Oroszországban óriási GPS-mentes buborékok bukkantak fel

Oroszország védőernyőt húz a használt nukleáris fűtőelemek tárolója fölé a dél-ukrajnai zaporizzsjai atomerőmű területén, hogy megóvja a tüzérségi és dróntámadásoktól – jelentette be az orosz csapatok által kinevezett tartományi tisztségviselő szombaton.

A Vlagyimir Rogov által közzétett videófelvételen munkások drótok segítségével átlátszó vászonernyőt szerelnek fel több tucatnyi, körülbelül 5 méter magas betonhenger fölé.

„Ezek egyelőre a drónokról ledobott repeszgránátok és rögtönzött robbanóeszközök (IED) ellen nyújtanak védelmet, de később majd sokkal erősebb lesz” – tette hozzá Rogov.

Oroszország új kampányvideókat tett közzé, hogy arra ösztönözze az orosz férfiakat, csatlakozzanak a fegyveres erőkhöz, és harcoljanak Ukrajnában. A Kreml korábban tagadta, hogy több újoncra lenne szükség.

A videókban a férfiasság, a hazafiság, az erkölcs és a társadalmi felemelkedés narratíváival próbálják megszólítani az orosz férfiakat. Sok klip a háborút úgy mutatja be, mint a férfiak számára menekülést a mindennapi életük sivár valóságából – amely a videók szerint vodkázásból, szegénységből és tehetetlenségből áll.

Az egyik, december 14-én közzétett toborzóvideó egy fiatalembert mutat be, aki a barátaival való bulizás helyett a harcot választja, majd mindenkit meglepve vesz magának egy autót abból a pénzből, amit a katonai szerződésért kapott.

Egy december 15-én közzétett videóban egy katona egykori barátnője lenyűgözve a férfi bátorságától könyörög neki, hogy jöjjenek újra össze. Egy másik videóban egy középkorú férfi otthagyja a gyári munkát, amely nem fizet neki eleget, hogy katonai szerződést írjon alá, és a frontra menjen.

Van egy olyan videó is, amiben 30-as éveikben járó, előkelő külsejű orosz férfiakat láthatunk, akik egy autót rakodnak. Egy idős nő megkérdezi, hová mennek, mire az egyik férfi azt mondja: „Grúziába. Örökre.” Amikor egy másik nő véletlenül kiborít egy zacskó élelmiszert mellettük, akkor ahelyett, hogy segítenének, az előkelő férfiak csak beszállnak az autóba és elhajtanak, miközben egy csapat fiatalabb orosz férfi rohan az élelmiszert felvenni. „A fiúk elmentek, a férfiak maradtak” – mondja az egyik idős nő.

(CNN)

Az orosz védelmi minisztérium jelenleg nem javasol változtatást a sorkatonai szolgálatot illetően, mondta szombaton a moszkvai régió katonai biztosa, Alekszej Asztahov ezredes a TASZSZ szerint.

A szövetségi törvény szerint a sorkatonai állomány katonai szolgálatának időtartama 12 hónap – emlékeztetett Asztahov, cáfolva azokat az információkat, miszerint 2 évre emelnék a katonai szolgálat időtartamát.

Korábban a moszkvai terület egy katonai illetékese, Mihail Fomin alezredes egy tévés interjúban azt mondta, hogy hivatalos információt kapott, miszerint 2023 tavaszán másfél évre, 2023 őszén pedig két évre emelik a behívandó állampolgárok szolgálati idejét. Az interjút azóta eltávolították a televíziós társaság honlapjáról.

Az ukrán főváros lakosainak 75 százaléka számára helyreállt a fűtés, miközben a szakemberek tovább dolgoznak Kijev teljes ellátásának visszaállításán – közölte Vitalij Klicsko polgármester szombaton. A pénteki orosz rakétázás után szombaton délelőtt kezdett helyreállni a víz- és az áramszolgáltatás Kijevben.

(CNN)

Miután ukrán drónok december elején mélyen az orosz határ mögött, a Moszkvától 170 kilométerre fekvő Rjazany és a dél-oroszországi Szaratov közelében is sikeres támadásokat hajtottak végre katonai repülőterek ellen,

Oroszország nyugati régiójában óriási, akár több ezer kilométer kerületű GPS-mentes buborékok bukkantak fel.

A Wired tech-folyóiratnak nyilatkozó szakértők szerint a műholdas navigációs rendszer több, Ukrajnához relatíve közel eső orosz nagyvárosban – így Szaratovban vagy Volgográdban – egyáltalán nem, vagy csak hézagosan működik. A „korábban nem tapasztalt méreteket öltő” zavarással az orosz légvédelem minden bizonnyal a részben GPS-alapon navigáló ukrán drónok dolgát akarja megnehezíteni.

Ahogy arról részletesen írtunk, bár Ukrajna Oroszország területén már a háború eleje óta végrehajtott szabotázsakciókat, eddig nem lehetett tudni arról, hogy olyan csapásmérő drónokkal rendelkezik, melyek akár 5-700 kilométeres mélységben lévő objektumokat is képesek elérni.

A Pentagon bábáskodásával kifejlesztett háromdimenziós Global Positioning System (GPS) a világ legelterjedtebb, de nem egyetlen műholdas navigációs rendszere, melynek zavarásában Oroszországnak már van némi gyakorlata, hiszen a GPS-t a műholdas navigáció minőségét figyelemmel kísérő szakemberek szerint a Kreml közelében, illetve Vlagyimir Putyin aktuális tartózkodási helyén már évek óta előszeretettel zavarja (ez lehet egyszerű blokkolás vagy hamis helykoordináták sugárzása). A mostani, nagy területet lefedő zavarás eszközeiről a szakértők csak találgatni tudnak, de az orosz hadsereg meglehetősen fejlett mobil elektronikus zavaróeszközökkel rendelkezik, melyeket a hazai városok védelmére is felsorakoztathatnak.

Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó szerint „irreális” terv, hogy megállapodásra jussanak Oroszországgal a háború befejezéséről. „A háborúnak csak az oroszok vereségével lehet véget vetni” – írta Podoljak a Twitteren.

Mint írta, Ukrajna „a tüzérség, a páncélozott járművek, a drónok és a nagy hatótávolságú rakéták szükséges arányával” fog fellépni az orosz támadások ellen.

Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban és a régióban is helyreállt az áramszolgáltatás – közölte a város kormányzója egy nappal azután, hogy újabb orosz rakétatámadások érték az ország elektromos hálózatát.

A harkivi polgármester, Ihor Terehov tájékoztatása szerint a péntek reggeli hatalmas orosz rakétacsapás-sorozat után egyáltalán nem volt áram a városban, szombatra sikerült visszaállítani az áramszolgáltatást.

Pénteken közölte, hogy hatalmas károkat szenvedett a kritikus infrastruktúra, köztük az energiarendszer. A polgármester arra kérte a polgárokat, hogy használják az ukrán hatóságok által létrehozott menedékhelyeket, ahol felmelegedhetnek, étkezhetnek és feltölthetik a telefonjaikat.

(Guardian)

Felrobbant a lengyel rendőr-főkapitányság varsói székhelyén egy ajándéktárgy, amelyet a szervezet élén álló Jaroslaw Szymczyk ukrajnai látogatása során kapott – írtuk meg pénteken a Telexen is.

A robbanás szerda reggel történt a rendőrfőkapitány irodájával szomszédos helyiségben. Jaroslaw Szymczyk rendőrfőkapitány könnyű sérüléseket szenvedett, szerda óta kórházban van megfigyelésen.

A lengyel belügyminisztérium is megerősítette, hogy robbanás történt, az ügyészség pedig közölte, hogy vizsgálják a robbanás körülményeit.

A lengyel sajtónak a rendőrfőnök azt nyilatkozta, akkor történt a robbanás, amikor az ajándékba kapott használt gránátvetőket függőleges helyzetbe állította. A lengyel sajtó az Ukrajnában járt lengyel delegáció egyik tagját idézve azt írta, Szymczyk két gránátvetőt kapott ajándékba az ukrán állami katasztrófavédelmi szolgálatnál tett látogatása során. A tisztviselők biztosították a lengyel küldöttséget, hogy a gránátvetők nincsenek megtöltve. A lengyel küldöttség autóval szállította őket Varsóba, ahol Szymczyk irodájának hátsó szobájában hagyták őket.

(Guardian)

Miközben az elemzések szerint Putyin hétfőn esedékes minszki útja egy újabb, Belaruszból indítandó orosz támadást készíthet elő Ukrajna ellen, szombaton légiriadót léptettek életbe Ukrajna-szerte azután, hogy Belaruszban az orosz légierő vadászgépei emelkedtek a levegőbe.

Több megyei katonai adminisztráció hirdetett légiriadót, arra kérve a lakosságot, hogy azt semmiképp se hagyja figyelmen kívül – írta az Unian, utalva arra, hogy a szirénák megszólalása nyomán sokszor már nem mennek le az óvóhelyekre az ukrán városok lakói – noha az orosz rakétatámadások a fronttól távolabbi országrészeket is elérhetik, ahogyan ez pénteken is történt.

Belarusz hadereje nem vesz részt az Ukrajna elleni orosz támadásban, ám a kezdetektől területet biztosított ahhoz, Kijev irányába is onnan indultak meg az orosz erők 2022. február 24-én.

Egy másfél éves kisfiú holttestét is kiemelték a romok alól Krivij Rihben, ahol orosz rakétatalálat ért egy lakóházat – írta az Lb.ua. Ezzel a halálos áldozatok száma négyre emelkedett a pénteki támadás nyomán.

A folyamatos rakétatámadások Ukrajna polgári infrastruktúráját célozzák, időről időre milliókat fosztva meg az áram-, víz- és gázszolgáltatástól. A békeidőben 600 ezres Krivij Rihben azonban szombatra sikerült helyreállítani az áramellátást a háztartások 90 százalékában – írta az Unian.

38 milliárd dollárt biztosítana a Fehér Ház Ukrajnának – írta az Unian. A humanitárius és katonai célú támogatásról az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója beszélt az Amerika Hangjának. Washington igyekszik minden lehetséges eszközzel támogatni Ukrajnát szuverenitásának megőrzésében – közölte Jake Sullivan.

Az Egyesült Államok eddig 48 milliárd dollár értékben nyújtott támogatást Ukrajnának. Ebből pénzügyi segély és hitel 15 milliárd dollár volt, fegyvereket és katonai felszereléseket csaknem 13 milliárd dollár értékben kaptak, további 1,3 milliárd dollár hitelt pedig ilyen eszközök beszerzésére. Csaknem 10 milliárd dollárt pedig humanitárius segély formájában adott Ukrajnának az egyesült Államok.

A Fehér Ház már tervbe vette, hogy Patriot rakétarendszert is ad Ukrajnának, ez a legmodernebb eszköz, amely az ukrán haderőhöz juthat.

Újra járnak a metrók, és minden lakos számára helyreállt a vízellátás is szombat reggelre Kijevben, miután pénteken több orosz légicsapás is érte az ukrán infrastruktúrát, mondta Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere. A város felében a fűtés is helyreállt, kétharmadában pedig az áram is.

Az ukránok szerint az oroszok több mint negyven rakétát lőttek ki Kijevre, közülük 37-et sikerült a légvédelemnek megsemmisítenie. (Guardian)

A korábbi napoknál és az ilyenkor szokásosnál enyhébb időt hoz a szombat Ukrajnában. A Franciaországnál nagyobb – nemzetközi határait tekintve 603 ezer négyzetkilométeres – ország déli részén 10-15 fok lehetséges. (Az Oroszország által 2014-ben elfoglalt Krímben a hőmérséklet a 18 fokot is elérheti.)

Az enyhe idő rövid távon könnyebbséget hozhat az ország egyes részein, aminek annak ismeretében komoly jelentősége van, hogy az orosz rakétatámadások október közepe óta módszeresen rombolják az ukrán polgári infrastruktúrát, időnként milliókat hagyva áram, víz és gáz nélkül.

Az ország keleti felén – a 2014 óta szintén megszállt Donyeckben – 8 fokos meleg is lehet. Igaz, nyugaton, Lviv környékén -2 és +4 fok közötti hőmérséklet várható, a térségben több helyen lesz mínusz fok.

Az előző nap eseményeit részletesen ide kattintva tudják visszaolvasni.

• Péntek reggel több ukrán várost is orosz légicsapás ért, az oroszok 76 rakétát lőttek ki Ukrajnára pénteken. A csapások után Kijevben és más városokban áramkimaradásokól és a vízellátás akadozásáról számoltak be.
• Az ukrán védelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy Oroszország nagy szárazföldi offenzívát tervez az új év elején, valószínűleg tavasszal.
• A Kreml szóvivője megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn Minszkben tárgyal Alekszandr Lukasenko belarusz államfővel, aki azt mondta, sosem lesznek az oroszok ellenségei.
• A FIFA állítólag nem akarja lejátszani Volodomir Zelenszkij világbékéről szóló videóját a vb-döntő előtt, de erről még zajlanak a tárgyalások.
• Merényletet követtek el Putyin séfje, Jevgenyij Prigozsin egyik szövetségese ellen Afrikában – Prigozsin a franciákat vádolja.

A Belarusz feletti kontroll növelését és később akár az onnan Ukrajna felé indítandó újabb támadást készíthető elő Vlagyimir Putyin azzal, hogy hétfőn a belarusz elnökhöz utazik – írta az Unian. Alekszandr Lukasenko a háború kezdetén felvonulási területként biztosította az orosz elnöknek a volt szovjet tagországot – innen támadtak az orosz erők február 24-én Kijev felé –, de Belarusz hivatalosan nem vett részt az Oroszország által Ukrajna ellen indított háborúban. Az Institute for the Study of War (ISW) szerint annak közvetlen jelei most nem láthatók, hogy Belaruszból az orosz erők ismét megindulnának, de az orosz és a belarusz védelmi miniszter december 3-i megállapodása a katonai együttműködés fokozásáról erre utal.

A háború előtt Lukasenko ellen 2020 augusztusától hatalmas tüntetéssorozat volt Belaruszban, amit az országot 1994 óta vezető elnök csak burkolt orosz támogatással tudott elnyomni, kemény rendőri fellépéssel, több ezer embert börtönözve. (Akkori helyszíni riportunkat itt olvashatja). Ezután a Moszkva és Brüsszel között sajátosan egyensúlyozó diktátor – aki 2020-as elnökválasztási győzelmét választási csalással biztosította – egyre inkább az addig is szorosan mögötte álló Kreml támogatására szorult. Mozgástere egyre szűkül, Moszkva mind szorosabb integrációt szorgalmaz. Lukasenko azonban az utóbbi időben ismét az integráció lassítására utaló nyilatkozatokat tesz. Kérdés ugyanakkor, hogy Moszkva 2023 elejétől milyen irányt választ az Ukrajna elleni háborút illetően: óvatos megegyezést keres, vagy mindent egy lapra feltéve fokozza az eddig sok veszteséggel járt és az eredeti terveket illetően kudarcott vallott támadásokat.