Az oroszok azt állították, elfoglalták a kelet-ukrajnai Szoledar városát, az ukránok cáfolták

Az idei évből eltelt szűk két hétben 2000 ukrán gyereket rabolt el és hurcolt Oroszországba az orosz hadsereg – mondta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet amerikai nagykövete, Michael Carpenter. Ez a genfi egyezmény súlyos megsértése, és a jelek szerint egyre komolyabb méreteket ölt, hiszen egy tavaly decemberi jelentés a háború eleje óta 13 ezer deportált gyereket említett.

(Yahoo News)

Az ukrán vezérkar szokásos napi jelentése szerint Bahmut környékére az elmúlt 24 órában 200 rakétát lőttek ki az oroszok, és a szinte teljesen elpusztított Szoledar városáért továbbra is zajlanak a harcok (az oroszok korábban bejelentették, hogy „feszabadították” a várost, majd este ezt ismét megerősítették). Az ukrán jelentés szerint 183 orosz katona esett el ma a térségben.

(Kyiv Independent)

Újév napján az álmok valóra válnak – hangzik az orosz köztévé kis színes anyagának felvezetése. A videó főszereplője egy hatéves orosz kisfiú, Szavelij akinek az édesapja nemrég esett el a háborúban, miközben „a hazáját védte”. A srác nagy álma ezek után az, hogy kapjon egy okosórát, amit a helyi rendőrség nagy örömmel teljesít is. Szavelij természetesen katona szeretne lenni, ha felnő.

Szoledar külterületén még kitartanak a csapataink – nyilatkozta a közeli Bahmutban állomásozó ukrán katona a CNN-nek. Tarasz Berezovecs, az ukrán különleges erők első dandárjának századosa azt mondta, a 77. és 46. dandár ejtőernyősei „még mindig Szoledar nyugati peremén vannak”.

Hozzátette viszont, hogy

„a Szoledarban maradásnak nincs katonai értelme, mert a város teljesen elpusztult. Nincs egyetlen épület sem, amely túlélte volna az orosz lövéseket”.

Szerinte napokon belül döntés születhet a kivonulásról. Berezovecs hangsúlyozta, a Szoledarból való visszavonulás nem befolyásolná az ukrán erők azon képességét, hogy a néhány kilométerre délnyugatra fekvő Bahmut utánpótlását biztosítani tudják, ugyanis a Bahmutba vezető két főútvonal továbbra is szilárdan ukrán kézben van.

Nem sokkal azután, hogy az oroszok bejelentették, majd az ukránok cáfolták, hogy Szoledar teljesen orosz kézre került, Donyeck régió egyik – Moszkva által kinevezett – tisztviselője, Andrej Bajevszkij az orosz állami médiának azt nyilatkozta, valóban harcolnak még kisebb ukrán csapatokkal a városban, de már kimondható, hogy a hadművelet sikeresen lezárult.

(CNN, SkyNews)

Lengyelország és Litvánia az Oroszország és Belarusz elleni új szankciók részeként korlátozások bevezetését sürgeti az Európai Uniótól a nukleáris ágazattal szemben is – írja a SkyNews.

Az uniós szankciók tizedik csomagja várhatóan az invázió első évfordulójára, február 24-re készül el.

„Egyre nehezebb elérni az EU-ban a szükséges egyhangúságot a további szankciók elfogadásához. Ennek ellenére egy ambiciózus új csomagot fogunk javasolni” – mondta egy magas rangú diplomata a lapnak.

Ukrajna már felszólította az EU-t, hogy a szankciók következő körébe vonja be a orosz állami atomenergetikai vállalatot, a Roszatomot is – ennek a javaslatnak az elfogadását korábban többek között Magyarország akadályozta meg.

Röviddel azután, hogy az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy az orosz csapatok elfoglalták Szoledart, az ukránok cáfolták az állítást.

Szerhij Cserevaty, az Ukrán Fegyveres Erők Keleti Csoportjának szóvivője az RBC ukrán hírügynökségnek azt mondta:

„Nem, ez nem igaz. A harcok továbbra is folynak a városban.”

Részleteket biztonsági okokból nem árult el.

A város elfoglalása nemcsak stratégiai, de szimbolikus győzelmet is jelentene Oroszország számára.

(RBC, CNN)

Oroszország azt állítja, hogy több hónapos harc után átvette az ukrajnai Szoledar ellenőrzését, írja a BBC. A Taszsz és az Interfax orosz hírügynökség is tényként közölte az információt, „döntő lépésnek” nevezve a város elfoglalását. Az orosz védelmi minisztérium szerint Szoledar elfoglalása azért fontos, mert így elvágják az ukrán erőket közeli Bahmutban, ahol szintén heves harcok folynak.

Ukrán forrásból még nem erősítették meg a sóbányaváros elfoglalását, reggel még azt közölték, hogy még mindig harcolnak érte. A Szoledar körüli harcok a háború legvéresebbjei közé tartoznak, Donyeck megye kormányzója csütörtökön azt mondta, még 559 civil, köztük 15 gyermek tartózkodik a városban, de a heves harcok miatt képtelenség evakuálni őket.

Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársa, Oroszország-szakértő szerint Szoledar elfoglalása nem hoz nagy változást a fronton, mert Bahmut utánpótlási vonalait így sem tudják elvágni az oroszok. A szakértővel a háború állását elemeztük, cikkünkből kiderül, hogy az oroszok is iszonyatos veszteségeket szenvedtek eddig.

(BBC, Taszsz)

Az orosz külügyminisztérium egyik magasrangú tisztviselője, Alekszej Poliscsuk az orosz állami hírügynökségnek, a Taszsznak adott interjúban többek között arról beszélt, Belarusz beléphet az orosz-ukrán háborúba, ha „Kijev úgy dönt, hogy megszállja az országot”.

Moszkva még februárban ugródeszkaként használta Belaruszt Ukrajna lerohanásához, és azóta csapatokat telepített az országba, ahol közös hadgyakorlatokat tartanak a belarusz haderővel. Az orosz–belarusz regionális katonai egység köteléke január 16-tól február elsejéig tart közös hadgyakorlatot. Bár a brit védelmi minisztérium szerint egyelőre kevés esély van arra, hogy Oroszország északról, a belarusz csapatokkal közösen indítson támadást, az országba érkező orosz csapatok miatt Zelenszkij felszólította az ukrán katonákat, hogy „álljanak készenlétben a határon és a Belaruszhoz közeli régiókban”.

Ezzel párhuzamosan a NATO folyamatosan növeli a készültségét a keleti határain, legutóbb Amerikából érkeztek katonai járművek, köztük többszáz tank Európába.

Oroszország és Belarusz decemberben (Putyin minszki látogatása során) kötött megállapodást a katonai együttműködésük fokozásáról. Azóta folyamatosan nő az Ukrajnát északról határoló országban az orosz egységek létszáma. Poliscsuk a Tassnak azt mondta:

„Jogi szempontból a katonai erő alkalmazása a kijevi rezsim részéről, illetve a belarusz vagy orosz területnek az ukrán fegyveres erők általi megszállása elegendő ok a kollektív válaszlépésre”.

Hozzátette, a két ország vezetőin múlik, hogy meghozzák-e ezt a döntést.

A brit védelmi minisztérium szerint Oroszország valószínűleg fogvatartottakat alkalmaz majd fegyvergyártásban, hogy lépést tartson a „háborús termelési igényekkel”. A Twitteren megosztott, legutóbbi hírszerzési jelentésben az áll, hogy Oroszország legnagyobb harckocsigyártója, az Uralvagonzavod (UVZ) még novemberben jelentette be, hogy 250 foglyot fog alkalmazni.

A jelentés szerint a „börtönlakók egyedülálló emberi erőforrást” biztosítanak Oroszország számára az ukrajnai invázió során, különösen akkor, amikor „a készséges önkéntesek továbbra is hiánycikknek számítanak”.

„Az elítélt munkaerő valószínűleg különösen keresett lesz a viszonylag alacsony technológiai színvonalú fegyverek gyártói, mint például az UVZ számára, akik szinte biztosan erős nyomás alatt állnak Moszkva részéről, hogy növeljék a termelésüket” – írták.

(MoD)

Rácz András, a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) munkatársa elemezte nekünk az orosz-ukrán háború állását. A legintenzívebb harcok helyszínén, Bahmutban mínusz 15 fokos hidegek is vannak, ami inkább a támadó orosz hadsereget érte felkészületlenül. De nem az időjárás az egyetlen gondja a bahmuti áttörést nagy veszteségek árán is erőltető orosz hadseregnek: érzékelhetően csökkent a tüzérségi ereje, harckocsijainak és robotrepülőinek veszteségét is csak részlegesen tudja pótolni – ami a nyugati szankciók hatékonyságát mutatja.

A teljes elemzést itt tudja elolvasni.

„Ukrajna mint ország, és Ukrajna fegyveres erői a NATO tagjává váltak. De facto, nem de jure [törvény szerint]. Mert vannak fegyvereink, és értjük, hogyan kell használni őket” – mondta a BBC-nek adott interjújában Olekszij Reznyikov. Az ukrán védelmi miniszter azzal indokolta kijelentését, hogy a nyugati országok – amelyek egykor attól tartottak, hogy a katonai segítségnyújtást Oroszország eszkalációnak tekintheti – megváltoztatták „gondolkodásmódjukat”. „Ez az aggodalom az eszkaláció következő szintjével kapcsolatban számomra valamiféle protokoll” – mondta Reznyikov.

Reznyikov azt mondta, biztos benne, hogy Ukrajna megkapja a régóta várt fegyvereket, köztük tankokat és vadászgépeket, mivel úgy tűnik, Ukrajna és Oroszország is új offenzívákra készül tavasszal.

Ukrajna hivatalosan szeptember 30-án adta be NATO-csatlakozási kérelmét, azután, hogy délután Oroszország annektálta Ukrajna négy, általa korábban elfoglalt megyéjét. Akkor Volodomir Zelenszkij ukrán elnök is azt mondta, szerinte Ukrajna „de facto” már a NATO felé vezető útjának végére ért.

(BBC)

• Karácsony Gergely budapesti főpolgármester Bucsába ment, ahol arról beszélt egy videóban, hogy aki elveszítené morális iránytűjét, az menjen el oda, és nézzen a túlélők szemébe.
• Human Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet jelentése szerint Oroszország több, a bucsai mészárláshoz hasonló háborús bűnt követett el Ukrajnában.
• A heves harcok miatt közel 600 civilt nem tudnak evakuálni a Donyeck megyei Szoledarból.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök haditanácsot hívott össze a Szoledarnál és Bahmutnál zajló harcok miatt.
• Öt év börtönre ítéltek egy orosz férfit, mert nem volt hajlandó bevonulni a hadseregbe.
• Vlagyimir Putyin nyilvánosan megalázta egyik miniszterét az idei első kormányülésen. Az orosz elnöknek az volt a baja, hogy lassan halad a katonai repülőgépek beszerzése.
• Németország nem akadályozná meg, hogy a lengyelek korszerű Leopard 2-es tankokat küldjenek Ukrajnának.

A csütörtöki hírfolyamot itt tudja visszanézni.