A finn kormányfő köszönetet mondott Magyarországnak a NATO-csatlakozás megszavazásáért

Sanna Marin finn kormányfő hétfőn este megköszönte Magyarországnak, hogy ratifikálta Finnország NATO-csatlakozását.

„Köszönöm az egyértelmű döntést” – írta Marin Twitter-oldalán röviddel azután, hogy a magyar parlament megszavazta a finnek NATO-csatlakozási kérelmét.

A finn miniszterelnök ugyanakkor szót emelt Svédország gyors csatlakozása mellett is. „Finnország és Svédország NATO-tagsága az egész szövetség biztonságát erősíti. Mindenki érdekét szolgálja, hogy Svédország is még a vilniusi csúcstalálkozó előtt NATO-tag legyen” – írta a posztban Marin.

A parlament nyolc hónap halogatás után hagyta jóvá hétfőn Finnország NATO-csatlakozási kérelmét. A szavazáson a képviselők közül 182-en igennel szavaztak, és mindössze hatan nemmel. A jelen lévő kormánypárti politikusok közül mindenki igent nyomott, a nem szavazatokat a Mi Hazánk hat képviselője adta le. A svédek kérelméről nem született döntés.

A két északi ország NATO-csatlakozásának ügye közel egy éve kezdődött. Tavaly áprilisban, az orosz–ukrán háború kirobbanása után két hónappal jelezte a két ország: ők is csatlakoznának a katonai szövetséghez. Néhány héttel később be is nyújtották kérelmüket, a júniusi csúcstalálkozón pedig a tagországok is megegyeztek: szabad az út a NATO-ba a svédek és a finnek előtt. A döntés véglegesítéshez a harminc tagország parlamentjeinek jóváhagyása is kell, szeptember végéig 28-an ratifikálták is a csatlakozási kérelmeket.

A kormány, illetve a kormánypártok politikusai tavaly ősszel arról beszéltek, hogy még az őszi ülésszakon jóváhagyják az Országgyűlés elé már július 14-én benyújtott javaslatokat. Ez azonban nem történt meg, a halasztást először a társadalmi egyeztetéssel indokolták, később pedig azt mondták, hogy az uniós megegyezéshez szükséges jogszabályok tárgyalása miatt elfoglalt a parlament – arról, hogy mikor és milyen indokkal halogatták a kérdést, ebben a cikkünkben bővebben.

Február végén, a Fidesz–KDNP balatonfüredi kihelyezett frakcióülése után váratlan indokkal álltak elő a kormánypártok. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról beszélt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt szeretné, hogy fogadják el a javaslatot, a frakció azonban megosztott a kérdésben, így komoly vita alakult ki. Sokan azt sérelmezték a frakcióból, hogy a svédek és a finnek „sértegették” Magyarországot, ezért a konfliktusos kérdések rendezésére tárgyalódelegációt küldtek a két országba. Az ezt vezető Hende Csaba a diplomáciai program végén közölte, elégedettek voltak, támogatják az országok csatlakozását.

Végül a tárgyalódelegáció hazatérte és a csatlakozásról szóló javaslat vitája után – amin kormánypárti képviselők hosszasan sorolták, hogy mivel sértegetett a két ország – bejelentették, hogy március 27-én csak a finnek kérelmét hagyják jóvá. A döntésről a múlt heti EU-csúcson a svéd miniszterelnök azt mondta, hogy „válaszokat követel” Orbán Viktortól, hogy miért választotta szét a két ország kérelmét.

A kormány részéről Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a hétvégén arról beszélt, hogy a magyar képviselők „megnyugtatást várnak” a svédektől, mivel „sértegették a magyar választókat, a képviselőiket, s ezáltal egész Magyarországot”. A kormány továbbra is hangsúlyozza: támogatják a svédek csatlakozását, de arról nem beszélnek, hogy a skandináv államnak mit kellene tennie azért, hogy a Fidesz–KDNP-frakció összes tagját meggyőzzék.