Folytatódnak a harcok Szoledarban, Karácsony Gergely megérkezett Kijevbe

A Wagner-csoport nevű zsoldoscsoport vezetője közölte, hogy erői teljesen elfoglalták a kelet-ukrajnai Szoledár városát. Az ukrán elnök korábban közölte, hogy a harcok még tartanak.

Jevgenyij Prigozsin azt mondta, hogy mintegy 500 ukránbarát katonát öltek meg.

„Az egész várost ukrán katonák holttestei borítják”

– mondta Prigozsin egy nyilatkozatában.

A megjegyzések azután hangzottak el, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök gúnyolódott azon orosz állításokon, hogy elfoglalták a keleti Szoledar város egyes részeit, mondván, hogy a harcok még mindig folynak.

„A terrorista állam és propagandistái megpróbálnak úgy tenni, mintha Szoledar városunk egy része valamiféle orosz birtok lenne. De a harcok folytatódnak. A donyecki hadszíntér tartja magát” – mondta.

(Guardian)

Litvánia légvédelmi rendszereket és eszközöket biztosít Ukrajnának – jelentette be Gitanas Nauseda litván elnök szerdán a nyugat-ukrajnai Lvivben tett látogatásakor.

„Már a háború kezdete előtti napokban katonai segítséget nyújtottunk Ukrajnának, beleértve Stinger hordozható rakétarendszereket. Ma jó hírt hoztam Ukrajna számára: légvédelmi rendszereket adunk át, és bizonyos légvédelmi eszközöket” – mondta a sajtótájékoztatón Nauseda. Az államfő ugyanakkor nem pontosította, hogy milyen légvédelmi rendszerekről és eszközökről beszél – írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.

Az orosz invázió kezdete óta Litvánia már 283 millió euró értékben nyújtott katonai segítséget Ukrajnának. Volodimir Zelenszkij már korábban köszönetet mondott a litván elnöknek a segítségért.

(MTI)

Valerij Geraszimovot, Oroszország vezérkari főnökét nevezték ki az Ukrajna elleni hadjárat új parancsnokává – írja a Guardian.

A változást Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter jelentette be. Szerinte a döntés „emeli a különleges művelet vezetési szintjét” – különleges művelet alatt Sojgu a háborút érti. Ezenkívül szorosabb együttműködést kell létrehozni a haderőnemek között, valamint javítani kell a támogatás minden típusának minőségét és a haderőcsoportok irányításának hatékonyságát is – tette hozzá.

Geraszimov a hírhedt tábornok, Szergej Szurovikin helyére kerül, aki az 1990-es években tüzet nyitott a demokráciapárti tüntetőkre. Szurovikin veterán parancsnoknak számít, de az Ukrajnai inváziót csak három hónapig vezethette. Innentől Geraszimov helyetteseként vesz majd részt a hadműveletek irányításában.

Karácsony Gergely szerdán jelentette be, hogy elindul az Ukrán fővárosba, hogy Vitalij Klicskóval, Kijev polgármesterével találkozzon. A főpolgármester legújabb Facebook-posztja szerint meg is érkezett az ukrán fővárosba, és találkozott Klicskóval.

„Mi, magyarok pontosan tudjuk, mit jelent, ha egy megszálló hadsereg fegyverrel próbálja letörni egy nemzet szabadságvágyát. Éppen ezért világossá tettem ukrán barátaink számára, hogy Magyarország nem egyenlő a magyar kormánnyal. Egyetlen népet sem lehet hibáztatni olyan döntésekért, amiket a nevükben a vezetőik hoznak” – írta Karácsony.

Karácsony mellett Rafał Trzaskowski, Varsó főpolgármestere, Matúš Vallo, Pozsony főpolgármestere és Zdeněk Hřib, Prága főpolgármestere is elment Kijevbe.

A főpolgármester utazásáról, valamint a hasonló diplomáciai utakról bővebben itt írtunk.

Az ukrán hadsereg tagadja, hogy az orosz erők bekerítették és elfoglalták volna Szoledárt – írja a Guardian.

Korábban Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport vezetője állította, hogy a keleti város elesett. Szerhij Cserevátyi, az ukrán fegyveres erők keleti csoportjának szóvivője tagadta a kijelentést.

Prigozsin közzétett egy fényképet, amelyen harcosai egy csoportjával és egy harckocsival látható, és amely szerinte a várostól délnyugatra fekvő sóbánya egyik alagútjában készült. Azt is mondta, hogy csak félkatonai századának egységei – sokan közülük elítéltek, akik kegyelmet kaptak, ha harcolnak – vettek részt a városért folytatott harcokban.

Szoledar és hatalmas sóbányáinak orosz elfoglalása szimbolikus, katonai és kereskedelmi értékkel bírna Oroszország számára. A helyzet egyelőre képlékeny, még egyik fél verzióját sem sikerült független forrásból megerősíteni.

A Downing Street megerősítette, hogy a brit kormány tankokat akar adni Ukrajnának, hogy segítsen az országnak megvédeni magát az orosz invázióval szemben – írja a Guardian a Financial Timesra hivatkozva.

Az újságíróknak a miniszterelnök szóvivője elmondta, hogy Rishi Sunak felkérte Ben Wallace védelmi minisztert, hogy „dolgozzon együtt a partnerekkel”, és nyújtson további támogatást Ukrajnának.

Ukrajna nyár óta kér brit tankokat, de az összesen 227 darabos flottával rendelkező Egyesült Királyságnak Németországhoz és az Egyesült Államokhoz képest csekély a készlete – írja a Guardian névtelen forrásokra hivatkozva.

Amennyiben a brit kormány Challenger 2 harckocsikat szállít Ukrajnának, az lenne az első alkalom, hogy egy nyugati ország modern nehéz harckocsikat biztosít Ukrajnának. Ugyanakkor a brit bejelentés előtt Lengyelország is jelezte, hogy egy nemzetközi együttműködés keretei közt ők is küldenének nehéz harckocsikat.

Lengyelország azt tervezi, hogy Leopard harckocsikat küld Ukrajnába egy nemzetközi koalíció részeként – jelentette Andrzej Duda lengyel elnök.

Kijev olyan nehéz katonai járműveket kért, mint a német gyártmányú Leopard 2, ami jelentős előrelépést jelentene az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatásban.

„A koalícióépítés részeként átadunk egy század Leopard harckocsit. […] Azt akarjuk, hogy ez egy nemzetközi koalíció legyen” – mondta Andrzej Duda Lvivben tett látogatásán.

Szombaton Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök arról beszélt, hogy az ország nem szándékozik Leopard harckocsikat küldeni Ukrajnának egy szélesebb koalíció megalakulása nélkül. Korábban egy német kormányszóvivő azt mondta, hogy nincs tudomása arról, hogy szövetségesei kérnék Leopard harckocsik küldését Ukrajnába.

(Guardian)

Észtország felszólította Moszkvát, hogy február 1-jéig csökkentse az országban tartózkodó orosz diplomaták számát.

A tallinni nagykövetségén dolgozó diplomaták számát nyolcra kell csökkenteni, hogy megfeleljen a Moszkvában dolgozó észt diplomaták számának – közölte az ország külügyminisztériuma. A tallinni orosz nagykövetség most 17 diplomatát tart nyilván a honlapján.

Urmas Reinsalu észt külügyminiszter azt mondta, hogy a döntést az ukrajnai háború fényében hozták meg, és kifejtette, hogy az orosz nagykövetség „nem foglalkozik az észt–orosz kapcsolatok előmozdításával” – jelentette a TASZSZ újságíró ügynökség.

„Észtország az Oroszországgal fenntartott kétoldalú kapcsolatait az abszolút minimumra csökkentette. Tavasszal bezártuk Oroszország konzulátusát Narvában és Tartuban, és kiutasítottuk az orosz nagykövetség diplomáciai személyzetének három tagját. Most korlátot szabunk az Észtországban dolgozó orosz diplomaták számának, hogy elérjük a paritást. A mai lépés összefügg a kapcsolataink általános mélypontjával” – mondta Reinsalu.

(Sky News)

A NATO keleti szárnyának megerősítését célzó misszió részeként katonai járművek, köztük többszáz tank érkezett az Egyesült Államokból a hollandiai Vlissingenbe szerdán – írja a SkyNews.

A harckocsik egy nappal azután érkeztek Európába, hogy egy hiperszonikus cirkálófegyverekkel felfegyverzett orosz hadihajó gyakorlatozott a Norvég-tengeren. Vlagyimir Putyin a múlt héten új generációs, hiperszonikus cirkálórakétákkal felfegyverkezett fregattot küldött az Atlanti-óceánra is, így jelezve a Nyugatnak, hogy Oroszország nem hátrál ki az Ukrajna elleni háborúból.

A nyugati államok továbbra is jelentős mennyiségű fegyverrel és segélycsomagokkal is támogatják Ukrajnát, az Egyesült Államokban kiképzést is tartanak az ukrán katonáknak, hogy hatékonyan tudják használni a Patriot légvédelmi rendszert. Az Egyesült államok mellett már az Egyesült Királyság is fontolgatja, hogy harckocsikat küldjön Ukrajnába.

Nemcsak az Ukrajnával határos országokban erősítik a katonai szövetség egységeit. Amint Finnország és Svédország csatlakozik a szövetséghez, a nyolc sarkvidéki államból hét NATO-tag lesz, az Északi-tengeren is különösen kényes kérdéssé teszi majd az oroszok fegyverkezését. A szövetség az utóbbi hónapokban növelte katonai súlyát a régióban, és különleges katonai hadgyakorlatokat is tartottak Norvégiában, nem messze az orosz határtól. Arról, hogy Oroszország továbbra is folytatja katonai bázisainak bővítését az Északi-sarkvidéken ebben a cikkben írtunk bővebben.

Karácsony Gergely szerdán Kijevbe utazott, ahol a varsói, a pozsonyi, a prágai és a kijevi főpolgármesterrel közös sajtótájékoztatót tartottak. Ezen Karácsony azt mondta:

„Budapest Ukrajna mellett áll. A magyar kormány nem azonos Magyarországgal”

A főpolgármester szerint a magyar kormány gyakran a háborús agresszor Putyin elnök érdekeinek megfelelően cselekszik, magyarok millió, köztük sok budapesti fejezi sokféleképpen a szolidaritását a megtámadott Ukrajnával, és utasítja el, hogy összemossák az agresszort az áldozattal.

Karácsony arról is beszélt, hogy miközben a magyar kormány a béke fontosságáról beszél, nem teszi hozzá azt, ami egyértelmű, és amit ma megerősíthettem ukrán tárgyalópartnereimnek: béke csak akkor lehetséges, ha az ukrán nép háborús erőfeszítései sikerre vezetnek.

A főpolgármester kijevi látogátásáról ebben a cikkben írtunk bővebben.

Az orosz légierő egységei északról és délről is bekerítették Szoledart, miközben a városban is folynak a harcok – közölte Igor Konasenkov, az orosz védelmi minisztérium képviselője.

Az orosz állami hírügynökség, a Tass beszámolója szerint az orosz légierő az ukránok támaszpontjait támadja. A Wagner-csoport vezetője már kedden azt nyilatkozta, a zsoldoshadsereg vadászgépei az egész város területe felett kontrollt gyakorolnak.

Az orosz csapatok a város nyugati részét már elfoglalták, de a város központjában továbbra is kitartanak az ukrán katonák, „épületről épületre” folynak a harcok.

Hanna Maliar ukrán védelmi miniszterhelyettes a Telegramon azt írta: „Soledarban folytatódnak a heves harcok... Az ellenség jelentős veszteség elszenvedése után ismét kicserélte egységeit, és növelte a Wagner-zsoldosok létszámát. Megpróbálja áttörni erőink védelmi vonalát és teljesen elfoglalni a várost, de nem jár sikerrel.”

Karácsony Gergely Budapest főpolgármestere, Rafał Trzaskowski Varsó főpolgármestere, Matúš Vallo Pozsony főpolgármestere és Zdeněk Hřib Prága főpolgármestere szerdán Kijevbe utaztak, ahol Vitalij Klicskóval, Kijev polgármesterével találkoznak – derült ki a főváros közleményéből.

A tervezett program szerint a V4-csoport főpolgármesterei Kijev főpolgármesterén kívül magasrangú ukrán tisztviselőkkel, Bucsa város polgármesterével, és vezető uniós diplomatákkal is találkoznak.

A kijevi látogatás célja annak áttekintése, hogy a V4-csoport fővárosai milyen infrastrukturális és humanitárius segítséget tudnak nyújtani az orosz háborús agressziótól szenvedő Kijev városának.

– írják a közleményben.

A látogatásról bővebben ebben a cikkben írtunk.

Magyar idő szerint szerda hajnalban rendezték az idei Golden Globe-díjátadót, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök virtuális beszédet mondott.

Az ukrán elnököt Sean Penn, a „szabadság képviselőjeként”, a könnyeivel küszködve konferálta fel. Zelenszkij a beszédében arról beszélt, az idén 80 éves Golden Globes egy különleges időben született, a II. világháború ugyanis még nem ért véget, de már „tudni lehetett, ki fogja nyerni a háborút”.

„Most 2023-at írunk, az ukrajnai háborúnak még nincs vége, de fordult a kocka. Már most világos, hogy ki győz. Még hátravannak harcok és könnyek, de most már biztosan meg tudom mondani, hogy kik voltak az előző év legjobbjai: ti voltatok azok. A szabad világ szabad emberei, azok, akik a szabad ukrán nép támogatása körül egyesültek a szabadságért és a demokráciáért folytatott közös harcunkban. Az élethez, a szerelemhez, a gyerekvállaláshoz való jogért. Nem számít, hogy ki vagy, nem számít, honnan jöttél, nem számít, hogy kivel vagy, ez a harc a új generációk jogaiért folyik, azért, hogy a háborút ők csak a filmekből ismerjék meg” – mondta.

„Az első világháború milliók életét követelte. A második világháború tízmilliókét. Nem lesz harmadik világháború. Ez nem egy trilógia. Ukrajna meg fogja állítani az orosz agressziót.”

„Együtt fogjuk ezt véghez vinni. Remélem, mindannyian velünk lesznek a győzelem napján: a mi győzelmünk napján” – zárta beszédét.

Lengyelország adta a legtöbb ideiglenes védelmi státuszt a háború elől Ukrajnából menekülőknek 2022 novemberében, derül ki az Eurostat jelentéséből. Lengyelországot (40 370) Németország (36 385), Románia (10 745) és Franciaország (8835) követi a sorban.

A 2022 októberéhez képest az adatokat szolgáltató 26 uniós tagállamból 20-ban csökkent az ilyen kiadott engedélyek száma. Magyarországon a háború kezdete óta a legkevesebben, 1040-en kaptak ideiglenes védelmet tavaly novemberben.

Az Eurostat szerdán nyilvánosságra hozott jelentéséről ebben a cikkben írtunk bővebben.

Magyarországon a rendőrség naponta közli, hányan léptek be az országba a magyar-ukrán, illetve a magyar-román határszakaszon olyanok, akik úgy nyilatkoztak, hogy Ukrajnából érkeztek. Azt viszont nem közlik, hogy hányan léptek ki az országból, így az érkező menekültek számáról ebből az adatból nem lehet következtetéseket levonni.

Arról, hogy szinte alig maradnak Magyarországon az ukrajnai menekültek, alig kérnek segítséget az államtól, és azt is nehezen kapják meg, ebben a cikkben írtunk.

Közzétette napi jelentését a brit védelmi minisztérium a Twitteren. Ebben azt írják, „valószínűleg valódi gyakorlat” céljából érkeztek orosz repülőgépek Belaruszba, nem azért, hogy egy Ukrajna elleni támadást készítsenek elő.

A belarusz védelmi minisztérium január 8-án jelentette be, hogy január 16. és február 1-je között közös hadgyakorlaton fognak részt venni az országban az orosz és belarusz csapatok. A héten több jelentés is érkezett arról, hogy több orosz (egyes esetekben Z jelzéssel ellátott) helikopter érkezett légi hadgyakorlatra Minszk közelébe.

A jelentés szerint bár nagy létszámú orosz csapat állomásozik Belaruszban, csak gyakorlatokon vesznek ott részt, és kevés a valószínűsége, hogy valódi támadó erőt formáljanak.

Olyan fotók kezdtek el keringeni a közösségi médiában, amelyeken a Wagner-csoport zsoldosai a szoledari sóbánya egyik alagútjában láthatók. Az orosz zsoldoshadsereg így szeretné bizonyítani, hogy az ukrán híradásokkal ellentétben valóban elfoglalták a bányát (ahogy a város majdnem teljes területét is).

Azt egyelőre egyetlen független hírforrás sem erősítette meg, hogy a képek valóban Szoledarban készültek volna.

A Wagner-csoportnak azért fontos a szoledari sóbánya elfoglalása, mert annak föld alatti alagútjaiban a csapataikat és a járműveiket is védeni tudják az ukrán rakétatámadásoktól. A Ria orosz hírügynökség szerda reggel jelentette, hogy az orosz csapatok „heves harcok árán” elfoglalták a sóbányákat.

A felvételeket először Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője osztotta meg, aki szintén városban tartózkodik az ostrom ideje alatt. A fotókon ő pózol a katonákkal.

A városban csak a Wagner-csoport zsoldosai harcolnak az ukrán hadsereg katonáival, az orosz hadsereg – Prigozsin állítása szerint – egyáltalán nem vesz részt a városért folyó harcokban.

Az orosz-ukrán front leghevesebb harcai jelenleg Szolezarban folynak. Az oroszok azt állítják, hogy elfoglalták a várost, az ukrán csapatok viszont kijelentették: még kitartanak, nem hagyták el a várost.

Egy, a CNN-nek nyilatkozó ukrán katona szerint a helyzet kritikus, a halálos áldozatok száma pedig olyan magas, hogy „már senki nem számolja a halottakat”. Szerinte a parancsnokságon sem tudja senki, pontosan mennyi lehet a veszteségük.

„Nagyon nehéz a helyzet. De az utolsó pillanatig kitartunk” – mondta a katona.

Azt is cáfolta, hogy az oroszok bekerítették volna őket a városközpontban. Mint mondta, a pozíciók folyamatosan változnak „az épületek naponta cserélnek gazdát”, folyamatosan változnak az állások.

Bár Szoledarban nagyon sok katona vesztette életét, folyamatosan érkeznek újak is, a CNN által elért katona szerint a városban harcoló csapat „majdnem fele” az újonnan érkezőkből áll. Az ukrán vezetést is kritizálta: szerinte hiába tartanak ki, szinte biztos, hogy fel kell majd adniuk a várost, és nem érti, eddig miért nem tették ezt meg.

„Mindenki tudja, hogy a várost fel fogják adni. Ezt mindenki tudja” – mondta. „Csak azt szeretném megérteni, hogy mi értelme van ennek. Miért haljunk meg, ha ma vagy holnap úgy is kellene hagynunk?”

Mindeközben a városban harcoló egység a Telegramon hivatalosan csak annyit közölt: Szoledarban a „helyzet nehéz, de kezelhető”.

Ukrán és amerikai tisztviselők arról számoltak be a CNN-nek, hogy az orosz tüzérség tűzereje „drámai mértékben csökkent” az invázió kezdete óta, egyes helyeken akár 75 százalékkal is.

A magyarázatok eltérőek: egyes szakértők szerint az orosz készletek kimerülése állhat a háttérben, mások szerint viszont csupán az ukrán győzelmekre adott taktikai lépésről van szó. Abban viszont egyetértettek a CNN-nek nyilatkozó elemzők, hogy az orosz tűzérségi erő látványos csökkenése gyengítette az oroszok pozícióját a fronton.

Az oroszokkal szemben ráadásul az ukrán csapatok egyre nagyobb mértékben élvezhetik a nyugati szövetségesei támogatását: az Egyesült Államok és Németország például múlt héten bejelentette, hogy első alkalommal páncélozott harcjárművekkel, és újabb légvédelmi rakétákkal segíti az ukrán erőket. Ezzel szemben Oroszország csak magára, és keleti szövetségeseire számíthat ha utánpótlásról van szó. Eközben az orosz lakosság körében is egyre jobban csökken a háború támogatottsága. Az ortodox karácsony idejére meghirdetett 36 órás tűzszünettel is a keresztény oroszok támogatottságát igyekezhetett megerősíteni Putyin – állítják az elemzők, hozzátéve: ez arra is lehetőséget adott, hogy az egyoldalúan meghirdetett tűzszünetet megszegő ukránokat a „keresztény ünnepeket nem tisztelő pogányoknak” állítsa be az orosz propaganda.

A tűzerő csökkenése nem azt jelenti, hogy az oroszok szisztematikusan kevesebb rakétát vetnének be Ukrajnában, ez naponként és területenként is nagyon változó. Illetve egyelőre arra sem lehet számítani, hogy Oroszország „kifogyna”, ugyanis feltehetően még mindig nagyobb sokkal fegyverkészlettel rendelkezik, mint Ukrajna. A készlettel való takarékosabb gazdálkodás pedig azt is jelezheti, Oroszország elhúzódó háborúra készülhet.

A teljes elemzés itt olvasható el angolul.

Az orosz hadsereg egyik leghangosabb belföldi kritikusa maga a Wagner zsoldoshadsereget irányító Jevgenyij Prigozsin (erről szintén a CNN írt hosszabb elemzést). Róla korábban ebben a portrécikkben írtunk bővebben. Prigozsin azért is üthet meg kritikusabb hangot az orosz hadsereg működésével kapcsolatban, mert – elemzők szerint – a Wagner-csoport egyre nagyobb mértékben vesz részt az ukrajnai harcokban (elsősorban Kelet-Ukrajnában, a Donyeck régióban). Az ukrajnában bevetett Wagner-zsoldosok száma csak az utóbbi hónapokkal többezerrel növekedhetett, ezzel az országban harcoló orosz erők egyik legnagyobb egysége lett.

Az oroszok szerint a Wagner-csoport zsoldosai az egész várost elfoglalták, az ukrán hadsereg szerda reggeli jelentése szerint viszont a katonáik még kitartanak, és a város egyes részeiért továbbra is folytatódnak a harcok – írja a Reuters.

Kedden a Wagner-csoport bejelentette, majd a brit védelmi minisztérium jelentése is megerősítette, hogy az orosz zsoldosok elfoglalták Szoledar nagy részét.

Az ukrán ellenállók a város központjába szorultak, amit az oroszok rakétákkal is támadtak. Az ukrán hadsereg reggeli jelentése is említette a várost mint az egyik leghevesebben támadott települést a donyecki régióban. Bár független forrás eddig nem tudta megerősíteni, pontosan mi a szárazföldi csapatok helyzete a városban, az ukránok állítják, egyelőre kitartanak, és az oroszok még nem tudták teljesen az irányításuk alá venni a várost.

Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér kedd este közölte, hogy a városközpontban egy „katlan” alakult ki, ahova beszorították az ukrán csapatokat. Az orosz hírügynökségek – például a Ria – viszont már arról írtak, hogy az oroszok teljesen elfoglalták a várost. A foglyok számáról szerdára ígért tájékoztatást Prigozsin.

A Szoledar elleni támadással az oroszok elsődleges célja az lehet, hogy bekerítsék a hónapok óta támadott Bahmut városát. A Wagner-csoportnak ezenkívül fontos lehet a szoledari sóbánya elfoglalása is, annak föld alatti alagútjaiban ugyanis a csapataikat és a járműveiket is védeni tudnák az ukrán rakétatámadásoktól.

A Ria szerda reggel jelentette, hogy az orosz csapatok „heves harcok árán” elfoglalták a sóbányákat.

Szoledar elfoglalása Oroszország legjelentősebb győzelme lenne augusztus óta, miután 2022 második felének nagy részében több helyen visszavonulásra kényszerültek. Bár Szoledar kontrollálása komoly előrelépés lenne, elemzők szerint egyelőre így is kevés az esély arra, hogy Bahmutot is elfoglalják az oroszok.

Az ukrán hadsereg szerdán azt is közölte, 13 település területén verték vissza az orosz csapatok támadásait, köztük Bahmutban, Luhanszkban és Harkivban is.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden megfosztott négy Kreml-barát ellenzéki politikust és oligarchát az ukrán állampolgárságuktól.

Kedd esti szokásos videóüzenetében Zelenszkij azt mondta: "Az Ukrán Biztonsági Szolgálat és az Ukrán Állami Migrációs Szolgálat által készített anyagok alapján, valamint államunk alkotmányával összhangban úgy döntöttem, hogy négy személy állampolgárságát megszüntetem: Andrij Leonyidovics Derkacs, Tarasz Romanovics Kozak, Renat Ravelijovics Kuzmin és Viktor Volodimyrovics Medvedcsuk.

“Ha a nép képviselői úgy döntenek, hogy nem Ukrajna népét, hanem az Ukrajnába jövő gyilkosokat szolgálják, akkor a mi fellépésünk megfelelő lesz” – tette hozzá.

A fenti nevek közül a legismertebb Viktor Medvedcsuk, az Ellenzéki Platform – Az életért párt vezetője és parlamenti képviselője, akit 2021-ben tartóztattak le Ukrajnában, miután hazaárulással és terrorizmus támogatásával vádolták meg. A hatóságok gyanúja szerint 2014-2015 folyamán törvénytelen szénvásárlási ügyletekben vett részt a Donyec-medencében.

Medvedcsuk közel egy évet töltött házi őrizetben mielőtt 2022 szeptemberében Moszkvába szállították egy fogolycsere során.

Kozak és Kuzmin egyaránt Medvedcsuk pártjának tagjaként került be az ukrán parlamentbe. Kozak három ukrán televíziós csatorna tulajdonosa, az Egyesült Államok 2022 januárjában szankciókat vezetett be ellen orosz dezinformáció állítólagos terjesztése miatt. Kijev hazaárulás vádjával kérte letartóztatását, és Kuzmin ellen is hazaárulás miatt emeltek vádat.

Derkacs ellen szintén szankciók vannak érvényben az Egyesült Államokban, decemberben vádat is emeltek ellene pénzmosás és a szankciók megsértése miatt. Az amerikai hatóságok emellett azzal is vádolják, hogy segített Oroszországnak beavatkozni a 2020-as amerikai elnökválasztásba.

(Guardian)

A kedd legfontosabb hírei:

• Egy csomó nyugati ország mellett most már az USA is gondolkodik, hogy tankokat küld Ukrajnának.
• Egy orosz hiperszonikus cirkáló gyakorlatozott a Norvég-tengeren;
• Grúzia nem adja vissza Ukrajnának azokat a rakétákat, amelyeket 2008-ban vásárolt tőlük;
• Jövő héttől az Egyesült Államokban képzik ki az ukrán katonákat a Patriot légvédelmi rakéták használatára;
• Brutális harcok árán, de elfoglalhatták a Szoledar nagy részét a Wagner-csoport zsoldosai. A céljuk Bahmut bekerítése lehet, de erre szakértők szerint nincs sok esélyük.
• Harkivba látogatott és több fegyvert ígért Ukrajnának Annalena Baerbock német külügyminiszter.

A keddi cikkeket itt lehet elolvasni.