Varsó díszpolgárává avatták Vitalij Klicskót, Kijev polgármesterét

2022. július 31. – 08:40

frissítve

Varsó díszpolgárává avatták Vitalij Klicskót, Kijev polgármesterét
Az ukrán hatóságok által az orosz támadás után közreadott képek Mikolajivból 2022. július 31-én – Fotó: Str / Ukranian Emergency Service / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • Folyamatosan lőtték Mikolajivot vasárnap éjszaka az oroszok, az ukránok szerint meghalt az egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalat tulajdonosa.
  • Az ukrán miniszterelnök-helyettes szerint még a tél előtt evakuálni kell a donyecki régió ukránok által ellenőrzött településeit, mert a terület fölgázellátását nem lehet biztosítani.
  • Recep Tayyip Erdoğan török elnök szóvivője szerint akár hétfőn elindulhat az ukrán gabonával az első hajó.
  • Oroszország beengedi az ENSZ és a Vöröskereszt szakértőit, hogy kivizsgálják a börtönt ért robbanásban meghalt hadifoglyok halálát.
  • Vlagyimir Putyin aláírta az új haditengerészeti doktrínát, amely az Egyesült Államokat és a NATO-t tekinti az Oroszországot fenyegető legnagyobb veszélynek.
  • Szevasztopol vezetője szerint dróntámadás érte az orosz Fekete-tengeri Flotta bázisát a Krímen. Az ukránok ezt tagadták, provokációról beszéltek.
  • Bahmut város áll a kelet-ukrajnai orosz offenzíva középpontjában.
  • Varsó Díszpolgárává avatták Vitalij Klicskót, Kijev polgármesterét.

Varsó díszpolgárává avatták Vitalij Klicsko kijevi polgármestert vasárnap. Az egykori nehézsúlyú ökölvívó-világbajnok a varsói városi tanács ünnepi ülésén videóüzenetében kijelentette, hogy Ukrajna sosem fogja feledni a Lengyelországtól kapott segítséget. Hozzátette, hogy csak együttes erővel tudnak felülkerekedni az agresszoron. Vitalij Klicsko nevében testvére, Volodimir vette át a kitüntetést.

„A szabadságunkért küzdünk, azért, hogy egy demokratikus, szabad országban élhessünk. Jelenleg nemcsak saját függetlenségünket és európai választásunkat védjük, de egész Európa demokráciáját, stabilitását és biztonságát” – mondta Kijev polgármestere videóüzenetében.

(MTI)

A Nemzetközi Vöröskereszt azt közölte, hogy továbbra sem kaptak hozzáférést a donyecki szeparatistáktól a lebombázott olenivkai börtönhöz, amit pénteken ért légicsapás. A támadásban több mint 50 ukrán hadifogoly halt meg.

„A családoknak sürgősen híreket és válaszokat kell kapniuk arról, hogy mi történt szeretteikkel” – áll a Vöröskereszt közleményében, amelyben azt is kiemelik, hogy nem feladatuk, hogy nyilvános vizsgálatokat folytassanak állítólagos háborús bűnökkel kapcsolatban.

Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a Donyeck megyei fogolytábor megtámadásával. Ukrajna szerint Oroszország azért vette célba a tábort, hogy eltüntesse a kínzások és gyilkosságok bizonyítékait. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „szándékos orosz háborús bűncselekménynek” minősítette az incidenst. Az oroszok viszont azt közölték, hogy a tábort ukrán precíziós rakéták találták el.

Oroszország vasárnap felkérte az ENSZ és a Vöröskereszt szakértőit, hogy vizsgálják ki a Moszkva által támogatott szakadárok által fogva tartott több tucat ukrán fogoly halálát.

(Sky News)

Súlyos légicsapások érték a kelet-ukrajnai Bahmut városát az elmúlt napokban – jelentették az AFP hírügynökség helyszíni tudósítói. Bahmut egyike azon kevés Donyeck megyei városnak, ami még mindig ukrán kézen van. Jelenleg ez a város áll az orosz offenzíva középpontjában a Donbasz régióban. A város elfoglalásával Oroszország ellenőrzése alá kerülne egy stratégiai jelentőségű autóút és utánpótlási útvonal, ami megnyitná előttük az utat a regionális központ, Kramatorszk felé.

Bahmut korábban egy 73 ezres város volt, de a háború kitörése óta a lakosság egyharmada már elmenekült. Az AFP beszámolója szerint az utcák már szinte teljesen kihaltak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton felszólította a kelet-ukrajnai régiókban, ukrán ellenőrzés alatt élő mintegy 200 ezer civilt, hogy minél hamarabb hagyják el ezt a területet. „Minél több ember hagyja el most a donyecki régiót, annál kevesebb embert fog megölni az orosz hadsereg” – mondta az elnök.

Az AFP tudósítója a kelet-ukrajnai Bahmut városában 2022. július 31-én – Fotó: Bulent Kilic/AFP
Az AFP tudósítója a kelet-ukrajnai Bahmut városában 2022. július 31-én – Fotó: Bulent Kilic/AFP

(AFP)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is megemlékezett Olekszij Vadaturszkijról, a Nibulon mezőgazdasági vállalat tulajdonosáról és feleségéről, akik a régió kormányzójának bejelentése szerint a Mikolajivot éjszaka ért orosz tüzérségi támadásban haltak meg otthonukban. Vadaturszkij vagyona a Forbes 2020-as számításai szerint 450 millió dollárt (kb. 178 milliárd forintot) ért a háború előtt.

Zelenszkij azt mondta, ez hatalmas veszteség egész Ukrajnának, és azt is hozzátette, hogy a gabonaexportban is fontos szerepet játszó üzletember egy modern gabonapiac kiépítésén dolgozott. Mikolajiv polgármestere korábban azt mondta, hogy további három ember megsérült az orosz rakétacsapásokban. (Guardian, Reuters)

A szentpétervári haditengerészeti parádén tartott beszédében Putyin közölte, hogy az orosz haditengerészet a következő hónapokban hiperszonikus Cirkon robotrepülőgépeket kap majd. A rakéták telepítésének helyeit Oroszország érdekeit figyelembe véve határozzák meg.

Fotó: Sputnik
Fotó: Sputnik

„Az Admiral Gorszkov fregatt lesz az első, amely harcba indulhat ezekkel a félelmetes fegyverekkel a fedélzetén. Az orosz haditengerészet képes villámgyorsan válaszcsapást mérni mindazokra, akik megsértik szuverenitásunkat és szabadságunkat” – mondta.

Oroszország május végén sikeresen tesztelte a Cirkon hiperszonikus rakétát mintegy 1000 km-es távolságban. A rakétát a Barents-tengerről lőtték ki, és egy Fehér-tengeri célpontot talált el.

Vlagyimir Putyin aláírta az új haditengerészeti doktrínát, amely az Egyesült Államokat és a NATO-t tekinti az Oroszországot fenyegető legnagyobb veszélynek – írja a Reuters és az AFP.

Az 55 oldalas dokumentum meghatározza Oroszország haditengerészetének átfogó stratégiai céljait, beleértve az egész világra kiterjedő „tengeri nagyhatalmi” ambícióit is. A doktrína szerint Oroszországot egyrészt leginkább az USA politikája fenyegeti, amellyel a világ óceánjait kívánja uralni, másrészt pedig a NATO katonai szövetségének az orosz határok felé való kitolása.

„Oroszország a kialakult helyzetnek megfelelően alkalmazhatja katonai erejét, amennyiben a diplomáciai és gazdasági erőfeszítései nem vezetnek sikerre” – áll a doktrínában.

Vlagyimir Putyin vasárnap megtekintette a Szentpéterváron tartott az orosz haditengerészeti parádét is. A képek szerint az elnök kissé gondterheltnek tűnt, de lehet, hogy ez csak egy általános parádétekintő arckifejezés.

Fotó: Maxim Shemetov / Reuters Fotó: Maxim Shemetov / Reuters
Fotó: Maxim Shemetov / Reuters Fotó: Maxim Shemetov / Reuters
Fotó: Maxim Shemetov / Reuters

A szevasztopoli kormányzó, Mihail Razvozhajev a Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli bázisa elleni ukrán dróntámadásal indokolta a vasárnapi ünnepségek lefújását a városban, írja a BBC.

Az odesszai terület ukrán katonai közigazgatásának szóvivője, Szerhij Bratcsuk azonban tagadta a dróntámadást, provokációnak nevezve azt.

„A Krím-félsziget felszabadítása másképp és ennél sokkal hatékonyabban fog történni”

– mondta. A Razvozhajev által közzétett fotón egy falevelekkel teleszórt udvar látható, de komolyabb szerkezeti károknak nyoma sincsen.

Fotó: Mihail Razvozhajev / Telegram
Fotó: Mihail Razvozhajev / Telegram

Mikolajiv polgármestere szerint éjszaka kemény orosz tüzérségi támadás érte a Déli-Bug torkolatánál fekvő várost, két ember meghalt, hárman megsebesültek. Olekszandr Szenkevics a Telegramon korábban azt írta, valószínűleg a háború kezdete óta nem érte ilyen erősségű támadás a várost. A BBC Szerint egy hotel, egy sportközpont, két iskola és egy benzinkút is megrongálódott lakóházak mellett.

Az ukrán hatóságok által az orosz támadás után közreadott képek 2022. július 31-én – Fotó: Str / Ukranian Emergency Service / AFP
Az ukrán hatóságok által az orosz támadás után közreadott képek 2022. július 31-én – Fotó: Str / Ukranian Emergency Service / AFP

A régió kormányzója, Vitalij Kim szerint a mikolajivi támadásokban meghalt az egyik legnagyobb ukrán mezőgazdasági vállalat, a Nibulon 74 éves alapítója és tulajdonosa, Olekszij Vadaturszkij és felesége.

Igor Terehov polgármester szerint Harkivot is orosz rakétacsapás érte, azt mondta, hogy egy iskola épületében csapódott be három rakéta. (BBC, Guardian)

A gabonaexport újraindulásának keretében az első, búzával megrakodott hajó akár hétfőn elhagyhatja az ukrán kikötőjét, mondta Ibrahim Kalin, Recep Tayyip Erdoğan török elnök szóvivője a Kanal 7 török tévének. „Mi teljesen felkészültünk. Várjuk partnereinktől, Törökországtól és az ENSZ-től a jelzést, hogy elkezdhessük [az exportot]”, mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök még pénteken, amikor megtekintette a berakodásokat.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kikötőben 2022. július 29-én – Fotó: Ukrainian Presidency / Handout / Anadolu Agency / Anadolu Agency via AFP
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a kikötőben 2022. július 29-én – Fotó: Ukrainian Presidency / Handout / Anadolu Agency / Anadolu Agency via AFP

Oroszország és Ukrajna július 22-én kötött megállapodást az ENSZ-szel és Törökországgal az ukrán tengeri agrárexport részleges helyreállításáról. Ukrajna három, az öt hónapja tartó háború alatt ukrán ellenőrzés alatt maradt kikötőjéből, Odesszából, valamint a közeli, kisebb kapacitású Csornomorszkból és Juzsnéből indulhatnak újra a búzát és más gabonaféléket szállító teherhajók.

Oroszország vállalta a megállapodásban, hogy nem indít támadást kereskedelmi hajók, más civil hajók, valamint a kereskedelemhez köthető kikötői létesítmények ellen. Ennek ellenére az oroszok már egy nappal a paktum megkötése után, szombaton két rakétát lőttek Odessza kikötőjére. Végül azonban folytatódott a felrakodás az első hajóra, ami Csornomorszkból indulhat majd el. A megállapodás jelentőségéről itt írtunk részletesen>>>

A megállapodás betartatásáért egy, az isztambuli török nemzetvédelmi egyetemen felállított, szerdán átadott központ felel majd, innen végzik majd a hajók mozgását és a szállítmányok ellenőrzését. Kalin szerint a központ hamarosan elvégzi az első hajó kifutásához szükséges utolsó feladatokat. (Guardian)

Oroszország vasárnap felkérte az ENSZ és a Vöröskereszt szakértőit, hogy vizsgálják ki a Moszkva által támogatott szakadárok által fogva tartott több tucat ukrán fogoly halálát, írja a Reuters.

Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a péntek reggeli rakétacsapás vagy robbanás miatt, a kelet-donyecki Olenivka városában több tucat ukrán hadifogoly halt meg.

Az orosz védelmi minisztérium közzétette az 50 meghalt és a 73 megsebesült ukrán fogoly adatait. Állításuk szerint a támadást egy amerikai gyártmányú HIMARS rakétarendszerrel az ukránok hajtották végre.

Az ukrán fegyveres erők tagadják ezt, szerintük az orosz tüzérség vette célba a börtönt, hogy ne tudódjon ki a foglyokkal való kegyetlen bánásmódjuk. Dmitro Kuleba külügyminiszter pénteken háborús bűntettnek nevezte az akciót.

A Reuters újságírói megerősítették a börtönben történt halálesetek tényét, de eddig még nem tudták ellenőrizni az eltérő verziók valóságtartalmát. Az ENSZ közölte, hogy kész szakértőket küldeni, ha mindkét fél beleegyezését adja.

A brit védelmi minisztérium az ukrajnai háborúról szóló napi jelentésében Belaruszra koncentrál. Azt írják, hogy csütörtökön az orosz erők legalább 20 rakétát indítottak Észak-Ukrajna ellen belarusz területről. Szerintük Alekszandr Lukasenko belarusz elnök továbbra is az orosz álláspontot képviseli az ukrajnai háborúban, július 21-én arról beszélt, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az orosz követeléseket, hogy véget érjenek a harcok.


Vasárnap Szentpéterváron tartják az orosz haditengerészeti parádét. Putyint is várják, a tervek szerint az orosz elnök a Finn-öbölben, a Néva folyón és a Kronstadt-udvarban felsorakozott hadihajókat járja majd körbe egy elnöki katamaránon, hogy gratuláljon a legénységnek.

Fotó: Maxim Shemetov / Reuters Fotó: Maxim Shemetov / Reuters
Fotó: Maxim Shemetov / Reuters Fotó: Maxim Shemetov / Reuters
Fotó: Maxim Shemetov / Reuters

Idén több mint 40 hajó, vitorlás és tengeralattjáró, 42 repülőgép és több mint 3500 katona vesz részt a legnagyobb orosz haditengerészeti parádén, amit a katonákból, az orosz haditengerészet oktatási intézményeinek diákjaiból és az Ifjú Hadsereg növendékeiből álló díszezredek felvonulása zár majd. Hasonló parádét tartanak Vlagyivosztokban, Baltijszkban, Szeveromorszkban, Kaszpijszkban, Novorosszijszkban és Tartuszban is.

Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint még a tél beállta előtt mindenképpen evakuálni kell az embereket a donyecki régió ukránok által ellenőrzött településeiről, mert a terület földgázellátását nem lehet biztosítani.

Volodimir Zelenszkij elnök szombat este rendelte el Donyeck megye ukrán ellenőrzés alatt álló településeinek kötelező kiürítését. Szerinte még mindig százezren élnek azon a területen, ahol jelenleg ádáz harc dúl. „Minél többen elhagyják Donyecket, annál kevesebb embert tud megölni az orosz hadsereg” – mondta. Azt ígérte, a távozók kárpótlást fognak kapni. (Guardian)

Oroszország londoni nagykövetsége arról írt a Twitterén, hogy az Azov-zászlóalj elfogott tagjai „megalázó halált” érdemelnének. „Az Azov harcosai kivégzést érdemelnek, de nem kivégzőosztag, hanem akasztás általi halált, mert nem valódi katonák. Megalázó halált érdemelnek” – írták. A posztban közzétettek egy videót is, amelyben állításuk szerint egy házaspár mondja el Mariupolból, hogyan lőtték őket az Azov harcosai.

Az Azov 2014-ben alakult, és Mariupol védelmében vitte a főszerepet. Az Azovsztal acélgyárat Mariupol reménytelen helyzetében május 20-ig tartották. Az egység szélsőjobboldali gyökerektől indult, Oroszország előszeretettel hivatkozik rájuk, azt igyekezve bizonyítani, hogy az ukrán vezetés neonáci. A háborúban az Azov Ukrajna számára mostanra az ellenállás szimbólumává vált, és az ukrán vezetés el akarja érni fogságba került tagjainak szabadon engedését. Az Azov-zászlóaljról itt olvashat bővebben.

Az Azovsztal acélműben az ostrom alatt készített képet mutatnak fel egy krakkói tüntetésen 2022. július 3-án – Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP
Az Azovsztal acélműben az ostrom alatt készített képet mutatnak fel egy krakkói tüntetésen 2022. július 3-án – Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Andrij Jermak, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kabinetfőnöke azzal reagált az orosz nagykövetség tweetjére a Telegramon, hogy „Oroszország egy terrorista állam.” Szerinte a 21. században „csak vademberek és terroristák mondhatják diplomáciai szinten, hogy emberek akasztás általi halált érdemelnek a semmiért.”

A londoni orosz nagykövetség posztjának előzménye, hogy Ukrajna azt kérte, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt vizsgálhassa ki, ki a felelős több mint 50 ukrán hadifogoly légicsapás okozta haláláért a megszállt területen. Ukrajna és Oroszország egymást vádolja egy fogolytábor megtámadásával. A börtönben fogva tartottak között állítólag az Azov zászlóaljhoz tartozó katonák is voltak. (BBC)

Egy drón repült be az orosz Fekete-tengeri Flotta szevasztopoli bázisához, öten megsérültek, állítja a krími Szevasztopol vezetője. A Guardian tudósítója azt írja az orosz állami Ria Novosztyira hivatkozva, hogy ezek után biztonsági okokból lefújták a vasárnapi ünnepségeket a városban. Oroszországban több helyen, például Szentpéterváron is a haditengerészetet ünneplik majd. (Guardian)

Összefoglaltuk a szombati nap legfontosabb történéseit.

  • A Gazprom „a feltételek megsértése miatt” felfüggesztette a gázszállításokat Lettországba.
  • Zelenszkij elrendelte a donyecki régió ukrán ellenőrzés alatt álló településeinek kötelező kiürítését. „Minél többen elhagyják Donyecket, annál kevesebb embert tud megölni az orosz hadsereg” – indokolta a döntést az ukrán elnök.
  • Ukrajna azt kérte, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt vizsgálhassa ki, ki a felelős több mint 50 ukrán hadifogoly légicsapás okozta haláláért a megszállt területen.
  • Tüntettek Kijevben, hogy Oroszország kerüljön fel a terrorizmust támogató országok listájára, amelyen jelenleg Kuba, Szíria, Észak-Korea és Irán szerepel.

A teljes szombati közvetítés itt olvasható.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!