Zelenszkij elrendelte a donyecki régió ukrán ellenőrzés alatt álló településeinek kötelező kiürítését
2022. július 30. – 09:06
frissítve
Az orosz-ukrán háború 157. napjának eseményei percről percre.
„A háború jelenlegi szakaszában Oroszország legfőbb fegyvere a terror” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij a szombat esti videóüzenetében. ukrán elnök szombat este elrendelte a donyecki régió ukrán ellenőrzés alatt álló településeinek kötelező kiürítését.
Még mindig százezren élnek azon a területen, ahol jelenleg ádáz harc dúl. „Minél többen elhagyják Donyecket, annál kevesebb embert tud megölni az orosz hadsereg” – tette hozzá Zelenszkij, és arról beszélt, hogy a lakosság tiltakozása ellenére az evakuáció elkerülhetetlen.
Az elnök azt kérte az ukránoktól, hogy beszéljenek a régióban élő ismerőseikkel, és győzzék meg őket a távozás szükségességéről. Azt ígérte, távozók kárpótlást fognak kapni.
Ukrán hírforrások szerint Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes azt mondta: az evakuációra még tél előtt sort kell keríteni, mert ellehetetlenítették a térség gázellátását.
Anton Gerascsenko, ukrán belügyi tanácsadó osztott meg egy videót egy Kijevben tartott tüntetésről, amelyen az azovstali védők hozzátartozói követelik, hogy Oroszország kerüljön fel a terrorizmust támogató országok listájára.
Anthony Blinken amerikai külügyminiszter már májusban javasolta ezt, júniusban meg is szavazta a szenátus külügyi bizottsága. Az USA ukrán nagykövete, Bridget Brink szerint komolyan fontolóra veszik, hogy felkerüljön Oroszország a listára, amin egyébként jelenleg Kuba, Szíria, Észak-Korea és Irán szerepel. A szimbolikus jelentősége mellett ennek különféle szankciók kivetési lehetősége lenne a gyakorlati haszna.
Oroszország szombaton bejelentette, hogy 32 új-zélandi tisztviselőt és újságírót tilt ki a területéről, válaszul a Wellington hozott hasonló intézkedésekre – jelentette az AFP.
A szankcionáltak között van Andrew Foster wellingtoni polgármester, Philip Goff, Auckland polgármestere, Garin Golding, az új-zélandi haditengerészet parancsnoka, valamint Kate Green és Josie Pagani újságírók – áll az orosz külügyminisztérium közleményében. Oroszország áprilisban már megtiltotta Jacinda Ardern új-zélandi miniszterelnöknek és számos politikusnak, hogy belépjen a területére.
(via The Guardian)
A CNN forrásai szerint orosz diplomaták kérvényezték, hogy az amerikaiak a Griner/Whelan-fogolycsere részeként Vagyim Kraszikov volt ezredest is adják ki, aki az FSZB tagjaként egy berlini parkban agyonlőtte fényes nappal a csecsen Zelimhan Hangosvilit még 2019 augusztusában, és ezért életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték múlt decemberben – írja a CNN.
A kérés több ponton is aggályos, többek között, hogy Kraszikov Németországban tölti büntetését. A CNN egyik német kormányzati forrása szerint a Biden-kormány annyira eltökélt Griner és Whelan ügyében, hogy elkezdtek óvatosan tapogatózni, hogy hajlandóak lennének-e segíteni a német hatóságok, de ezek a beszélgetések soha nem érték el a főbb kormányzati köröket, és amerikai részről nem is tekinthető elfogadhatónak az orosz felvetés.
Az amerikai külügyminisztérium korábban erről sem közölt részleteket, de a CNN információira hivatkozva azt írta szerdán, hogy az Egyesült Államok hajlandó lenne a 25 évre ítélt Viktor But orosz fegyverkereskedőt elengedni Grinerékért cserébe. Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel, és arra próbálta rávenni a Kremlt, hogy fogadja el a washingtoni ajánlatot.
A két elfogott amerikai közül Paul Whelan egy volt tengerészgyalogos, akit 2018-ban tartóztattak le Oroszországban kémkedés vádjával, a másik pedig a kosárlabdázó Brittney Griner, akit 2022. február 17-én, egy héttel az orosz–ukrán háború kitörése előtt tartóztatták le a Moszkva melletti seremetyjevói nemzetközi repülőtéren, miután hasisolajat tartalmazó, elektromos cigarettához való patronokat találtak a poggyászában. Vezető anyagunkat Brittney Grinerről és a túszdiplomáciáról itt olvashatja.
A Gazprom szombaton felfüggesztette a gázszállításokat Lettországba – írja az AFP tudósítása nyomán a Guardian.
A Gazprom Telegramon közölte, hogy „a feltételek megsértése miatt” nem szállít gázt Lettországba. Lettország áprilisban egyszer már magától leállt az orosz gáz vásárlásáról, de később újrakezdte. Korábbi adatok szerint az ország földgáz-felhasználásának mintegy 10 százalékát adja az orosz import.
A vállalat szerdán drasztikusan, a kapacitás mintegy 20 százalékára csökkentette az Északi Áramlat gázvezetéken keresztül Európába irányuló gázszállításokat, miközben a szankciók kapcsán fokozódnak a feszültségek a Nyugat és Moszkva között.
Az uniós államok azzal vádolják Oroszországot, hogy a szállítások korlátozásával torolja meg a Moszkva ukrajnai beavatkozása miatti nyugati szankciókat, de az oroszok javítási munkálatokra hivatkoznak. Az Európai Unió ezen a héten a gázfogyasztás csökkentésére vonatkozó tervben állapodott meg, amit a szavazáson csak Magyarország nem támogatott. A megállapodás lényege, hogy 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal csökkentsék a gázfelhasználásukat a tagállamok.
Az ukránoknak valószínűleg sikerült visszaverniük néhány kisebb orosz támadást a donyecki frontvonal mentén. Herszon közelében az oroszok pontonhidakat húzhattak fel és kompot állíthattak üzembe, miután az épített hidak megsemmisültek a harcokban.
Az oroszok által újonnan elfoglalt déli részeken gyaníthatóan nyomás alatt állnak a helyi orosz tisztviselők Moszkvától, a cél a hatalom konszolidálása és annak előkészítése lehet, hogy a későbbiekben népszavazásokat tartsanak az Oroszországhoz való csatlakozásról. A területek jelenleg ideiglenes civil-katonai adminisztráció ellenőrzése alatt állnak orosz részről. A brit információk szerint az orosz tisztviselők személyes információk kiadására kényszerítik a lakosságot, hogy kizárhassák a népszavazás előtt a regisztrációból a nem kívánatos személyeket.
Ukrajna azt kérte, hogy az ENSZ és a Vöröskereszt vizsgálhassa ki, ki a felelős több mint 50 ukrán hadifogoly légicsapás okozta haláláért a megszállt területen.
Ukrajna és Oroszország egymást vádolja a tábor megtámadásával. A bombázás után készült, meg nem erősített orosz videofelvételeken összeroncsolódott emeletes ágyak és elszenesedett holttestek láthatók, de továbbra sem világos, pontosan mi történt az Olenivkában (a szakadár Donyecki Népköztársaság területén) található hadifogolytáborban.
Ukrajna szerint a helyszínt Oroszország azért vette célba a tábort, hogy eltüntesse a kínzások és gyilkosságok bizonyítékait. Volodimir Zelenszkij elnök „szándékos orosz háborús bűncselekménynek” minősítette az incidenst. Oroszország viszont a maga részéről azt mondta, hogy a tábort ukrán precíziós rakéták találták el.
A börtönben fogva tartottak között állítólag a szélsőséges ukrán nacionalista Azov zászlóaljhoz tartozó katonák is voltak, akik a legtovább tartották az ostromlott Mariupolt, és májusban fogták el őket. Oroszország olvasatában ők „neonáci háborús bűnösnek” minősülnek.
A Vöröskereszt közölte: hozzáférést kér a lebombázott börtönhöz, hogy segítsen a sebesültek evakuálásában és ellátásában.
(BBC)
Az eseményeket ma is percről percre közvetítjük. A pénteki nap legfontosabb történései:
- Antony Blinken amerikai külügyminiszter telefonon beszélt Szergej Lavrov orosz kollégájával, és azt mondta neki: a világ nem fogja elismerni ukrán területek elcsatolását.
- Rakétatámadás érte Harkiv központját.
- Oroszország szerint az ukránok direkt a saját hadifoglyaikat bombázták egy donyecki börtönlaktanyában, Ukrajna ezt tagadja. A támadásban Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint legalább ötvenen meghaltak, háborús bűnnek minősítette a cselekményt.
- Zelenszkij közölte, készen állnak a gabona exportjára, várják a segítséget a partnereiktől.
- Ukrajnában csökkentették egy korábban háborús bűncselekmény miatt életfogytiglanra ítélt orosz katona büntetését.
- Egy Kreml-párti orosz katonai szakértő, aki Magyarország Kárpátalja feletti fennhatóságának visszaszerzéséről beszélt egy orosz vitaműsorban.
A teljes pénteki közvetítés itt olvasható.