Aksikat, sízoknit és meleg ruhát küldtek magyar civilek a fronton harcoló magyar katonáknak

Január 6-án adott magáról utoljára életjelet Andrew Bagshaw és Christopher Parry brit önkéntes, hétfőn hivatalosan is elkezdték keresni őket – közölte a Brit Külügyminisztérium. A két férfi a front ukrán oldalán, Kramatorszkból Szoledarba tartott, mikor utoljára jelentkeztek.

A két férfi nem harcolni érkezett Ukrajnába, hanem a civileken segíteni. Legutóbbi bejelentkezéseik alapján autókkal civileket evakuáltak a front mögötti településekről. Donyeck megye (ukrán oldalon lévő) önkormányzata vizsgálatot indított a két brit állampolgár felkutatására.

(Guardian)

Ládaméretű külső akkumulátort, sízoknit, profi ruházatot vásároltak egy adományozás után egy rendvédelmi és katonai témával foglalkozó magyarországi Facebook-csoport tagjai a fronton harcoló magyar származású katonáknak – írja a Hvg. A szükséges kellékekről Sándor Fegyir, a Kárpátaljai Sárkányok zászlóalj civilben egyetemi professzorként dolgozó tagja tájékoztatta a facebookozókat.

Közel négyszáz magyar származású ukrán állampolgár harcol az orosz-ukrán háborúban az ukrán oldalon, akik közül eddig 12-en halhattak meg. Közülük a leghíresebb valószínűleg Sándor Fegyir, az Ungvári Egyetem professzora, aki nemrég a lövészárokból tartott előadást a diákjainak.

Őt kereste meg Trautmann Balázs, egy rendvédelmi és katonai témákkal foglalkozó Facebook-csoport egy tagja, hogy ha valamire szükségük van, a csoporttagokkal segítenének. Sándor azt mondta, hogy elsősorban nagy teljesítményű akkumulátorokra van szükségük, ugyanis azon tudják tölteni a hősugárzóktól a telefonokon keresztül minden készüléküket.

A csoporttagok ezután egy rövid időn belül több mint egymillió forint értékben dobtak össze pénzt, amiből azóta több aksit, Erős Pistát, Tibi csokit és más magyar ételeket vettek. Miután ez eljutott a fronton harcoló magyarokhoz, küldtek egy második szállítmányt, amelyben többek között meleg ruhákat is vittek.

A Magyar Hang olvasói nemrég a Diétás Magyar Múzsát az év emberévé választották, ami az ezzel járó díjat megduplázva Sándor Fegyirmek ajánlotta fel. A katonai csoportos gyűjtéshez a Kard blog oldalán keresztül itt lehet csatlakozni.

(Hvg)

Egy ember meghalt és egy megsebesült Herszonban hétfőn az orosz csapatok támadása következtében – közölte Jaroszlav Janusevics, a megye kormányzója a Telegramon. A várost folyamatosan lövik az oroszok, miután néhány hónappal ezelőtt nem tudták tovább tartani, és kénytelenek voltak kivonulni belőle.

Az oroszok vasárnap éjszaka Herszon energetikai infrastruktúráját is rakétázták, és sikerült megsemmisíteniük egy több kazánházat tápláló elektromos alállomást. Az épületben tűz ütött ki, az épülethez tartozó autó elégett. A támadás ellenére az energiaszolgáltatás Herszonban nem szakadt meg.

(MTI, Ukranews)

Alig egy nappal azután, hogy az orosz elnök megbízható embere megmondta, hogy mit kell tenni „a szardarabokkal, akik nemrég az úgynevezett értelmiségi elithez sorolták magukat”, az orosz nyomozati hatóság (SZKR) eljárást indított egy színész ellen, aki elítélte az Ukrajna ellen indított háborút. Az indoklás szerint Artur Szmoljanyinov „egy nyugati lapnak több Oroszország-ellenes kijelentést tett” – írta a Kommerszant. Az orosz napilap megjegyezte, hogy az SZKR konkrét kijelentést nem idézett, de a 39 éves színész-rendező és énekes korábban azt nyilatkozta, hogy nem érdekli őt Oroszország sorsa, akkor sem, „ha radioaktív hamuvá válik”.

Szmoljanyinov beszélt arról is, hogy készen állna Ukrajna oldalán küzdeni, gyűlöletet érez a támadó fél iránt. Korábban is elítélte a háborút, akkor 30 ezer rubel (kb. 160 ezer forint) büntetést róttak ki rá. A most ellene indított eljárásnak gyakorlati következménye azonban nem lesz, mivel Szmoljanyinov az Ukrajna ellen február 24-én indított orosz invázió után két hónappal elhagyta Oroszországot.

Szmoljanyinov sokat foglalkoztatott színész volt, karrierje kezdetén, 2005-ben hazafias filmben is játszott: a 9. század című – egyébként finn-orosz-ukrán koprodukcióban készült – filmben az afganisztáni háborúban szolgáló szovjet katonát alakított. A 2005-ös produkció afféle kurzusfilm volt, amely arról szólt, hogy globális értelemben Szovjetunió kudarcot vallott ugyan Afganisztánban, de a katonák, akik minden tőlük telhetőt megtettek, a maguk harcát megnyerték.

Oroszországban törvény írja elő, hogy az Ukrajna ellen indított háborút kizárólag különleges katonai hadműveletnek nevezzék. A támadás kezdetekor voltak utcai tiltakozások, amelyeken százakat állítottak elő. A felmérések szerint a hadműveletet márciusban a lakosság 81, szeptemberben 72 százaléka támogatta. Igaz, a Levada Centr – amelyet az orosz szabályozás külföldi ügynöknek minősített – novemberi elemzésében jelezte, hogy a támogatás valós mértékét a jelenlegi helyzetben felmérni rendkívül nehéz.

Adott némi támpontot Dmitrij Medvegyev ahhoz, hogy mi a teendő az árulókkal. A két putyini ciklus között 2008-tól 2012-ig az orosz elnöki posztot betöltő politikus – aki elnöksége alatt hatévesre növelte az elnöki ciklust, előkészítve a kényelmesebb terepet Vlagyimir Putyin visszatéréséhez – az Ukrajna ellen indított támadás óta rendszeresen tesz ultraradikális kijelentéseket. Vasárnap a Telegramon megírta, hogy mi legyen azokkal, akik szerinte „átálltak az ellenséghez, és az orosz haza halálát kívánják”. „Többek között azokkal a szardarabokkal, akik nemrég még az úgynevezett értelmiségi elithez sorolták magukat.” Medvegyev szerint alapesetben a törvény erejével kell lecsapni rájuk, „de ha a törvények nem működnek vagy nem érik el céljukat, akkor a háborús idők szabályai szerint” kell eljárni. „A háborúk alatt mindig is voltak ilyen különleges szabályok és olyan észrevétlen emberek csöndes csoportjai, akik azoknak eredményesen érvényt szereztek.”

Az egykori miniszterelnöktől, jelenleg az orosz biztonsági tanács elnökhelyettesétől ma már nem idegen ez a hang, legfeljebb az benne a meglepő, hogy háborús időről beszél, miközben Oroszországban törvény tiltja, hogy az Ukrajna ellen indított agressziót bárki háborúnak nevezze, miután az a Kreml szerint hivatalosan rendkívüli katonai hadművelet.

A szöveg azonban jól jelzi, hogy az Ukrajna ellen tervezett villámháború kudarca és a meglepően nagy orosz katonai veszteség után a Kreml milyen ideológiai alapot próbál adni a 11. hónapjába lépett támadásnak és az ehhez tavaly elrendelt mozgósításnak: Medvegyev ugyanis a posztjában a Nagy Honvédő Háborút is megemlíti – ez a szovjet-orosz történelmi terminológiában a II. világháború 1941–1945-ös szakaszát jelenti –, amelyben érthető módon a cél szentesíti az eszközt. A náci Németország legyőzésére való utalás és az ukrán vezetés következetes lenácizása a kezdetektől jelen volt a nyilatkozatokban, de egyre fontosabb lehet az orosz vezetésnek, hogy ezzel is igazolja az Ukrajna ellen indított támadást, amely ebben az értelmezésben tehát nem agresszió, hanem önvédelmi kényszer.

Oroszország biztos abban, hogy a védelmi minisztériumnak igaza volt, amikor azt állította: 600 ukrán katona meghalt a Kramatorszk elleni támadásban.

„A Kreml teljes mértékben bízik a védelmi minisztérium adataiban. Szeretném emlékeztetni önöket az elnök szavaira, miszerint a fő információforrás a védelmi minisztérium”

– mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn, a napi tájékoztatóján.

Moszkva vasárnap azt állította, hogy a kelet-ukrajnai Kramatorszk városában egy orosz rakétacsapásnak több mint 600 ukrán áldozata van. A hírt először maga az ukrán település polgármestere cáfolta: szerinte egyetlen áldozata sincs az orosz rakétatámadásnak. Az ukrán hadsereg propagandának minősítette az oroszok közlését.

Kramatorszk városát január 8-án hajnalban több orosz rakétatalálat is érte. A Reuters újságírói meglátogatták a két főiskolai kollégiumot, amit az oroszok szerint szintén találat ért. A beszámoló alapján úgy tűnik, hogy egyik épületet sem érte közvetlenül támadás. Annak sem volt semmilyen nyilvánvaló jele, hogy katonák éltek volna ott, holtesteket és vérnyomot sem találtak a környéken.

(Guardian, Reuters)

Legalább két ember meghalt és többen megsérültek, miután egy orosz rakéta csapódott be a kelet-ukrajnai Sevcsenkove piacán.

A Reuters Harkiv régió kormányzójára hivatkozva azt közölte, hogy az áldozatok az egyik áldozat egy 60 éves nő. A sérültek számáról egyelőre nincs pontos adat, több embert már kórházba szállítottak, miközben tart a romok átkutatása. Anton Gerascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója elmondta, hogy egyelőre hét civil sérültről tudnak, köztük van egy 13 éves lány is. Az oroszok S–300-as légvédelmi rendszerekkel bombázták Sevcsenkove falu piacát – közölte a tanácsadó.

Az orosz kormány támogatja azt a törvénymódosítást, amely az ország „hivatalos területi integritását” megkérdőjelező térképeket, képeket és egyéb dokumentumokat, a büntetendő, szélsőséges anyagok közé sorolja – írja a TASZSZ hírügynökség alapján a Reuters.

A törvény többek közt vallási szervezetekre, újságírókra és vállalkozások tevékenységére is vonatkozna. A módosításra a tervezet indoklása szerint azért van szükség, mert egyes Oroszországban terjesztett térképek vitatják a Krím-félsziget és a Kuril-szigetek területi hovatartozását.

Emellett orosz politikusok között téma az is, hogy miképp kellene azokat az oroszokat büntetni, akik ellenzik az ukrajnai háborút. A volt orosz elnök, Dmitrij Medvegyev róluk korábban azt mondta: „Ők azok, akik azt kívánják, hogy pusztuljon el a hazájuk”.

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, többek közt azt írják:

• Az orosz légierő tavaly június óta Szu-57-eseket használ Ukrajna elleni küldetések végrehajtására. A Szu-57 Felon Oroszország legfejlettebb, ötödik generációs szuperszonikus harci repülőgépe, ezek a gépek lopakodó technológiával és rendkívül fejlett repüléstechnikával vannak felszerelve.
• Ezek a küldetések valószínűleg orosz terület feletti repülésre korlátozódtak, és nagy hatótávolságú levegő-föld vagy levegő-levegő rakétákat indítottak Ukrajna területére.
• Az, hogy Oroszország ezeket a gépeket nem vette be Ukrajna felett, a britek szerint arra utal, hogy továbbra is kockázatkerülő megközelítést alkalmaznak légierejük alkalmazásakor.

Moszkva vasárnap azt állította, hogy a kelet-ukrajnai Kramatorszk városában egy orosz rakétacsapásnak több mint 600 ukrán áldozata van. Az oroszok a közleményben azt írták, hogy a támadás „bosszú” a szilveszter éjszakai, Makijivka elleni ukrán csapásért, amiben az ukránok szerint 400, az oroszok szerint is majdnem 100 katona halt meg.

A 600 áldozattal járó támadást az ukránok már vasárnap tagadták: Kramatorszk polgármestere szerint egyetlen áldozata sincs az orosz rakétatámadásnak. Most az ukrán hadsereg is cáfolt:

„Ez egy újabb darabja az orosz propagandának”

– mondta a BBC-nek Szerhij Cserevaty, az ukrán hadsereg szóvivője.

Azt, hogy találat ért két, egymástól kilométerekre található épületet, a BBC műholdfelvételek és más képek alapján megerősítette. Arra azonban eddig semmilyen bizonyíték sincs, hogy a megtámadott épületekben valóban ukrán katonák tartózkodtak volna.

Robert Habeck német alkancellár, gazdasági és klímavédelmi miniszter nem zárta ki, hogy Németország a jövőben úgy dönthet: Leopard tankokat szállít Ukrajnának.

„Nem, természetesen ez nem kizárt” – mondta Habeck az ARD tévécsatornának, amikor arról kérdezték, hogy a jövőben biztosíthatnak-e ilyen eszközöket Kijevnek.

„Tanulmányozzuk a helyzetet, összehangoljuk tevékenységeinket más országokkal. Figyeljük az erről szóló vitát Németországban”

– mondta a miniszter. A berlini orosz nagykövetség már reagált is az alkancellár szavaira, miszerint gyalogsági harcjárműveket küldenének Kijevbe. Az oroszok szerint ez egy újabb lépés az ukrajnai konfliktus eszkalációjában. A moszkvai diplomáciai képviselet hozzátette, hogy a német hatóságok „különösen erős washingtoni nyomásra” tették meg ezt a lépést.

Németország néhány napja jelentette be: azt tervezi, hogy még az idei első negyedév vége előtt eljuttat negyven Marder páncélozott gyalogsági harcjárművet Ukrajnának.

Szokásos esti videóüzenetében a védelmi minisztérium után az ukrán elnök is közölte, hogy újabb ötven ukrán katonát szabadítottak ki az orosz hadifogságból, hozzátéve, hogy többek közt mariupoli védő is volt közöttük. Mint mondta, éjt nappallá téve dolgoznak azon, hogy minél több ukránt szabadíthassanak ki, és háláját fejezte ki azok iránt, akik oroszokat ejtenek fogságba, mert ezzel is további fogolycseréket tesznek lehetővé.

Zelenszkij köszönetet mondott a légierőnek is, és külön kiemelte Bahmut védőit, akik az orosz túlerővel szemben is még mindig tartják a rommá lőtt várost. Az elnök szerint ez a régió jelenleg a front legvéresebb pontja, éppen ezért logikusnak tűnik, hogy további katonákat küldenek majd a térségbe, és az ágyúzás intenzitását is növelni fogják.

Az is kiderült, hogy a következő héten is több diplomáciai eseményen fognak részt venni az ukránok, melyektől csupa jó dologra számítanak, amelyekkel tovább erősíthetik a védelmüket. Zelenszkij végezetül ismét hangsúlyozta, hogy az oroszok szerinte hazudtak a tűzszünetről is, de mint mondta, ezekkel a bejelentésekkel már senkit nem tudnak befolyásolni. „A békét csak Ukrajna sikerével lehet visszaállítani, és minden nappal közelebb jutunk ehhez” – zárta szavait az elnök.

• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Moszkva nem mondott igazat a tűzszünetről, mert például Bakhmutban nem volt fegyverszünet.
• Megrongálódott az oroszok által ellenőrzött két hőerőmű az ukrán Donyecki területen az ukrán hadsereg rakétatámadásában – közölték vasárnap moszkvai tisztségviselők.
• Az elmúlt hetekben az oroszok megerősítették védelmi állásaikat a dél-ukrajnai Zaporizzsjai régió középső részén, nagy erőket állomásoztatnak ezen a területen – közölte a brit védelmi minisztérium. Az, ahogyan Oroszország a védelme erősítésén dolgozik, arra utal, hogy két irányból – vagy az északi Luhanszki területen, vagy Zaporizzsjában – tartják valószínűnek egy nagyobb ukrán támadás lehetőségét. Egy jelentősebb ukrán áttörés Zaporizzsjában komoly beszélyt jelenthetne az oroszországi Rosztov régió és a Krím közötti összeköttetésre.
• Belaruszban egyre több a katonai mozgás, mióta újabb orosz csapatokat telepítettek az országba.
• Kitüntette Vlagyimir Putyint a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik.
• Az oroszok szerint 600 katonát öltek meg egy ukrán laktanyára mért rakétatámadással. Kramatorszk polgármestere szerint egyetlen áldozata sincs az orosz rakétatámadásnak.

A vasárnapi híreket itt lehet elolvasni.