Orosz rakéták találták el Kremencsuk forgalmas bevásárlóközpontját, legalább 13-an meghaltak
2022. június 27. – 07:20
frissítve
- Volodimir Zelenszkij ukrán elnök légvédelmi rendszereket kér a G7 országaitól az oroszok rakétái ellen. Nagy hatótávolságú rakétarendszereket is küldene az Egyesült Államok Ukrajnának a CNN szerint, erről a héten jöhet bejelentés Washingtonból.
- Több mint száz év után először nem tudja teljesíteni Oroszország a külföldi államadósságát – de nem anyagi, hanem technikai okokból.
- Egyre inkább a tartalékosokra támaszkodnak az oroszok, de általános mozgósítás még nem lesz – jelentette a brit hírszerzés.
- Orosz jelentések szerint öt irányból támadják a megszálló csapatok Liszicsanszkot. Luhanszk megye ukrán kormányzója evakuációra szólította fel a több ezer lakost, akik még a városban maradtak.
- Kremencsukban két orosz rakéta talált el egy bevásárlóközpontot, az épületben az ukrán elnök szerint több mint 1000 civil tartózkodott. Egyelőre 13 halálos áldozatról tudnak.
- Percről percre az ukrajnai háború 124. napjáról.
Oroszország ENSZ-nagykövethelyettese, Dmitrij Poljanszkij a Telegram szerint azt sugallta, hogy az ukrajnai Kremencsukban lévő bevásárlóközpontot ért rakétatámadás „egy bukinszki típusú provokáció Kijev részéről”. A bevásárlóközpontot hétfő délután két orosz rakéta találta el, az épület kigyulladt, miközben több mint 1000 civil tartózkodott benne. Egyelőre legalább 13 halottról tudni.
„Meg kell várni, hogy mit mond a védelmi minisztérium, de már így is túl sok a szembetűnő ellentmondás. Erre van pont szüksége a kijevi rezsimnek, hogy a NATO-csúcstalálkozó előtt továbbra is Ukrajnára figyeljenek”
– fejtette ki álláspontját Poljanszkij.
(via)
A kormány még csak tárgyalni sem hajlandó az esetleges orosz gázembargóról, ugyanis Magyarország energiaellátásának biztonsága nem lehet kompromisszum kérdése – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Luxembourgban, ahol az energiaügyekkel foglalkozó európai uniós tagállami miniszterek ülésén vesz részt.
„Nekünk azzal semmi bajunk, ha az Európai Unió újabb gázforrások után néz, de az ebben való részvétel kizárólag önkéntes lehet, semmifajta kötelességet beszerzés tekintetében a tagállamokra róni nem lehet” – fogalmazott Szijjártó az MTI szerint. Arról is beszélt, hogy jelenleg súlyos technikai problémákat jeleznek az Oroszországból Nyugat-Európába irányuló földgázszállítási útvonalakon. A kormány azt várja el az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja ki, ezt valóban az okozza-e, hogy nem érkeztek vissza Kanadából a vezetékrendszer üzemeltetéséhez szükséges, korábban karbantartásra küldött eszközök. „Ha ez igaz, akkor valamifajta intézkedéseket várunk el az Európai Bizottságtól annak érdekében, hogy az európai földgázellátás ne kerüljön rövid távon válságba” – tette hozzá.
A gáztárolásról még azt is mondta, hogy az EU által előírt kötelező mennyiségnek Magyarország már most a háromnegyedénél jár.
Vlagyimir Putyin orosz elnök macsós imidzsén gúnyolódtak vasárnapi megbeszélésükön a G7 országok vezetői – írja a Reuters. Putyinról évek óta jelennek meg az orosz médiában félmeztelen, lovagló, horgászó és fürdőző képek.
Az egyik vasárnapi megbeszélés elején Boris Johnson brit miniszterelnök megkérdezte kollégáit, hogy levegyék-e zakóikat, esetleg vetkőzzenek-e még tovább, majd hozzátette: „Meg kell mutatnunk, hogy keményebbek vagyunk, mint Putyin!”, mire a kollégái nevetésben törtek ki.
„Félmeztelen lovaglás!” – mondta erre Justin Trudeau kanadai miniszterelnök.
„Na igen, a lovaglás a legjobb” – értett egyet az eseményen megfigyelőként résztvevő Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Túlterheléses kibertámadás érte hétfőn a litván állami és magánintézményeket, elkövetőként pedig az orosz Killnet hackercsoport jelentkezett – írja az MTI. A támadók azért akarják büntetni Litvániát, mert az korlátozza a területén áthaladó orosz árutranzitot.
Az érintett intézmények között a litván adóhatóság is ott van, a védelmi minisztérium szerint nagyon valószínű, hogy hasonló támadások történnek majd a következő napokban a logisztikai, energetikai és pénzügyi ágazatokban. Az ország elleni kibertámadások első jelei már június 21-én láthatók voltak.
Oroszország fő területe és az országhoz tartozó, de azzal szárazföldön nem összeérő Kalinyingrádi régió között csak Lengyelországon és Litvánián keresztül lehet eljutni. Az oroszok rendes körülmények között Litvánián keresztül szállítják áruikat az exklávéba (és abból), a balti ország azonban június 18-a óta nem engedi át területén sem az orosz vonatokat, sem a teherautókat.
Július elsején áll bíróság elé Oroszországban Brittney Griner kétszeres olimpiai bajnok amerikai kosárlabdázó, akit négy hónapja tartanak előzetes letartóztatásban kábítószer-birtoklásáért. A Phoenix Mercury valamikori játékosát röviddel a háború előtt, február 17-én állították meg egy oroszországi repülőtéren, és nem sokkal később meg is vádolták kannabiszolaj szállításával.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma a „jogtalanul fogva tartott” kategóriába sorolta Grinert, és megpróbálják elérni, hogy az orosz hatóságok szabadon bocsátsák a sportolót. Megvan az esély ugyanakkor arra, hogy Grinert nagy mennyiségű kábítószer szállítása miatt ítélik el, ekkor akár 10 év börtönbüntetést is kaphat.
Az amerikai külügyminisztérium június 14-én közleményben tudatta: szerintük a sportolónak nem kellene börtönben lennie. Griner felesége, Cherelle ugyanakkor azt mondja: semennyi bizalma nincs a kormányban, miután korábban egy telefonhívást sem sikerült elintézni a párjával.
Korábban az orosz média felvetette, hogy Grinert el lehetne cserélni az amerikai börtönben 25 éves büntetését töltő Viktor Bout fegyverkereskedőért. Mivel azonban a két fogvatartott bűncselekményének súlyossága között nagyon nagy különbség van, nem valószínű, hogy az Egyesült Államok belemenne ebbe.
Két orosz rakéta csapódott be hétfőn egy zsúfolt bevásárlóközpontba Kremencsukban. Zelenszkij elnök korábban azt mondta, az épületben több mint ezer civil tartózkodott a támadás pillanatában.
Az ukrán tisztviselők hétfő este fél 8-kor legalább három halálos áldozatról és 40 sérültről számoltak be. Ez a szám este 9 környékén megemelkedett, a helyi hatóságok legalább 10 halálos áldozatról számoltak be, 10 körül pedig már 13 volt a halálos áldozatok, 53 a sérültek száma.
A rakéták hatalmas tüzet okoztak, az égen sötét füst gomolygott a bevásárlóközpont felett. A regionális ukrajnai mentőszolgálat arról beszélt, nem tudják, hány ember ragadhatott a romok alatt. Dmitro Lunin, a régió kormányzója szerint azonban a nagy tűz és a sok füst miatt kicsi az esély arra, hogy túlélőket fognak találni az bevásárlóközpont romjai alatt.
(reuters)
Rakétacsapás ért egy bevásárlóközpontot a közép-ukrajnai Kremencsukban. Zelenszkij ukrán elnök szerint több mint 1000 civil tartózkodott a bevásárlóközpontban a támadás idején. A találat miatt keletkezett tüzet azóta sem tudták eloltani.
Adolf Hitler és a náci Németország elleni harchoz hasonlította Boris Johnson brit miniszterelnök Ukrajna háborúját Oroszországgal szemben. Johnson szerint Nagy-Britanniának most éppen úgy támogatnia kell Ukrajnát, ahogy támogatnia kellett a diktatúrák elleni harcot a második világháború idején is.
A brit kormányfő szerint nem lehet hagyni, hogy Oroszország területeket foglalhasson el Ukrajnából, ez ugyanis nagyon rossz precedenst teremtene az összes többi posztszovjet országban is. Nagy-Britannia a háború kezdete óta körülbelül 700 milliárd forint értékben támogatta Ukrajnát pénzzel, fegyverekkel és gyógyszerekkel.
Johnson ezzel a beszédével valószínűleg Neville Chamberlain valamikori brit miniszterelnök megbékítési külpolitikájával akart szembehelyezkedni. Chamberlain 1938-ban a háború kitörését megakadályozandó belement, hogy a náci Németország elfoglalja Csehszlovákia egy részét. Ettől azt remélték, hogy leszerelhetik Hitler további terjeszkedési terveit, egy évvel később Németország mégis lerohanta Lengyelországot.
Sokan ma is azt képviselik, hogy a békéért cserébe át kellene engedni Ukrajna egy részét Oroszországnak, Johnson a jelek szerint nem ezen az állásponton van.
(Welt)
Halálos áldozattal jártak azok az orosz rakétatámadások Kijev ellen, amiben több lakóépületet támadtak meg vasárnap hajnalban. Hetek óta először támadták meg az orosz csapatok az ukrán fővárost a hétvégén, a rakétázást Joe Biden amerikai elnök az orosz barbárság újabb bizonyítékának nevezte.
Moszkva viszont hétfő kora délutánig mélyen hallgatott az ügyben, és az orosz hadügyminisztérium nemrég kiadott közleménye szerint most sem ők hibáztak, írja a Guardian. Eredetileg egy kijevi fegyvergyár ellen indítottak támadást – ami a moszkvai jelentés szerint „célba talált” –, de volt egy Sz-300-as légvédelmi rakéta is,
amit elfogott egy ukrán Buk rakétarendszer, és ezután „zuhant a lakóépületre”.
Oroszország továbbra is tagadja, hogy a polgári lakosság ellen hajtana végre hadi cselekményeket – igaz, ennek némileg ellentmond a háború elmúlt négy hónapjának tapasztalata. A megszállt területeken is rengeteg civil került az oroszok fogságába, egy harkivi civil pedig a Telexnek is beszámolt a tapasztalatairól.
Addig támogatják a G7-országok Ukrajnát, ameddig szükséges – írja a szervezet közleménye alapján a BBC. A világ vezető gazdasági hatalmait tömörítő csoport pénzügyi, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást is ígért Kijevnek.
„Ezen felül elkötelezzük magunkat amellett, hogy globális felelősséget és szolidaritást biztosítunk az Oroszország agressziója által kiváltott hatások kezelésére – különösen a legkiszolgáltatottabbak számára” – írták közleményükben a G7 vezetői. Az országcsoport felszólította Moszkvát, hogy
- azonnal és feltétel nélkül biztosítsa az ukrán agráráruk kijutását a Fekete-tengeren,
- és azonnal biztosítsa az Oroszországba hurcolt ukrán állampolgárok hazatérését.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen kiadott egy másik közleményt is Joe Biden amerikai elnökkel közösen, amiben kiálltak Oroszország „energiából származó bevételeinek” csökkentéséért. Szerintük Moszkva „politikai okokból” kelt zavart az uniós országok gázellátásában, ezzel is kiterjesztve az orosz agressziót.
11,3 millió euró, azaz több mint 4,5 milliárd forint értékben küld vészhelyzeti védelmi felszerelést Ukrajnának az Európai Unió, írja az Európai Bizottság közleménye. A rescEU nevű polgári védelmi mechanizmust Kijev kérésére veti be a Bizottság, hogy kezelni tudják Ukrajnában a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris fenyegetésekkel kapcsolatos népegészségügyi kockázatokat.
A támogatás részeként 300 ezer speciális védőruházatot, 5600 liter fertőtlenítőszert, és 850 fertőtlenítési eszközt küldenek Ukrajnának az uniós biztonsági készletekből, többek között Magyarországon keresztül.
Nyolcszorosára növelné a NATO a gyorsreagálású erőinek létszámát, írja a Welt. Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára ezt hétfőn jelentette be a madridi NATO-csúcs előtt.
Most közel 40 ezer katona szolgál a gyorsreagálású hadtestekben – ezt a létszámot növelné 300 ezer fölé a szervezet. Nemcsak növelnék, de át is szerveznék a kapacitásokat, hogy egyes egységek még gyorsabban bevethetőek legyenek, vagy épp állandó jelleggel fenntarthassák azokat több helyszínen.
A javaslat szerint egyes csapatoknak 10 nap alatt kell bevetésre készen állniuk, míg másokat 30 vagy 50 nap alatt kell felkészíteni erre. A Welt szerint a terv részleteit az új regionális védelmi tervekben rögzítik majd – ezeknek jövőre kell elkészülniük.
Több száz helyi lakost tartanak fogva a Zaporizzsja megyei Enerhodarban a város ukrán polgármestere szerint, írja a Sky News. Dmitro Orlov szerint a fogvatartottak jelentős része a zaporizzsjai atomerőmű szakmunkása.
„Az embereket árammal kínozzák, verik, és hetekig, sőt, néhány esetben hónapokig fogva tartják. Arra kényszerítik őket, hogy »illegális tevékenységeket« valljanak be, ide értve a város védelmét [az oroszok ellen], fegyverek rejtegetését, vagy éppen a »bűntársak« megnevezését”
– írta Telegramon Orlov. Az Enerhodar melletti atomerőművet március elején foglalták el az orosz erők, azonban az elmúlt két hétben „tovább romlott” a helyzet az ukrán polgármester szerint.
Összesen több mint 100 milliárd dollárnyi értéket küldtek már Ukrajnába összesen különféle szereplők a Devex nevű platform szerint, ami 850 nagy donor – államok, filantróp szervezetek és nemzetközi ügynökségek – felajánlásait követi. Azonban csak az összeg aránylag kis hányada ment klasszikus segélyezési célokra: a platform 7,9 milliárd dollárnyi humanitárius támogatást talált február 24. és június 7. között.
Ezen kívül 49,4 milliárd dollárnyi hitelt és egyéb visszafizetendő finanszírozást mutatott ki a platform. Valamint vannak olyan összegek is, amelyek még nem érkeztek meg, de az ígéret már elhangzott rájuk – ezekből összesen közel 30 milliárd dollárnyit regisztráltak.
Több éves távlatban, döbbenetes nagyságrendben ugrott meg az országba áramló, segítő célú pénzmennyiség: 2020-ban, amikor az ország keleti fele már konfliktuszónának számított, összesen 1,8 milliárd dollár fejlesztési támogatást és 168 millió dollár humanitárius segélyt küldtek külföldről. Most három hónap alatt érkezett ennek sokszorosa – igaz, ennek meg is van a helye, az ENSZ áprilisi becslése szerint ugyanis 15,7 millió ember szorult azonnali segítségre Ukrajnában.
Részletesen is megnéztük, honnan, mennyi és milyen segítség érkezett Ukrajnának az elmúlt hónapokban – az erről szóló cikkünket itt olvashatja.
Még a tél kezdete előtt véget kell vetni az ukrajnai háborúnak – erről beszélt a G7-országok vezetői előtt tartott beszédében Volodimir Zelenszkij. Az ukrán elnök videóhívással kapcsolódott be a világ vezető gazdasági hatalmainak bajorországi csúcstalálkozójára.
A BBC beszámolója szerint Zelenszkij arról is beszélt, hogy ehhez viszont szükség van a nyugati hatalmak segítségére is. Korábban írtunk arról, hogy légvédelmi rendszereket kért az elnök Ukrajna számára. Emellett viszont szóba került, hogy az országnak újjáépítési segélyre és biztonsági garanciákra is szüksége lenne, és segítséget kért az ukrán gabonaexport számára is.
Zelenszkij elnök arra kérte a nyugati vezetőket, szigorítsák az Oroszországgal szemben hozott szankciókat, és „ne csökkentsék a nyomást” az orosz vezetésen. A BBC megemlíti, hogy Olaf Scholz német kancellár is arról beszélt a csúcson, hogy „tovább növelik Putyinra a nyomást”.
Azonnali evakuációra szólította fel Liszicsanszk lakóit „az életet és az egészséget fenyegető valódi veszély miatt” Luhanszk megye ukrán vezetője, Szerhij Hajdaj, írja a Guardian.
„Nagyon nehéz a helyzet a városban. Mentsék meg magukat és a szeretteiket. Vigyázzanak a gyermekekre. Az Ukrajna területén fekvő evakuációs városokban gondoskodni fognak örökről”
– írta Telegram-bejegyzésében Hajdaj. A Sky News arról ír, hogy a békeidőben 100 ezres városban már csak 7-8 ezer ember maradt.
A G7-ek ülése után önálló angol-francia csúcstalálkozót is tart majd Boris Johnson brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök, írja a Sky News. A két politikus egyébként igen baráti viszonyba került a hétvégén egymással: a csúcs formális ülései után bajor whiskyvel koccintott a brit és a francia vezető, Johnson pedig a szövetségüket egyenesen „le bromance”-nak nevezte.
Holott Johnson és Macron nem feltétlen ért egyet mindenben például az orosz-ukrán háborút illetően: míg az Egyesült Királyság a Kreml egyik legélesebb kritikusának számít, Franciaország többször is hangsúlyozta, hogy Oroszország „nem veszítheti el a tekintélyét”. Ennek ellenére Johnson most arról beszélt, „100 százalékban egy húron pendülnek” Macronnal.
A brit miniszterelnök szerint ha a mostani állapotok alapján próbálnák meg rendezni a konfliktust, az „csak tartós bizonytalanságot okozna, és engedélyt adna Putyinnak arra, hogy mindörökre manipulálhassa a nemzetközi piacokat, valamint szuverén országokat” is.
Johnson egyébként a G7-csúcson nagyra értékelte Németország teljesítményét is: „Soha életemben nem gondoltam volna, hogy egy német kancellár úgy küld majd fegyvereket az ukránok védelmére, mint azt teszi most Olaf Scholz. Hatalmas, tényleg hatalmas lépéseket tett.”
„Nálunk a gázszállítások 4 százaléka jön Oroszországból, a németeknél ez 40 százalék. Valódi, komoly nyomással kell szembenézniük, és máshonnan kell megoldaniuk az energiaellátást. De megcsinálják: erőfeszítéseket tesznek, és áldozatokat hoznak”
– hangsúlyozta a brit miniszterelnök.
Még több tartalékos katonára lesz szüksége Oroszországnak a következő hetekben – erről ír hétfői hírszerzői jelentésében a brit védelmi minisztérium. A tartalékosok között főleg önkéntesekre és az elmúlt öt évben leszerelt veteránokra számítanak.
„Annak ellenére, hogy folyamatosan csökken az Ukrajnában bevethető tartalékos egységek száma, az orosz hadi vezetés továbbra sem rendelne el általános mozgósítást” – írja a brit hírszerzés.
Kedden kezdődik a NATO országok vezetőinek háromnapos csúcstalálkozója Madridban, írja a Sky News. A szövetségben várhatóan arra kérik majd a török elnököt, támogassa Finnország és Svédország csatlakozását.
A semlegességét hosszú évtizedeken keresztül fenntartó két észak-európai ország májusban nyújtotta be csatlakozási kérelmét az észak-atlanti katonai szövetséghez. Recep Tayyip Erdoğan török elnök viszont nem engedné be a finneket és a svédeket a NATO-ba arra hivatkozva, hogy támogatják többek között a Kurd Munkáspártnak (PKK) nevezett terrorszervezetet.
A csúcstalálkozón emellett szó lesz arról is, hogy növelnék az Ukrajnának szánt pénzügyi és katonai segítségnyújtást, ahogyan a szövetség saját védelmére fordítandó összeget is. Katonai csapatokat is készenlétbe helyeznének a balti országokban egy esetleges orosz támadás esetére, valamint terveket dolgoznának ki a kínai katonai fejlesztések ellensúlyozására.
Tovább nyomulnak az orosz csapatok Kelet-Ukrajnában: vasárnap írtunk arról, hogy a megszállók betörtek az utolsó ukrán kézen lévő nagyobb város, Liszicsanszk területére is, miután Szeverodonyeck elesett.
A Reuters jelentése alapján a Guardian arról ír, hogy folyamatosan próbálják kimenekíteni a civileket a városból: „Liszicsanszk elmúlt hete maga volt a horror. Tegnap már mi sem bírtuk tovább” – mondta egy idős asszony a hírügynökségnek – „Már azt mondtam a férjemnek, hogy ha meghalok, temessen el a házunk kertjében.”
Míg az ukrán fegyveres erők szerint rakétatámadásokkal próbálják elvágni Liszicsanszkot az ukránok által ellenőrzött területektől, az orosz beszámolók szerint öt irányból próbálják bevenni a várost szárazföldön.
Fejlett védelmi rakétarendszereket adhat át Ukrajnának az Egyesült Államok, írja a CNN és a Reutersre hivatkozva a Guardian is: Washington közepes és nagy hatótávolságú föld-levegő rakétarendszerek küldését jelentheti be ezen a héten.
Vasárnap már Joe Biden amerikai elnök is beszélt arról a G7-ek találkozóján, hogy „még fejlettebb rakétarendszereket és fegyvereket” küldenének Kijev felé. Volodimir Zelenszkij pedig várhatóan pont ilyen fegyvereket kér majd a világ vezető gazdaságait tömörítő szervezet hétfői ülésén.
A CNN forrása szerint a védelmi rakétarendszereken túl tüzérségi lőszerek és ütegelhárító radarok szállítását is bejelenthetik Washingtonból.
Mivel a kelet-ukrajnai harcok mindkét oldalon komoly erőforrásokat emésztenek fel, Ukrajna lassan kifogy a szovjet korabeli fegyverrendszereiből, így komoly utánpótlásra van szüksége. Erre a nyugati országok vezetői, köztük az amerikai elnök is többször ígéretet tett: „Továbbra is vezetni fogjuk a világot abban a történelmi segítségnyújtásban, amit Ukrajna szabadságharcának támogatására szánunk” – írta Biden a New York Timesnak küldött véleménycikkében.
1918 óta most fordult elő első alkalommal, hogy Oroszország nem tudta törleszteni az államadósságát – írja a Sky News. Bár Moszkva állítása szerint lenne pénzük arra, hogy kifizessék a devizában fennálló adósságukat, az ország ellen bevezetett pénzügyi szankciók miatt erre technikailag képtelenek: az orosz központi bank devizatartalékait befagyasztották, legnagyobb bankjait pedig kizárták a nemzetközi pénzügyi rendszerekből.
Közel 100 millió dollárnyi (azaz átszámítva majdnem 38 milliárd forintnyi) hitelkamat kifizetésének türelmi határideje járt le június 26-ról 27-re virradó éjjel. Anton Sziluanov orosz pénzügyminiszter viszont „bohózatnak” nevezte a helyzetet: „Mindenki azt jelenthet be, amit akar. De aki érti, mi folyik itt, tudja, hogy itt szó sincs fizetésképtelenségről.”
Az orosz energia exportjának köszönhetően ugyanis továbbra is súlyos dollármilliárdok folynak be az orosz államkasszába.
Volodimir Zelenszkij várhatóan a G7-országok fokozott segítségét kéri majd a vezetők hétfői ülésén, írja a Guardian. A világ vezető gazdaságait tömörítő csoport csúcstalálkozója vasárnap kezdődött a bajor Alpokban, és már a hétvégén szóba került az ukrajnai segítségnyújtás kérdése.
Az ukrán elnök vasárnap éjjeli beszédében is hangsúlyozta azt, hogy országának minél több fegyverre és légvédelmi rendszerre lenne szüksége Oroszországgal szemben. „Erős, modern és hatékony légvédelemre van szükségünk, ami teljeskörű védelmet tud biztosítani az [orosz] rakétákkal szemben. Erről egyeztetünk minden nap a partnereinkkel, és már történt is néhány megállapodás. A partnereknek viszont gyorsabban kellene lépniük, ha valóban partnerek, nem pedig csak megfigyelők” – mondta Zelenszkij.
„Ha késlekednek az államunknak szánt fegyverszállítások, vagy korlátozzák ezeket, az valójában egy újabb felhívást jelent Oroszország számára, hogy újra és újra támadásba lendüljön” – hangsúlyozta az ukrán elnök.
- Június 5-e óta először légitámadás érte Kijevet vasárnap hajnalban, lakóépületeket rakétáztak az oroszok. Többen megsérültek, a rakétázásnak egy halálos áldozata van.
- A G7-csúcson megerősítették az országok vezetői, hogy több nagy gazdaság importtilalmat vezet be az orosz aranyra.
- Oroszország a vasárnapi állás szerint órákra lehetett a technikai fizetésképtelenségtől – ez hétfő reggelre be is következett.
- A keleti fronton Szeverodonyecket már teljesen átvették az orosz csapatok, amelyek Liszicsanszkba is betörtek.
- Ukrán közlés szerint a szombati légicsapások egy részét már Belaruszból indított rakétákkal hajtották végre az oroszok.
- Vlagyimir Putyin első külföldi útjára készül a háború kirobbanása óta: Tádzsikisztánba és Türkmenisztánba megy.