Fehér Ház: Semmilyen arra utaló jel nincs, hogy az oroszok atomfegyver bevetésére készülnének

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi a jövő hét elején Oroszországba utazik, hogy tárgyalásokat folytasson az oroszok által megszállt ukrajnai Zaporizzsjai atomerőmű körüli védőövezet létrehozásáról – közölte az ügynökség.

Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve korábban azt közölte, hogy vezetőjük Kijevbe és Moszkvába utazik. Grossi csütörtökön járt Kijevben.

(Guardian)

Zelenszkij egy BBC-nek adott interjújában azt mondta, hogy az orosz tisztviselők megkezdték társadalmuk felkészítését a nukleáris fegyverek esetleges bevetésére, de szerinte még nem állnak készen. Az ukrán elnök szerint még maguk az oroszok sem döntötték el, hogy bevetnének-e atomfegyvert vagy nem, de hozzátette, hogy szerinte még beszélni is veszélyes róla.

Csütörtökön egy megbeszélésen Zelenszkij kijelentette, hogy úgy véli, csapásokra van szükség az atomfegyverek bármilyen alkalmazásának megakadályozása érdekében. A mostani interjúban az ukrán vezető tagadta, hogy csapásokat kért volna Oroszország ellen, ehelyett szerinte megelőző szankciók bevezetését sürgette. A Kreml egyébként ezen kijelentését úgy értékelte Zelenszkijnek, mint egy „újabb felhívást a világháborúra”.

Az ukrán elnök felszólította a világot, hogy most cselekedjenek, mivel Oroszország fenyegetései „kockázatot jelentenek az egész bolygóra”. Szerinte Putyin nem csak az atomcsapástól fél, hanem fél a népétől is, mert „csak ez a nép tudja őt lecserélni, megfosztani hatalmától és átadni azt egy másik embernek”.

Frissítés 2022. október 8. 13 órakor: a poszt eredeti verziójának utolsó bekezdésében hibásan úgy írtuk, hogy Putyin félti a népét, ezt javítottuk.

(BBC)

A Fehér Ház és a Pentagon is igyekszik megnyugtatni a világot, miután Joe Biden arról beszélt, hogy 60 év után ismét nukleáris armageddon fenyeget, most Putyin miatt. A közlemény szerint az Egyesült Államoknak nincs olyan új hírszerzési információja, ami alátámasztaná Joe Biden kijelentését az „nukleáris armageddonról”.

Biden egyébként arról beszélt, hogy a világ közelebb van az atomháborúhoz, mint bármikor a kubai rakétaválság óta. Ennek ellenére a Fehér Ház délutáni nyilatkozatában kijelentette, hogy az oroszok atomfegyverrel való fenyegetőzése felelőtlen, azonban szerintünk semmilyen arra utaló jel nincs, hogy az oroszok atomfegyver bevetésére készülnének. Hozzátették: Biden elnök megjegyzései azt mutatják, hogy mennyire komolyan veszi a fenyegetéseket.

Később a Pentagon is tagadta, hogy lenne arra utaló jel, hogy nukleáris fegyverek használatát tervezné Oroszország. Joe Biden kijelentéseire egyébként Moszkva részéről egyelőre nem érkezett semmilyen reakció.

Traktort adott ajándékba a belarusz elnök, Alekszandr Lukasenko Vlagyimir Putyinnak 70. születésnapja alkalmából – jelentette pénteken a Belta belarusz állami hírügynökség.

Arra a kérdésre, milyen traktort ajándékozott Putyinnak, Lukasenko azt felelte, egy kézműves belarusz traktort, a legjobbat, amilyet ő maga is használ. Hozzátette, a traktorhoz ajándékba ad egy vetőgépet is.

„Majd gabonát fogunk vetni, esetleg valami mást. Több dologra is fel lehet használni. Élelmiszert termesztünk. Így Duda (Andrzej Duda lengyel elnök), Morawiecki (Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő) és Európa nem fog éhezni, nem kell kenyeret lopni Ukrajnából” – fogalmazott Lukasenko Szentpéterváron, ahol a Független Államok Közösségének (FÁK) egynapos informális ülésén vesz részt.

Helyszíni beszámolók szerint a szentpétervári ülésen Lukasenko a traktor – egy BELARUS 1523.3 – papírjait adta át Putyinnak.

A traktort gyártó Minszki Traktorgyár (MTZ) a Telegramon azt közölte, hogy magát a járművet éppen összeszerelik, és hozzátették, hogy a vezetőfülke ablakai sötétítettek, a fülkébe pedig klímaberendezést is beszereltek.

Belarusban a traktorgyártás már a Szovjetunió idejében is az ország egyik legfontosabb iparága volt. Négy éve Lukasenko – aki a Szovjetunió idején termelőszövetkezeti elnök volt – négy zsák saját termesztésű krumplit ajándékozott Putyinnak a karácsonyi ünnepekre.

Oroszország először vette célba Zaporizzsját robbanóanyaggal megtöltött, úgynevezett „kamikaze drónokkal”. Olekszandr Sztaruk regionális kormányzó közlése szerint iráni gyártmányú Shahed-136 drónok megrongáltak két infrastrukturális létesítményt a városban. Elmondása szerint rakétákkal is támadták a várost, egy ember megsérült.

Miután az orosz hadsereg területeket veszített Ukrajnában, Moszkva drónokat kezdett bevetni az ukrán célpontok ellen. Ukrán katonai tisztviselők szerint a „kamikaze drónok” olcsóbbak és kevésbé kifinomultabbak, mint a rakéták, de hatékonynak bizonyulnak a földi célpontok elleni támadásokban. A Shahed-136 drónok több órán keresztül képesek a levegőben maradni, és körözni a potenciális célpontok felett, mielőtt ellenséges csapatokba, páncélokba vagy épületekbe repülnének, majd becsapódáskor felrobbannának.

Hétfőn az iráni külügyminisztérium szóvivője, Nasszer Kanani tagadta, hogy a drónokat Oroszországba szállította volna, és „alaptalannak” nevezte az állításokat. Az ukrán hadsereg azonban azt közölte, hogy erői több mint 20 drónt lőttek le az elmúlt 24 órában, és a legtöbb iráni gyártású volt.

Mindeközben pénteken egy másik Zaporizzsja elleni orosz támadás áldozatainak száma 11-re nőtt.

(Guardian)

Az ukrán Polgári Szabadságjogok Központjának (Center for Civil Liberties) egyik vezetője – a Nobel-békedíjasok egyikeként pénteken bejelentett csoport – Vlagyimir Putyin orosz elnököt az Ukrajna elleni invázió miatt állítaná bíróság elé.

Oleksandra Matviichuk a Facebookon azt írta: „Nemzetközi törvényszéket kell létrehoznunk, és felelősségre kell vonnunk Putyint, Lukasenkót és más háborús bűnösöket.” Matviichuk arról is írt, hogy „nagyon örül” a díjnak. A Nobel-békedíjat idén megosztva ítélték oda: az emberi jogokért felszólaló belarusz Alesz Bjaljacki (Alesz Beljackij), az orosz Memorial és az ukrán Center for Civil Liberties emberjogi szervezetek osztoznak rajta.

Időközben Putyin tanácsadója azt javasolta az orosz Memorialnak, hogy utasítsák vissza Nobel-díjat. Az Oroszországban betiltott jogvédő szervezetről, a Memorialról Valerij Fadejev azt mondta: „Szeretném azt tanácsolni a Memorialnak, hogy utasítsák vissza a díjat, ha meg akarnak őrizni legalább néhány pozitív emléket magukról”.

Fadejev szerint a Nobel-békedíj „nem értelmes”. Bírálta a Nobel-bizottságot és a ma kihirdetett díjat, mondván, hogy „megszűnt értelmes díjnak lenni”, és „hiteltelenné tette magát a mai döntéssel”. A tanácsadó azt is mondta, hogy míg korábban „elég komoly embereknek” ítélték oda a díjat, addig most egy „állítólagos ukrán emberi jogi szervezethez” került.

A holland férfit azzal gyanúsítják, hogy az európai uniós kereskedelmi szankciókat megsértve katonai célokra felhasználható mikrocsipeket szállított Oroszországba. A nyomozók szerint a férfi az elektronikus árucikkeket orosz vállalatoknak és más szervezeteknek szállította. „Köztudott, hogy az orosz fegyveripar jelenleg komoly hiányt szenved az ilyenfajta mikrocsipekből” – áll a bűncselekményeket vizsgáló holland ügyészség, a FIOD közleményében.

A gyanúsított feltehetően szándékosan úgy tett, mintha ezeknek az áruknak nem Oroszország, hanem egy másik ország lenne a rendeltetési helye, annak érdekében, hogy kijátssza a szankciókat. Az ügyészség leállította a szállításokat és lefoglalták a férfi magán- és üzleti bankszámláit, egyéb árukészleteit, a pénzügyi adminisztrációs dokumentumaival együtt.

A szankciók megszegését a gazdasági bűncselekményekről szóló törvény bünteti Hollandiában. A nyolcadik Oroszország elleni uniós szankciócsomagot – amit Magyarország is megszavazott – a héten fogadta el az EU.

(MTI / Dutchnews)

11-re nőtt a zaporizzsjai orosz rakétacsapás áldozatainak száma az ukrán katasztrófavédelem szerint. Közülük nyolcan civilek, másik 15 embert még eltűntként tartanak számon.

21 embert már sikerült kimenekíteni a romok alól, a többiek felkutatásán még dolgoznak. A találat közelében sem katonai, sem ipari célpontok nincsenek, csak lakóházak.

(Guardian)

Kim Dzsongun észak-koreai diktátor, Lukasenko belorusz elnök és Ramzan Kadirov csecsen elnök is gratulált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek 70. születésnapja alkalmából. Kim Dzsongun azt is kiemelte, hogy szerint Putyin egy erős Oroszországot épít és az állam alapvető érdekeit védi.

Lukasenko belorusz diktátor és Kim Dzsongun Putyin kevés szövetségei közé tartoznak. Korábbi években más országok vezetői is felköszöntötték Putyint, ez most elmaradt. Szintén gratulált Putyinnak régi barátja, Kadirov csecsen tartományi elnök akit nemrég vezérezredessé léptetett elő.

(Ria, ria, Guardian)

Utazás helyett munkával tölti 70. születésnapján Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki pénteken szövetséges államok vezetőivel találkozik Szentpéterváron. Az elnök előző születésnapjait külföldi vagy szibériai utazásokkal ünnepelte meg.

Az előző évekkel szemben idén nyilvános ünneplés sem lesz, egyedül a Kaukázusban található Csecsenföldön tartanak majd szülinapi bulit Putyinnak. Ramzan Kadirov csecsen elnök lóversenyt és egy küzdősportközpont átadását is ígérte a neves dátumra.

Putyin nemzetközileg minden korábbinál jobban elszigetelődött Ukrajna lerohanása óta, a támadó háborúban országának több tízezer állampolgára halt meg eddig.

(Moscow Times)

Az oroszoktól zsákmányolt harci járművek teszik ki mostanra az ukrán hadsereg tankállományának több mint felét – állítja a brit védelmi minisztérium. A háború eleje óta szerintük az ukránok legalább 440 nagyobb tankot és 650 egyéb harci járművet szereztek meg az oroszoktól.

Az orosz hadsereg a háború eleje óta szenved attól a problémától, hogy a visszavonulások és a menekülések közben képtelenek elpusztítani a hátrahagyott tankjaikat. Ez egyrészt rossz kiképzésre, másrészt rossz harci morálra utal. Az utolsó hónapok hírei ezt csak megerősítik: az orosz csapatok nagy része rosszul kiképzett, és a katonáknak nincs is kedve a háború folytatásához.

Egy hét alatt 500 négyzetkilométernyi területet foglalt vissza Ukrajna a déli Herszen régióban az orosz megszállóktól – mondta el csütörtök éjjeli beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Ha ez az adat igaznak bizonyul, akkor megdől az oroszok állítása arról, hogy Ukrajna legalább 20 százalékát elfoglalták.

A visszafoglalt területen több tucat olyan város és falu található, amelyet hónapok óta az orosz erők tartottak megszállva – közölte Natalja Gumenjuk, a déli hadseregparancsnokság szóvivője. A háború előtt mintegy egymillió főre becsült lakosságú Herszon régiót a február 24-én indított inváziójuk után a moszkvai csapatok korán és könnyen elfoglalták. Azóta több százezer civil elmenekült onnan.

(Guardian)

Az Egyesült Államokhoz tartozó Alaszka egy szigetére menekült egy kis hajón (valószínűleg motorcsónakon) két orosz állampolgár az országukban bevezetett részleges sorozás elől – írja a Portfolio. Erről Lisa Murkowski amerikai szenátor hivatala számolt be, akik azt is elmondták, hogy a két férfi a 600 lakosú Gambell település közelében ért partot, ami 58 kilométerre van Szibériától.

Bár pontos statisztika nincs erre, számos oroszországi forrás megerősíti, hogy a mozgósítás sokkal nagyobb mértékben érinti a vidéki, nemzetiségi régiókat, mint Oroszország európai nagyvárosait. Így lehet, hogy Szibériában, és annak kisebbségek által lakott régióiban rengeteg férfit soroznak be, akik nem mind lelkesek a háborúba vonulásért.

(Portfolio)

A reggel Zaporizzsja városát ért orosz rakétacsapások halálos áldozatainak száma hétre emelkedett, jelentette be Olekszandr Sztaruk, a terület ukrán vezetője. Még legalább öt embert eltűntként tartanak számon. Azt mondta, hogy a mentőcsapatok és az orvosok erőfeszítéseinek köszönhetően huszonegy embert tudtak megmenteni. Korábban a hatóságok azt közölték, hogy legkevesebb tizenkét sérült van.

Zaporizzsja egyike annak a négy ukrajnai területnek, amelyek annektálását Oroszország csütörtökön már az orosz alkotmányba is beleírta. Az annexió bejelentését a világ országai éles kritikákkal illették, és Oroszországon kívül egyedül Észak-Korea ismeri el.

Az orosz erők az elmúlt hónapokban megszállták Zaporizzsja megye jelentős részét, azonban az azonos nevet viselő város és a megye több mint egyharmada ukrán ellenőrzés alatt áll. (BBC)

Hazaárulás miatt emeltek vádat Oroszországban Vlagyimir Kara-Murza Kreml-kritikus ellenzéki újságíró ellen az orosz vezetést bíráló külföldi közszereplései miatt, írja az MTI.

Kara-Murza nyilvános rendezvényeken bírálta az orosz vezetést Lisszabonban, Helsinkiben és Washingtonban – emiatt emeltek vádat ellene Oroszországban. Az orosz hatóságok úgy vélik, a publicista „hosszabb ideje együttműködött a NATO-tagországokkal”.

Gorbacsov halála után még inkább bekeményített a Kreml a sajtóval és az ellenzékkel szemben: Beszüntetett lapok, gyerekrajzverseny elleni tiltakozás miatt többéves börtönbüntetés, a háborút háborúnak nevező nyilatkozatok vagy külföldi névjegykártyák birtoklása miatti letartóztatások, miniszteri szinten lehazaárulózott művészek – Oroszországban a sajtó- és a szólásszabadság mostani, jelentősen csorbult helyzetét itt mutattuk be.

„Armageddon” fenyeget, ha Vlagyimir Putyin taktikai atomfegyverrel próbálja megnyerni az ukrajnai háborút – mondta Joe Biden amerikai elnök csütörtökön egy New York-i demokrata adománygyűjtő rendezvényen. Szerinte Kennedy és a kubai rakétaválság óta nem került közel a világ ennyire a nukleáris katasztrófához.

„Van egy fickó, akit elég jól ismerek” – mondta Biden az orosz elnökre utalva. „Nem viccel, amikor taktikai atomfegyverek, biológiai vagy vegyi fegyverek lehetséges bevetéséről beszél, mert a hadserege, mondhatni, jelentősen alulteljesít”.

Putyin és tisztségviselői többször is azzal fenyegetőztek, hogy bevetik Oroszország nukleáris arzenálját, hogy ezzel próbálják elrettenteni az Egyesült Államokat és szövetségeseit Ukrajna támogatásától. Az egyik félelem az, hogy egy rövid hatótávolságú „taktikai” nukleáris fegyverrel próbálnák megállítani az ukrán ellentámadást, és ezzel tárgyalásra, valamint területátadásra kényszerítenék Kijevet.

(Guardian)

• Az orosz erők rakétacsapásában legkevesebb heten meghaltak a dél-ukrajnai Zaporizzsja városában.
• Az ukránok szerint október eleje óta az ukrán fegyveres erők a déli Herszon megyében több mint 400 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az orosz erőktől.
• Az Európai Politikai Közösség első, prágai csúcstalálkozóját tartották csütörtökön. Ez egy új nemzetközi fórum, amelyen összesen 40 európai ország vesz részt, köztük Törökország és Norvégia is, a fő téma pedig az ukrajnai háború és az energiaválság volt.
• Ezen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt mondta, „Európa most erős pozícióban van ahhoz, hogy energiáit a konfliktus lezárására fordítsa”. Szerinte meg kell akadályozni, hogy az orosz tankok „Prága vagy Varsó felé” is elinduljanak.
• A helyszíni szemle erősítette azokat a feltételezéseket, hogy „durva szabotázs” történt az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékeknél, és a vizsgálat alátámasztotta, hogy robbanások történtek, jelentette be a svéd nemzetbiztonsági hivatal.
• A Kreml tagadja, hogy 700 ezer orosz menekült volna el az országból a részleges mozgósítást elrendelése óta.
• Az Európai Unió szankciói nem befolyásolták Oroszország és Magyarország együttműködését a Paks II. atomerőmű megépítésében, Moszkva arra számít, hogy az építkezés ütemterv szerint halad.