Oroszország a veszteségei ellenére is tovább erősíti katonai jelenlétét az Északi-sarkvidéken

Oroszország folytatta katonai bázisainak bővítését az Északi-sarkvidéken, annak ellenére, hogy jelentős veszteségeket szenvedett az Ukrajna elleni háborúban – írja a CNN. A lap birtokába jutott műholdas felvételek tanúsága szerint az elmúlt évben több fejlesztést is végrehajtottak az orosz katonai támaszpontokon a térségben.

Szakértők szerint a képek nem drámai fejlődést mutatnak, inkább egy olyan terület megerősítésének és bővítésének folyamatos előrehaladását, amely elemzők szerint létfontosságú Oroszország védelmi stratégiája szempontjából, miközben Moszkva erőforrásai igencsak meg vannak terhelve.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a CNN-nek adott exkluzív interjúban elmondta, hogy jelenleg „jelentős orosz katonai építkezés folyik északon”, a közelmúltban kialakult feszültségek miatt pedig a NATO „megduplázza jelenlétét” a térségben.

A Maxar Technologies által készített képeken – amelyeket a CNN cikkében lehet megnézni – látható, hogy:

• Folyamatosan fejlesztik a radarállomásokat Olenegorszkban, az északnyugat-oroszországi Kola-félszigeten és a sarkkörtől északra fekvő Vorkutában.
• Az öt Rezonan-N radarrendszer egyikének befejezéséhez szükséges munkálatok folynak Norvégia és Finnország közelében, az Oroszország északnyugati részén található Osztrovnojban. A Rezonan-N radarok képesek lopakodó repülőgépek és tárgyak észlelésére.
• Idén három új, radarantennák védelmére szolgáló időjárásálló burkolat készült el a Tiksi légvédelmi telephelyen, Oroszország északkeleti részén.
• A Nagurszkoje légi támaszponton – Oroszország legészakibb katonai létesítményén – szintén fejlesztések történtek a kifutópályán és a parkolópályán,
• valamint fejlesztések történetek az ország északkeleti részén, a Kotelnij-szigeten található légi támaszponton is.

Oroszország évek óta erősíti a katonai jelenlétét északon, és egy sor régi szovjet támaszpontot újított fel az utóbbi években. Az Északi-sarkvidék kulcsfontosságú az olaj- és gázágazat, de a nukleáris védelem szempontjából is, mivel a fejlett nukleáris fegyverzet és a tengeralattjáró-berendezések jelentős része ezen a területen található. A CNN egy magas rangú nyugati hírszerzési tisztviselőt idézve azt írja, mindig magas szintű a készültség a térségben, és „ez az elrettentés mindig készen áll”.

Stoltenberg a CNN-nek azzal érvelt, „a legrövidebb út Oroszországból Észak-Amerikába az Északi-sarkon át vezet. Tehát ezeknek a területeknek a stratégiai jelentősége nem változott az ukrajnai háború miatt”.

Az Északi-sarkvidék emellett azért is létfontosságú Oroszország számára, mert a klímaváltozás hatására olvadó jég új hajózási útvonalakat nyitott Ázsia délkeleti részéből Európába az orosz partok mentén. Az északi tengeri útvonal körülbelül két héttel rövidítheti meg a jelenlegi, Szuezi-csatornán átvezető út menetidejét.

A térség stratégiai jelentőségét igazolhatja az is, hogy míg az ukrajnai invázió során a szárazföldi csapatok közel 70 százalékát kivonták a térségből, a tengeri haderőt szinte teljesen érinetlenül hagyták.

Több szakértő aggodalmát fejezte ki, hogy Moszkva túl nagy befolyást akar gyakorolni egy olyan útvonal felett, amelynek minden nemzet számára egyformán hozzáférhetőnek kellene lennie. Vlagyimir Putyin orosz elnök november 22-én Szentpéterváron egy új, atommeghajtású jégtörő vízre bocsátásakor videókapcsolaton keresztül arról beszélt, a „legfontosabb” északi tengeri útvonal fejlesztése „lehetővé teszi Oroszország számára, hogy teljes mértékben felfedje exportpotenciálját, és hatékony logisztikai útvonalakat hozzon létre, többek között Délkelet-Ázsia felé”.

Az ukrajnai háború miatt ugyanakkor a NATO is növelte jelenlétét a térségben.

Amint Finnország és Svédország csatlakozik a szövetséghez, a nyolc sarkvidéki államból hét NATO-tag lesz, ami különösen kényes kérdéssé teszi majd az oroszok fegyverkezését az Északi-tengeren. A szövetség az utóbbi hónapokban növelte katonai súlyát a régióban, és különleges katonai hadgyakorlatokat is tartottak Norvégiában, nem messze az orosz határtól.

A NATO-t ugyanis egyre jobban aggasztja a norvégiai olaj- és gázinfrastruktúra esetleges szabotálása. Most, hogy az orosz energiára szankciókat vetettek ki, egyes elemzések szerin Norvégia földgáza Európa ellátásának több mint 20 százalékát teheti ki.

„A balti-tengeri szabotázs óta megdupláztuk jelenlétünket hajókkal, tengeralattjárókkal, tengeri járőröző repülőgépekkel a Balti- és az Északi-tengeren, részben azért, hogy megfigyeljünk, de azért is, hogy elrettentő üzenetet küldjünk, és hogy készen álljunk a kritikus infrastruktúra védelmére” – mondta a CNN-nek Stoltenberg.

A NATO főtitkár az Északi Áramlat nevű gázvezeték szeptemberi robbanásaira utalt, amelyeket a svéd ügyészség szerint szabotázs okozott, miután a helyszíneken robbanóanyagra utaló nyomokat találtak. Hírszerzési források szerint azóta hogy nem történtek nagyobb támadási kísérletek, és „az olajinfrastruktúra jelenleg jól biztosított”.