Összekülönbözött Zelenszkij az ukrán hadsereg vezérkarával a hadkötelezettek szabad mozgásának ügyében

2022. július 6. – 08:12

frissítve

Összekülönbözött Zelenszkij az ukrán hadsereg vezérkarával a hadkötelezettek szabad mozgásának ügyében
A találatot kapott szlovjankszki piac – Fotó: Marko Djurica / Reuters

Másolás

Vágólapra másolva

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti beszédében úgy fogalmazott, hogy a már Ukrajnában lévő nyugati tüzérségi eszközök nagyon hatékonyan működnek.

Azt mondta, az eszközök pontossága olyan, amilyenre szüksége volt az ukrán haderőnek. Elsősorban a megszálló orosz csapatok raktárait, logisztikai vonalait támadják velük, ez pedig az ukrán elnök szerint jelentősen csökkenti az orosz hadsereg támadási potenciálját. A megszállók veszteségei egyre csak növekedni fognak, és az utánpótlás is egyre nehezebbé válik – mondta.

Bár nem nevezte meg az eszközöket, vélhetően elsősorban az USA által küldött HIMARS-rakétarendszerekre célzott. Ezek azok a fegyverek, amiket Ukrajna a háború kezdete óta legjobban várt. A HIMARS nagy precizitású, GPS-irányítású rakétákat lő ki, 80 kilométeres távolságból is pontosan lehet vele célozni.

Ezekkel a rakétákkal az orosz tüzérség hatótávolságán kívülről (az orosz nehézlövegek 20-25 kilométerre tudnak ellőni), védett pozícióból vehetik tűz alá az orosz ütegeket, illetve utánpótlási egységeket. Egyes elemzők szerint a fegyver akár meg is fordíthatja a háború menetét, mások azonban azt mondják, a HIMARS legfeljebb csak kiegyenlíti a két fél felszereltsége közötti különbséget.

(CNN)

Új program indult a határmenti településeken élő ukrán menekültek – krónikus vagy tartósan beteg gyermekek és felnőttek – orvosi ellátására. Az „Orvosi Segítség ahol kell” Alapítvány (MedSpot) igyekszik egészségügyi ellátást nyújtani a befogadó településeken átmeneti, mégis hosszabb időt eltöltő menekült családoknak.

A július 5-én indult új program keretében elsőként egy Beregsurány melletti településen járt a MedSpot önkéntes orvosi csapata, amelyben az egyik orvos Hollandiából, a menekültek egészségügyi ellátását koordináló kolléga Japánból csatlakozott a magyar teamhez. A településen 25 tartósan beteg ember él, köztük epilepsziás gyermek, halmozottan (mentálisan) sérült felnőtt, akik rendszeres orvosi ellenőrzésre, ellátásra szorulnak.

A MedSpot mobil rendelője továbbra is Beregsurányban működik, ahol az elmúlt időszak tapasztalatai alapján a legnagyobb szükség van most a környéken elszállásolt családok ellátására. A MedSpot Alapítványhoz hamarosan megérkezik egy jól felszerelt mentőautó, melynek segítségével az egészségügyi csapat mobilitása növekszik.

„Ehhez az összetett, különleges orvosszakmai feladat/kihívás ellátáshoz várjuk önkéntesek jelentkezését!” – írta a szervezet. Önkéntes orvosnak, önkéntes asszisztensnek itt lehet jelentkezni: orvosisegitseg@medspot.hu

Az orosz parlament alsóháza szerdán olyan törvényjavaslatot fogadott el, amely súlyos börtönbüntetést helyez kilátásba az „Oroszország biztonságát veszélyeztető nyilvános felszólalásokkal” szemben. A tervezett törvény a szóban forgó bűncselekményért hét évig terjedő börtönbüntetést ír elő.

Az alsóház (állami duma) megemelte a kémkedés és a „külföldiekkel folytatott bizalmas együttműködés” büntetési tételét is.

Ezek a törvényi szigorítások „az orosz nemzeti érdek védelmét szolgálják, megfelelő és időszerű választ adnak az országunk előtt álló kihívásokra” – nyilatkozott Vaszilij Piszkarjov, a törvényjavaslat egyik társszerzője a kormányzó Egyesült Oroszország párt nevében.

A javaslat értelmében mindazok a személyek, akik nyilvános felszólalásukban Oroszország biztonsága elleni fellépésre buzdítanak, mostantól kettőtől négy évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatók. A büntetési tétel öt évre növelhető, ha a felhívásukat a médiában teszik közzé, illetve hét évre, ha a bűncselekményt szervezetten követik el.

Az orosz fegyveres erők ellen felhasználható információk gyűjtése és az ellenségnek való átadása akár 20 év börtönbüntetéssel, míg a „külföldiekkel történő bizalmas együttműködés” akár 8 év börtönbüntetéssel is sújtható.

(MTI)

Az ukrán hadsereg a hadkötelezett férfiak szabad mozgásának korlátozását tervezi a sorozás megkönnyítése érdekében. Olyan engedélyezési rendszer bevezetését tervezik, ami megtiltaná a sorozásra jogosult férfiaknak, hogy elhagyják azt a régiót, ahol nyilvántartásba vették őket. A lépés célja az, hogy az ország fegyveres erői könnyebben megtalálják a potenciális sorköteleseket. A döntést komoly kritikák érik Ukrajnában.

Zelenszkij elnök kedd esti tévés beszédében bírálta a bejelentést, szerinte a vezérkarnak nem lenne szabad nélküle döntéseket hoznia. Két parlamenti képviselő azonnal törvénytervezetet nyújtott be, amely eltörölné a hadsereg kezdeményezését, amelyet „elavultnak” neveztek. Egyelőre tehát nem világos, hogy életbe léptetik-e a korlátozást.

Amióta Zelenszkij az orosz invázió kezdetén hadiállapotot hirdetett, minden 18 és 60 év közötti ukrán férfi katonai szolgálatra kötelezett, tehát tilos elhagyniuk az országot. Van néhány kivétel, például a rossz egészségi állapotú férfiak és a három- vagy többgyermekes apák.

(Guardian)

Legyártották a törökök, és már Litvániában is van az a Bayraktar TB2-es drón, amire eredetileg közösségi finanszírozással dobták össze a pénzt – közölte Arvydas Anušauskas védelmi miniszter.

A „Vanagas” (ami litvánul sólymot jelent) a szükséges lőszerekkel együtt hétfőn érkezett meg a balti országba, és hamarosan Ukrajnába szállítják – írta Anušauskas.

Litvániában közösségi finanszírozással gyűjtötték össze a pénzt, hogy a balti ország új drónt vásárolhasson Ukrajnának az Oroszország elleni háború közepette. A pilóta nélküli repülőgépek kifejlesztésére specializálódott török Baykar cég azonban úgy döntött, hogy ingyen adja oda a drónt.

A litván honvédelmi miniszter közölte, hogy az – egyébként három nap alatt összegyűjtött, 6 millió eurónyi – összegyűjtött pénzből a drónhoz megfelelő lőszereket vásároltak, a maradékot pedig Ukrajna támogatására ajánlották fel.

Az orosz agresszió szimbólumai árasztották el Újvidéket, írja a Szabad Magyar Szó vajdasági magyar újság.

Sok utcában az aszfaltra, hidakra és falakra is hatalmas Z betűket festettek ismeretlen elkövetők. Most rendezik meg a városban az Exit Fesztivált, ahol a tervek szerint szerepelt volna az Eurovíziós Dalfesztiválon győztes Ukrajna is, de lemondták a fellépést.

Oroszországban óriásplakáton, pulóveren, minisztériumi Insta-posztokban, de még gyerekhospice-ban is nyomatja a propaganda a Z betűt. A tankokra festett katonai jelzésből a háború szimbóluma lett, amit éppen ezért több országban az önkényuralmi jelképekkel helyeztek egy polcra, és betiltottak. Sőt, a magánszektor cégei is elkezdtek reagálni az önjáróvá vált Z betűre.

A háború traumáit igyekszik enyhíteni az Ukrajnából menekült mintegy kétszáz gyermeknek szervezett, Somogy megyei és budapesti táboraiban az Ökumenikus Segélyszervezet.

Nagy hangsúlyt helyeznek a Bucsából, Kijevből, Harkivból, Mariupolból, Donyeckből, Herszonból, valamint a rahói járásból érkező gyerekek megrázkódtatásainak feldolgozására, például csoportfoglalkozások és közös játékok formájában. Emellett kézműves- és sportfoglalkozások, kerékpártúra, kirándulás, balatoni hajózás, solymászbemutató, kalandpark és játékos magyar nyelvtanulás is szerepel a programban. A Somogy megyei Kastélyosdombón bentlakásos, Budapesten pedig napközis táborokat szerveznek a mintegy kétszáz ukrajnai gyereknek.

A civil szervezet határon belül és ukrajnai területeken eddig több mint 110 ezer embernek segített élelmiszerrel, higiéniás eszközökkel, gyógyszeradománnyal, továbbá pszichoszociális tanácsadás és átmeneti szállás formájában. Ukrajnai munkájukban a humanitárius gyorssegélyezése mellett immár a visszatelepülést, az újjáépítést segítő hosszú távú segélyprogramokat helyezik előtérbe.

(MTI)

Újabb olyan orosz milliárdos halt meg rejtélyes körülmények között, aki az energetikai óriáscéghez, a Gazpromhoz köthető. A 61 éves Jurij Voronovra kedd délután találtak rá, Szentpétervár luxusnegyedében fekvő villájának medencéjében. Az oligarchát fejbe lőtték, a helyszínen megtalálták a gyilkos fegyvert is. Hogy hányan, milyen gyanús körülmények között vesztették életüket idén az orosz milliárdosok közül, arról ebben a cikkben olvashat.

Közülük 6292 ember lépett be az országba az ukrán–magyar határszakaszon, a Romániából érkezők közül pedig 4468-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek, jelentette az ORFK. Hozzátették, vonattal 117 ember, köztük 40 gyerek jutott el Budapestre.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította a nyugati szövetségeseit, hogy modern, hatékony légvédelmi rendszerekkel segítsék Ukrajnát, miután Oroszország kedd este újabb célpontokat támadott a nyugat-ukrajnai Hmelnyickij régióban, és emiatt országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák.

„Az orosz hadsereg nem tart szünetet. Egyetlen feladata van – elvenni az emberek életét, megfélemlíteni az embereket –, így már néhány, légiriadó nélküli nap is a terror részének érződik. És ma este Kijevben és szinte egész Ukrajnában újra megszólalt a légiriadó” – mondta Zelenszkij keddi esti beszédében.

Fotó: Handout / AFP
Fotó: Handout / AFP

Zelenszkij szerint a rakéták egy része a légvédelmi erőiket támadta, éppen ezért nem lazíthat azon a diplomáciai célon, hogy megfelelő mennyiségű modern rakétavédelmi rendszert szerezzenek be Ukrajna számára, hogy biztosíthassák „az ukránok alapvető biztonságát” már idén a rakétatámadások ellen. „De ennek a feladatnak a teljesítése nemcsak rajtunk múlik, hanem azon is, hogy partnereink megértsék alapvető szükségleteinket” – mondta.

(CNN)

Nagyjából kétmillió tonna gabona betakarítását kezdték meg az oroszok az elfoglalt Zaporizzsja régiójában, közölte Jevgenyij Balickij, a térséget megszálló orosz erők katonai vezetője, hozzátéve, hogy az elfoglalt területeken learatott gabona 70%-át már el is adták.

Oroszország korábban már megkezdte az Ukrajnában felhalmozott gabonakészletek kifosztását, illetve a már kikötőkben, hajókra pakolt gabona elhordását és eladását is. Ez becslések szerint sok tízmillió tonnában mérhető mennyiség.

(CNN)

Ahogy lassan, de folyamatosan haladnak keletről nyugatra az orosz erők, a harcok központjává váló Donyeck kormányzója evakuálásra szólította fel a térségben maradt mintegy 350 ezer civil lakost. Pavlo Kirilenko azután szólt a lakossághoz, hogy Vlagyimir Putyin elnök közölte, megszerezték a szomszédos Luhanszk megyét.

Fotó: Kazbek Basayev / Reuters
Fotó: Kazbek Basayev / Reuters

Legalább ketten meghaltak és hét ember megsérült, amikor kedden találat érte Szlovjanszk központi piacát, lángba borítva az épületet. A BBC cikke szerint a Donyecki régióban található településen több más kerületet is találat ért, egyelőre próbálják felmérni a károkat.

Lettországban jövőre visszaállítják a kötelező katonai sorszolgálatot – jelentette be kedden Artis Pabriks védelmi miniszter, aki a döntés háttereként a szomszédos Oroszországgal kialakuló növekvő feszültséget és az ukrajnai háborút jelölte meg.

„Lettország jelenlegi katonai rendszere elérte határait. Ugyanakkor nincs okunk azt hinni, hogy Oroszország változtatni fog magatartásán” – mondta Pabriks újságíróknak.

Lettország azután szüntette be a kötelező katonai szolgálatot, hogy 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz. Az ország hadserege 2007 óta hivatásos katonákból és önkéntes nemzetőrökből áll, akik hétvégenként részmunkaidőben teljesítenek szolgálatot. A kevesebb mint kétmillió lakosú, Oroszországgal 214, Belarusszal 172 km-en át határos országban jelenleg mindössze 7500 aktív katona és nemzeti gárdista szolgál, akiket 1500 fős NATO-kontingens támogat, írja az MTI.

(MTI)

„Tehát ha azt kérdezik tőlem, hogy milyen gyorsan érhet véget ez az egész, azt mondanám, hogyha ránézek a számokra, a hozzánk érkező menekültek számának napi növekedésére, úgy vélem, egyhamar nem ér véget, mert ha lenne arra remény, hogy hamarosan véget ér, akkor csökkenne a menekültek száma, de sajnos nem ez a helyzet”

– mondta a külügyminiszter, aki a CNN vendége volt. Az interjúban több, a háborúhoz szorosan kapcsolódó témát érintettek, a beszélgetést itt szemléztük röviden.

  • Ukrajna szerint a tőlük ellopott búzát adják el az oroszok Törökországban.
  • Hivatalba lépett az orosz hadsereg által elfoglalt Herszonban az új kormány.
  • Jóváhagyták a NATO-nagykövetek Finnország és Svédország csatlakozását a szövetséghez.
  • Az orosz parlamentben kedden elfogadtak két törvényjavaslatot, amelyek alapján a kormány arra kényszerítheti a vállalkozásokat, hogy a hadseregnek szállítsanak árukat, valamint túlórára is kötelezhetik az alkalmazottaikat.
  • A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szerint egyre inkább biztonsági kockázattá válik a zaporizzsjai atomerőmű folyamatos orosz megszállása.

Indul a percről percre tudósításunk az Ukrajna ellen Oroszország által indított invázió 133. napjáról. Az előző napról itt olvashatja hírfolyamunkat.

Oroszország február 24-én indította el a támadást Ukrajna ellen, valójában azonban a háború már 2014-ben elkezdődött, amikor Oroszország elfoglalta a Krímet, majd létrehozta a kelet-ukrajnai szakadár területeken a Donyecki és Luganszki Népköztársaságokat (DNR, LNR), amelyeket idén február 21-én önálló államoknak ismert el.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!