Erdoğan bosszút állt Putyinon, kamerák kereszttüzében várakoztatta meg a fogát szívó orosz elnököt
2022. július 20. – 08:20
frissítve
A vendégeit sokszor megvárakoztató, néha bizarr gesztusokkal fogadó orosz elnököt Recep Tayyip Erdoğan török elnök hozta megalázó helyzetbe keddi teheráni találkozójukon. Putyin ugyanis abban a tudatban lépett a terembe, hogy követi őt török kollégája, Erdoğan azonban nem volt mögötte, ezért az orosz elnök ötven másodpercen keresztül egyedül állt a kamerák és fényképezőgépek kereszttüzében. A meglepetést a korábban fegyelmezettségéről híres Putyin nem viselte jól, egyik lábáról a másikra helyezte súlyát, fogát szívta és arcokat vágott – majd amikor 50 hosszú másodperc után Erdoğan is megérkezett, természetesen diplomatamosollyal rázott vele kezet.
A török média szerint Erdoğan gesztusa tudatos volt, ugyanis a török elnököt és népes kíséretét 2020-ban Moszkvában két percen keresztül, szintén kamerák előtt előszobáztatta Putyin, ráadásul a tébláboló török delegációról készült videót bőszen terjesztette az orosz állami média is.
A gesztusokon és fricskákon túltekintve a két vezető azért találkozott, hogy megtárgyalják a fekete-tengeri gabonakereskedelem lehetőségeit. Az ukrán gabonaimportra szoruló Törökország konkrétan azt akarja elérni, hogy az ukrán kézen maradt kikötőket – főleg Odesszát – kijelölt útvonalakon hagyhassák el a teherhajók, a járműveket a blokádot fenntartó orosz haditengerészet kutathatná át, nincsenek-e felfegyverezve, vagy visszatérve nem szállítanak-e fegyvert. Putyin szerdán „előrelépésekről” számolt be az orosz állami médiának az ügyben. A háborús blokád miatt közel 20 millió tonna gabona rekedt Ukrajnában, és a harcok miatt az idei termést is alig tudják learatni az ukrán gazdák, a világkereskedelemből kieső gabonamennyiség pedig a világ több országában súlyos éhínséget okozhat.
A Putyinnal nagyon bonyolult, a nyílt ellenségeskedéstől a baráti gesztusokig mindent felölelő viszonyt ápoló Erdoğan azonban nem csak a gabonaimportról, hanem a szíriai helyzetről is tárgyalni szeretne; ugyanis a kurdok elleni újabb offenzívájához (hivatalosan „a terroristák elleni biztonsági zóna kiterjesztéséhez”) szüksége van a Szíriában jelentős kontingenst állomásoztató Oroszország jóváhagyására is. A kurdok elleni török törekvésekről itt olvashat részletesen.