezet fogni orosz ellenfelével, akit a páston legyőzött.

A vívó-világbajnokságról azért zárták ki Harlant, mert nem fogott kezet orosz ellenfelével – Fotó: Andreas Solaro / AFP
A vívó-világbajnokságról azért zárták ki Harlant, mert nem fogott kezet orosz ellenfelével – Fotó: Andreas Solaro / AFP

A NOB német elnöke, Thomas Bach az egyéniben négyszeres világbajnok Harlannak címzett pénteki levelében azt írta, hogy egyedülálló kivételt tesz és extra helyet biztosít neki, hogy Párizsban versenyezhessen.

„Csodálatos, ahogyan kezeli ezt a hihetetlenül nehéz helyzetet” – írta Bach, aki hozzátette, a NOB továbbra is teljes szolidaritást vállal az ukrán sportolókkal és Ukrajna olimpiai közösségével ezekben a rendkívül nehéz időkben.

A női kardozók egyéni versenyében a milánói olimpiai kvalifikációs vívó-világbajnokságon a 32 éves Harlan, aki kiemeltként a főtáblán kezdett, 15-7-re verte a selejtezőből érkezett orosz Anna Szmirnovát, az asszó végén viszont nem fogott vele kezet, ami pedig kötelező, és ennek elmaradása fekete lapot, azaz kizárást von maga után. Hosszas huzavona után a versenyt lebonyolító directoire technique olyan döntést hozott, hogy a szabályokhoz ragaszkodva fekete lap és kizárás jár Harlannak.

Robbanás volt az oroszországi Szamarában, egy helyi képviselő azt állítja, a detonáció a Kujbiszev olajfinomítóban történt, amely a régió egyik legnagyobb finomítója, kapacitása körülbelül 140 ezer hordó olaj naponta. Szamara mintegy 800 km-re délkeletre fekszik Moszkvától, és majdnem ugyanekkora távolságra van az ukrán határtól is.

Az ukrán-orosz határtól mintegy 50 km-re lévő oroszországi Taganrogban is robbanás volt pénteken, ami megrázta a város központi terét, eltalált egy kávézót és megrongált egy lakóházat, legalábbis helyi források erről számoltak be. A régió kormányzója, Vaszilij Golubev azt állította, a robbanást rakéta okozta.

(Sky News)

Lengyelország és Litvánia azt fontolgatja, hogy lezárja Belarusszal közös határát a Wagner zsoldoscsoport jelentette kockázatok miatt – közölte pénteken a litván belügyminiszter-helyettes.

Litvánia többször figyelmeztette nyugati szövetségeseit, hogy a Wagner zsoldosok menedékkérőknek álcázva próbálhatják átlépni Belarusz és az EU-tagállamok határát, vagy menekültekkel kapcsolatos provokációkat rendezhetnek.

Alekszandr Lukasenko belarusz vezető július elején arról beszélt, hogy a Wagner-csoport harctéren szerzett tapasztalatait a belarusz hadsereg is hasznosíthatná, ezért meghívta a Wagner tisztjeit, hogy vegyenek részt a belarusz katonák kiképzésében.

A zsoldosok a lázadásnak véget vető alku részeként lehetőséget kaptak arra, hogy Belaruszba távozzanak, vagy beolvadjanak az orosz reguláris hadseregbe. A Wagner-csoport lázadásáról és a Belarusz nyújtotta békeakcióról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Korábban műholdfelvételek láttak napvilágot egy katonai létesítményről Oszipovicsi városában, az ukrán határtól 230 kilométerre északra. Elemzők szerint itt épül a Wagner-zsoldosok tábora, ahol akár több ezer katona is állomásozhat majd. Ugyanakkor a Wagner belaruszi jelenléte nem jelenti azt, hogy onnan terveznének újabb inváziót indítani Ukrajna ellen. Az ukrán hírszerzés kizárta a Belarusz irányából érkező támadás lehetőségét.

Újabb katonai és humanitárius szállítmány Ukrajnába küldését jelentette be Németország – szúrta ki a Portfolio. Németország 2022-ben 2,2 milliárd eurónyi anyagi és eszközbeli segítséget nyújtott Ukrajnának, ebben az évben 5,4 milliárdot fog ugyanerre a célra fordítani.

A mostani csomag tartalma:

  • 10 darab Bandvagn 206 (BV206) lánctalpas szállítójármű,
  • 6 darab Gepard önjáró légvédelmi ágyú, lőszerrel együtt (a mostani szállítmányt beleszámítva összesen 46 Gepardot küldött Ukrajnába Németország),
  • 20 darab RQ-35 Heidrun felderítő drón,
  • 13 darab Vector felderítő drón,
  • több ezer füstbomba,
  • 8 mentőautó.

A háború sújtotta civil lakosság folyamatos megsegítéséért az ukrán hadsereg kitünteti Iványi Gábort, írja a 444.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) vezetője hétfőn veszi át a hűséges szolgálatért érdemrend III. fokozatát. Az egyházhoz tartozó Oltalom Karitatív Egyesület a háború kitörése óta rendszeresen szállít adományokat Ukrajnába.

A lelkész azt mondta: „Ha ilyen helyzetben az ember valamit tehet, akkor az mindenképpen, az, hogy az emberségét, az együttérzését a megtámadott irányába kifejezi és eljuttatja. Ha Oroszországot támadná meg bárki, akkor az orosz emberek mellé állnánk oda.”

A MET-et 2011-ben fosztotta meg státuszától az állam az új egyházi törvénnyel. A MET később pert nyert a magyar állammal szemben ugyanazon az alapon, melyen 2013-ban az Alkotmánybíróság kimondta: a magyar állam alkotmánysértő módon vette el, és több más diszkriminált felekezettel együtt 2012. január 1-jével jogállásunkat köteles visszaállítani. Iványi emlékeztetett arra, hogy a kormány ezt a határozatot figyelmen kívül hagyja.

A MET-nek 2022-ben 52 ezren kínálták fel adójuk egy százalékát, amivel a negyedik legtámogatottabb felekezet.

2022 februárjában a NAV azzal vádolta meg az egyházat, hogy 3 milliárd forint járulékot nem fizettek be a dolgozóik után. Iványiék úgy reagáltak, hogy az állam ennek négyszeresét halmozta fel velük szemben, és az egyház elleni támadásról beszéltek.

Nem indulhatnak a jövő heti Prague Open teniszversenyen orosz és belarusz játékosok közölték a torna szervezői. A közlemény azután jött ki, hogy csütörtökön a cseh rendőrség megakadályozta egy orosz sportoló Csehországba lépését.

A versenyigazgató Miroslav Malý nem nevezte meg, melyik teniszjátékosról van szó, de azt megerősítette, hogy oroszról van szó. Malý azt mondta, hogy a női tornákat összefogó WTA-n keresztül már korábban próbálták elérni az orosz és belarusz játékosokat, hogy ne próbáljanak Prágába utazni, de nem jártak teljes sikerrel.

Egyéniben a belarusz Aliakszandra Szasznovics és három orosz, Diana Snajder, Polina Kjudermetova és Erika Andrejeva nevezett.

A WTA szabályai szerint egyébként semlegesként részt vehetnek a tornáikon oroszok és belaruszok, de ezt a cseh kormány előírásai felülírják jelen esetben, amely megtiltja a Csehország területére lépésüket.

(via Abcnews)

A terrorizmus igazolásának vádjával tartóztatták le július 25-én Borisz Kagarlickij orosz marxista szociológust, a Társadalom- és Gazdaságtudományi Főiskola 64 éves professzorát.

Kagarlickijt őrizetbe vétele után Moszkvából a Komi Köztársaság fővárosába, Sziktivkarba vitték, ahol az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB indított vizsgálatot ellene. Valószínűleg a 2022-es posztja miatt vették őrizetbe, a professzor azt írta a kercsi híd felrobbantásáról, hogy a híd katonai célpont volt. Kagarlickijnak az is bűne lehet, hogy azt üzente a nyugati baloldalnak, hogy ne legyenek engedékenyek Putyinnal, mert azzal is csak őt segítik.

Kagarlickij nem ismeri el a bűnösségét, ügyvédje szerint „soha nem támogatta és nem is mentegette a terrorizmust, beszédeiben csupán megkísérelt rámutatni az Oroszországot fenyegető valódi problémákra”.

A kutató egyelőre két hónapos vizsgálati fogságban van, de akár hét évre is elítélhetik.

(via 444, Meduza)

Kelletlenül, kínosan sétálgatott és olvasgatott Vlagyimir Putyin orosz elnök a kamerák előtt a minap, miközben Abd el-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnökre várakozott a Szentpéterváron zajló afrikai–orosz csúcstalálkozón, írja a Sky News. Azt nem tudni, hogy a jelenet szándékos volt-e vagy sem, mindenesetre nem ez az első alkalom, amikor Putyint a nyilvánosság előtt váratják meg.

Néhány nap különbséggel épp egy éve történt, hogy a vendégeit sokszor megvárakoztató, néha bizarr gesztusokkal fogadó orosz elnököt Recep Tayyip Erdoğan török elnök hozta megalázó helyzetbe a teheráni találkozójukon. Putyin ugyanis abban a tudatban lépett a terembe, hogy követi őt török kollégája, Erdoğan azonban nem volt mögötte, ezért az orosz elnök ötven másodpercen keresztül egyedül állt a kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében. A meglepetést a korábban fegyelmezettségéről híres Putyin nem viselte jól: egyik lábáról a másikra helyezte súlyát, fogát szívta és arcokat vágott – majd amikor 50 hosszú másodperc után Erdoğan is megérkezett, természetesen diplomatamosollyal rázott vele kezet.

Egy gépelési hiba miatt a brit védelmi minisztériumtól titkosított információk kerültek illetéktelen kezekbe, írja a Sky News. A dokumentumokat véletlenül az afrikai Mali kapta meg az Egyesült Államok helyett, mivel a címzett emailcíméből kimaradt egy „i” betű. Brit tisztviselők az emaileket olyan címre küldték, amely a nyugat-afrikai nemzet „.ml” domainjére végződött, nem pedig a Pentagon „.mil” domainjére.

Ugyanez a hiba az Egyesült Államokban is megtörtént a múlt héten, ennek következtében katonai emailek milliói kerültek Maliba. A britek most azt mondták, hogy nagyon érzékeny információ nem jutott el az afrikai országhoz, amelynek Vlagyimir Putyin ingyenes gabonaszállítmányokat ígért. A mali hadseregben a Wagner-csoport tagjai is harcolnak.

Egy új amerikai hírszerzési jelentés szerint Kína döntő támogatást nyújt Oroszországnak, és segítenek a Kremlnek kijátszani a nyugati szankciókat. A jelentés azt is valószínűsíti, hogy a kínaiak kulcsfontosságú technológiával látják el Moszkvát. Kína a háború kezdete óta több kőolajat, földgázt és egyéb energiahordozót vásárol Oroszországtól, a pénzügyi rendszerüket pedig arra használják, hogy Oroszország a „nyugati tiltásoktól mentesen bonyolíthasson le tranzakciókat” – áll a Nemzeti Hírszerzési Igazgatóság (ODNI) által csütörtökön közzétett értékelésben.

A jelentés szerint Kína egyre fontosabb gazdasági partnere Oroszországnak, és „számos olyan gazdasági támogatási mechanizmust folytatnak, amelyek enyhítik mind a nyugati szankciók, mind az exportellenőrzések hatását”. A jelentés további megállapításai:

  • Kínai állami tulajdonú védelmi vállalatok navigációs berendezéseket, vadászgépek alkatrészeit és más kettős felhasználású technológiát szállítottak orosz védelmi cégeknek.
  • Márciusig Kína több mint 12 millió dollár értékben szállított drónokat és drónalkatrészeket Oroszországnak.

„Oroszország Ukrajna elleni háborúját nem kis részben az tette lehetővé, hogy Kína hajlandó volt támogatni őket, közvetlen és közvetett módon. Remélem, ez a jelentés világossá teszi Peking számára, hogy az Egyesült Államok és a világ tudni fogja, ha további lépéseket tesznek Putyin brutális inváziójának lehetővé tétele érdekében” – mondta Jim Himes connecticuti képviselő, a képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata tagja.

Ugyanakkor a washingtoni kínai nagykövetség megvédte Peking Oroszországhoz és az ukrajnai háborúhoz való hozzáállását, mondván, hogy kereskedelmi kapcsolataik „tisztességesek”, és állításuk szerint nem adnak el fegyvereket Moszkvának. „Ukrajna kérdésében Kína objektív és igazságos álláspontot képvisel, aktívan támogatja a békét célzó tárgyalásokat, és konstruktív szerepet játszott a válság politikai rendezésének elősegítésében” – írta Liu Pengyu nagykövetségi szóvivő.

(NBC News)

Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint az orosz légvédelem pénteken lelőtt egy ukrán katonai drónt Moszkva közelében. A jelentés szerint az incidensnek nem voltak áldozatai, és károk sem keletkeztek épületekben.

Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester szintén arról számolt be, hogy megelőztek egy dróncsapást. „Éjszaka a védelmi minisztérium erői lelőttek egy ellenséges drónt. Nincsenek áldozatok, nem keletkezett kár” – írta a Telegram-csatornáján.

(Interfax, Reuters)

  • Az ukrán erők két hónapnyi kimerítő küzdelem után fokozták ellentámadásukat.
  • Észak-Koreába utazott Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter.
  • Az Afrikai Unió az ukrán gabonáról szóló egyezség mielőbbi visszaállítását kéri.
  • Írország nem nyilvánítana részvétet Oroszországnak, ha Putyin meghalna.
  • Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezért Szentpéterváron fotózták le.
  • Harmincszorosára emelkedett a cenzúra Oroszországban a háború kezdete óta.
  • Az ukrán parlament meghosszabbította a hadiállapotot és a mozgósítást, tolódnak a választások.
  • Az ukránok azt állítják, hogy visszafoglaltak egy donyecki falut.
  • Az amerikai hírszerzés szerint Kína műszaki eszközöket szállít az oroszoknak.

A háború előző napi híreit ide kattintva olvashatja el>>>

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!