Külföldön igazi szupersztár, de szoros választás vár Sanna Marinra

Legfontosabb

2023. április 1. – 18:46

Külföldön igazi szupersztár, de szoros választás vár Sanna Marinra
Sanna Marin finn miniszterelnök beszédet mond az április 2-i finn parlamenti választások előtt tartott választási gyűlésen a finnországi Vantaában 2023. március 31-én – Fotó: Vesa Moilanen / Lehtikuva / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Vasárnap tartanak választásokat Finnországban, ahol kiderül: folytathatja-e posztján a legfiatalabb finn miniszterelnök, Sanna Marin. Bár az ország komoly változásokat él át, tavaly február, az Ukrajna elleni orosz invázió kitörése óta közmegegyezés van arról, hogy feladják a katonai semlegességet, és csatlakoznak a NATO-hoz. A gazdasági válságkezelést viszont annál több vita jellemzi, baloldali programjával pedig Sanna Marin jóval megosztóbb hazájában, mint világszerte.

Sanna Marinnak az utóbbi években igen komoly kihívásokkal kellett megküzdenie: a finn miniszterelnök kormányra kerülése után szembesült a koronavírus-járvánnyal, majd mire sikerült az oltásoknak köszönhetően enyhíteni a járvány okozta helyzeten, a szomszédos Oroszország háborúba kezdett Ukrajna ellen. A nemzetbiztonsági fenyegetettség miatt Finnország feladta a hidegháború óta tartó katonai semlegességét, és felvételt kért a NATO-ba. A csatlakozásra mostanra az észak-atlanti szövetség minden tagja rábólintott – Magyarország Törökországot éppen csak megelőzve, nyolc hónap után a hét elején.

Az viszont kérdéses, hogy Marin lesz-e az a finn kormányfő, aki hivatalosan is beviszi a katonai szövetségbe az 5,5 millió lakosú észak-európai országot. Vasárnap ugyanis választást tartanak Finnországban, a szociáldemokrata miniszterelnök pártja pedig egyelőre a második helyen áll a kutatások szerint: a konzervatív Nemzeti Szövetség (Kokoomus) mögött, szoros versenyben a populista Finnek Pártjával (PS). Míg a NATO-csatlakozásról általános a közmegegyezés a politikai spektrum minden oldalán, a választást inkább a belpolitikai témák uralják.

„Sanna Marint két imázs veszi körül: nemzetközi szinten igazi szupersztár – Finnországban viszont inkább megosztó figura”

– mondta a Financial Timesnak a miniszterelnökről Hanna Wass, a Helsinki Egyetem dékánhelyettese. Marin ellenfelei ugyanis azzal vádolják a szocdem politikust, hogy csúcsra járatná az államadósságot – miközben a kormányfő szerint ennek nem a finn gazdaságpolitika az oka, hanem a háború és a járvány okozta válság kezelése. A három vezető párt szoros versenye miatt egyelőre csak az tűnik biztosnak, hogy akárki kerül ki nyertesen, hosszú koalíciós tárgyalások elé nézhet.

Sanna Marin választási plakátja egy kampánystandon Helsinkiben, 2023. március 31-én, az április 2-i finn parlamenti választások előtt – Fotó: Jonathan Nackstrand / AFP
Sanna Marin választási plakátja egy kampánystandon Helsinkiben, 2023. március 31-én, az április 2-i finn parlamenti választások előtt – Fotó: Jonathan Nackstrand / AFP

Sorra kapta a kihívásokat

Nem ez lesz az első szoros verseny Sanna Marin politikai pályáján: 2019 decemberében mindössze három szavazaton múlt, hogy a Szociáldemokrata Párt (SDP) őt választotta meg Antti Rinne kormányfő utódjául. Rinnének azért kellett lemondania, mert országos sztrájkhullám alakult ki a postai dolgozók elégedetlensége miatt, a koalíciós partnerek pedig megvonták a kormánytól a bizalmat.

34 évesen Marin volt a legfiatalabb politikus, akit miniszterelnökké választottak Finnországban – karrierjét önkormányzati képviselőként kezdte, majd 2015-ben lett parlamenti képviselő. Róla írt portrénkat itt olvashatják.

2020 elején tört ki a koronavírus-járvány, amiben Sanna Marin gyorsan bizonyította rátermettségét, írja a Financial Times. Finnország az egyik legkevésbé érintett európai országként került ki a járványból, amit részben lehet ugyan magyarázni az ország relatív földrajzi elszigeteltségével, részben viszont hozzájárult Marin határozott fellépése is.

A Covid-járvány alábbhagyásával sem lett könnyebb dolga a kormányfőnek: 2022 februárjában Oroszország inváziót kezdett Ukrajna ellen, amire Európa más országaihoz hasonlóan a finn közvélemény is hevesen reagált. Nem véletlenül: Oroszország leghosszabb nyugati határszakasza Ukrajna után Finnországgal közös, az 1340 kilométeres határszakaszt pedig eddig alig védte valami.

Finnország 1917-ben kiáltotta ki függetlenségét a széthulló cári Oroszországtól, azonban a második világháborúban komoly háborúkat kellett vívnia a Szovjetunióval a függetlenségért. Bár a belpolitikában Helsinki kiharcolta az önállóságot, a hidegháború időszakában külpolitikáját a kényszerű semlegesség jellemezte – ezt a politikát pedig a Szovjetunió 1991-es széthullása után is megtartotta. Ennek köszönhetően Finnország bízhatott abban, hogy az ezt követő évtizedekben is megmaradhat a Nyugat és a Kelet (jobban mondva Oroszország) kereskedelmi és diplomáciai találkozópontjaként. Erre volt példa Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozója is a finn fővárosban még 2018-ban.

2022. február 24. után viszont világossá vált, hogy Vlagyimir Putyin Ukrajna megszállásával már nem a tárgyalóasztalon keresztül akar befolyást szerezni magának. Finnország közvéleménye pedig pillanatok alatt fordult a semlegesség felől a nyugati kapcsolatok megerősítése felé: 2022 áprilisában Svédországgal együtt benyújtották csatlakozási szándékukat a NATO-hoz. Az idáig vezető útról bővebben itt írtunk.

Rögös út vezetett a NATO-csatlakozási kérelem ratifikálásáig

„Ki kellett vágni a fákat az új határkerítéshez” – mondja az AFP riportjában Ari Joronen, aki egy finn határvárosban, Imatrában mutatja a tájat az újságíróknak: „Ez jót fog tenni a jövőre nézve. És valamikor majd egyszer valószínűleg szükség is lesz rá.”

Novemberben döntöttek róla, februárban pedig elkezdték a finn–orosz határszakasz egy részén, 200 kilométeren egy vasfüggöny felhúzását. Várhatóan 2026-ra lesz teljesen kész a három méter magas, szögesdróttal fedett acélkerítés, ami nem csak jelképesen mutatja, hogyan képzeli el Finnország a jövőjét.

Határőrtiszt sétál a Finnország és az Oroszország közötti kerítés mentén a pelkolai határátkelőhely közelében, a finnországi Imatra településen 2022. november 18-án – Fotó: Alessandro Rampazzo / AFP
Határőrtiszt sétál a Finnország és az Oroszország közötti kerítés mentén a pelkolai határátkelőhely közelében, a finnországi Imatra településen 2022. november 18-án – Fotó: Alessandro Rampazzo / AFP

Bár az Ukrajna elleni teljes körű orosz invázió megindulásakor Sanna Marin még nem támogatta a finn NATO-tagság ötletét, a közvélemény fordulata miatt végül ő és a hidegháború alatti finlandizációt támogató Szociáldemokrata Párt is beállt a nyugati katonai elköteleződés mögé.

Ahhoz viszont hosszú hónapok kellettek, hogy erről meggyőzzék Törökországot, Ankara ugyanis kezdetben blokkolta a finn-svéd csatlakozási tárgyalásokat, mielőtt a tavaly júniusi NATO-csúcstalálkozón a tagországok megegyeztek: szabad az út a NATO-ba a svédek és a finnek előtt. A döntés véglegesítéshez azonban a harminc tagország parlamentjeinek jóváhagyása is kellett, szeptember végéig 28-an ratifikálták is a csatlakozási kérelmeket. A törökök mellett pedig Orbán Viktor is beállt az időhúzásba a finn–svéd csatlakozás ratifikálásával.

Miközben a kormány fél éven át azt állította, hogy támogatják a csatlakozást, mégis halogatták a ratifikálás kérdését, majd pedig február végén váratlanul azzal álltak elő, hogy a Fidesz frakción belül alakult ki vita a kérdésben. A viták rendezésére a Fidesz parlamenti delegációt küldött a két országba Hende Csaba volt honvédelmi miniszter vezetésével. Hendéék elégedettek voltak a látogatással, és azt mondta, támogatják a két ország NATO-tagságát. Végül a tárgyalódelegáció hazatérte és a csatlakozásról szóló javaslat vitája után – amin kormánypárti képviselők hosszasan sorolták, hogy mivel sértegetett szerintük a két ország – bejelentették, hogy március 27-én csak a finnek kérelmét hagyják jóvá.

Március végén aztán Ankara is belement a finn csatlakozás ratifikálásába, és várhatóan április 13-án fogja Recep Tayyip Erdoğan török elnök személyesen is az áldását adni Helsinki belépésére. Addigra pedig az is eldőlhet, ki fogja kormányfőként bevinni Finnországot a NATO-ba.

Az emberek az államadósságról beszélnek

„A NATO-tagság történelmi lépés. De a pártok között egységes az erről szóló álláspont, így ebben nem igazán tudják magukat egymástól megkülönböztetni. A gazdasági kérdésekben azonban eltérnek az álláspontok: erről van egy ideológiai vita” – mondja Jarmo Lindberg, aki korábban védelmi miniszterként szolgált a Nemzeti Koalíció színeiben.

A választási kampányt tehát főleg a gazdasági kérdések uralják: jöjjenek-e megszorítások az állami költségvetésben; meddig egészséges duzzasztani az államadósságot; és hogyan állíthatják növekedő pályára a finn gazdaságot.

„Van egy nagyon jellemzően finn vonása a választási kampánynak: az emberek az államadósságról beszélnek. Hiába éljük a nagy válságok éveit, a társadalmi vita visszatért az alapokhoz”

mondta erről a szociáldemokrata EU-ügyi miniszter, Tytti Tuppurainen. A Covid-járvány és az ukrajnai háború ugyanis Finnországban is energiaválságot és kiugró inflációt idézett elő, ami nehezebbé teszi a megélhetést, és persze megnövelte az államadósságot is.

A gazdasági kérdések miatt pedig megosztott a finn közvélemény megítélése is Sanna Marinról: „Tudom, hogy világszerte szeretik őt az emberek. De szerintem rossz irányba viszi Finnországban a dolgokat. Aggódom az államadósság miatt” – mondta a Financial Times riporterének a helsinki Kamppi bevásárlóközpont egyik vevője a miniszterelnök plakátja előtt. Kollégája, Katja viszont nem értett egyet vele: „Kedvelem őt. Világosan beszél, közvetlen, és nagyon sok mindennel meg kellett küzdenie az elmúlt években.”

„Több tapasztalatot szerzett ezekben a válságokban, mint bármelyik másik finn politikus a második világháború óta”

mondta Marinról egy finn biztonságpolitikai tisztviselő. Igaz, voltak mondatai, amelyekkel vihart kavart, például amikor a márciusi kijevi látogatásán bejelentette, hogy Finnország fontolóra veheti, hogy a jövőben leselejtezni tervezett Hornet vadászgépeket Ukrajnának küldjék. Ezzel nem értett egyet az ötpárti finn koalíció több tagja sem, de a külpolitikára nagy hatással levő finn köztársasági elnök sem kommentálta pozitívan a kijelentést.

A választási kampányban egyébként szóba kerültek a klímavédelem és az oktatáspolitika kérdései is. Az viszont nem igazán üti meg a finn politikai közbeszéd ingerküszöbét, hogy a miniszterelnök mit csinál a szabadidejében. Ahogy arról a Sanna Marinról szóló portrécikkünkben írtunk, a kormányfő – mint általában egy fiatal felnőtt – fesztiválokra is szokott járni, barátaival néha táncol és énekel, sőt, néhányukat még a miniszterelnöki rezidenciára is meghívta. Bár Marin politikai ellenfelei erre botrányt kiáltottak, a miniszterelnök szerint az a botrány, hogy nőként más mércével mérik őt, mint férfi politikustársait.

„Hiszem, hogy a finn társadalom és annak ellenálló-képessége meg tud birkózni azzal a ténnyel, hogy néha énekelek és táncolok a barátaimmal”

nyilatkozta Marin akkoriban.

Nehéz lesz a kormányalakítás

Míg a korábbi választási kampányokat Finnországban – az északi országokhoz hasonlóan – a programok részletei és azok különbségei dominálták, Sanna Marin szociáldemokratái az idei kampányt inkább a baloldali ideára fűzték fel, írja a Financial Times. Míg az SDP szerint az államnak be kell fektetnie ahhoz, hogy növekedési pályára álljon a finn gazdaság, a főbb jobboldali ellenfelek – a Nemzeti Koalíció és a Finnek Pártja – kiadáscsökkentéssel faragnák a GDP 73 százalékát kitevő finn államadósságot 60 százalék környékére.

Szoros a verseny a következő finn kormány vezetéséért: bár a kutatások szerint Sanna Marin személye továbbra is népszerű, a Szociáldemokrata Párt fej fej mellett halad a populista-jobboldali Finnek Pártjával (19-19 százalék), nem sokkal lemaradva a kutatásokat vezető konzervatív Nemzeti Koalíció mögött (20 százalék).

Az április 2-i választáson 200 képviselőt választanak be az egykamarás finn parlamentbe 13 választókerületben – arányosan elosztva a képviselői mandátumokat a körzetek lakossága alapján. Bejutási küszöb nincs, azaz elég a 13 körzet valamelyikében elérni annyi szavazatot, hogy egy párt bejuttasson egy képviselőt. Mivel a szavazási rendszerben a választók egyéni preferencia alapján is dönthetnek a jelöltekről, több párt listáján szerepelnek helyi hírességek is – hiszen minél több szavazatot kap egy-egy jelölt, annál nagyobb az esély a párt parlamentbe jutására is.

A kormánykoalíciót a legutóbbi, 2019-es választás óta öt párt alkotja: Sanna Marin szociáldemokratái mellett részt vesz benne az agrárius Centrumpárt, a Zöldek, a Baloldali Szövetség és a Svédek Néppártja. Összesen 117 mandátumuk van a finn parlamentben, és bár a mostani kutatások szerint vasárnaptól az öt párt ennél kevesebb mandátumra számíthat, elképzelhető, hogy így is többséget tudnak alkotni a törvényhozásban.

A fent említett pártokon kívül várhatóan bejutnak a parlamentbe a Kereszténydemokraták (KD) és a a liberális Most Mozgalom képviselői is.

A kormányalakítás jogával viszont mindig a győztes pártot bízza meg a köztársasági elnök, a szocdemek mellett pedig erre sikerrel pályázhat a Nemzeti Koalíció és a Finnek Pártja is. Utóbbival már a kampányban kizárta a koalíciókötés lehetőségét az SDP és több másik párt is – a Nemzeti Koalíció viszont nem. A két jobboldali pártnak ugyan eltér a véleménye a migráció és az Európai Unió kérdésében, elképzelhető, hogy kisebb pártokkal szövetkezve – vagy akár ketten önmagukban – jobboldali koalíciót hozhatnak létre a választás után.

Szakértők szerint az sem zárható ki, hogy a szociáldemokratáknak a konzervatív Nemzeti Koalícióval kell nagykoalíciót kötniük. „Abban mindenki egyetért, hogy akárki is nyer majd vasárnap, nehéz dolga lesz kormánytöbbséget alkotnia” – kommentálta a helyzetet Sanna Marin párttársa, Antti Lindtman.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!