Az ukrán vezetés szerint legalább 300 civilt mészároltak le a visszavonuló oroszok Bucsában

2022. április 3. – 06:21

frissítve

Az ukrán vezetés szerint legalább 300 civilt mészároltak le a visszavonuló oroszok Bucsában
Egy ukrán páncélozott jármű járőrözik a Kijevtől északnyugatra fekvő Bucsában – Fotó: Ronaldo Schemidt / AFP

Másolás

Vágólapra másolva
  • A reggeli órákban robbanások sorozatát hallották az dél-ukrajnai kikötővárosban, Odesszában.
  • Az amerikai hírszerzés szerint Vlagyimir Putyin Kelet-Ukrajna elfoglalására összpontosít, május 9-én győzelmi parádét akar tartani.
  • Folytatódtak a harcok a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiókban.
  • Több mint 200 ember őrizetbe vettek a szombati háborúellenes tüntetéseken Oroszországban.
  • Anatolij Fedoruk, a Kijev közeli Bucsa polgármestere szerint több mint 300 lakosukat ölték meg az oroszok.
  • Mészárlásnak nevezte a Bucsában történteket az Európai Tanács elnöke, Charles Michel, aki újabb Oroszország elleni szankciókat helyezett kilátásba.
  • A háborúban meghalt Mantas Kvedaravicius litván filmrendező, aki hosszú éveken át dokumentálta Mariupol mindennapjait.

Az ukrán védelmi minisztérium közlése szerint szombaton meghalt Mantas Kvedaravicius litván filmrendező, aki hosszú éveken át dokumentálta Mariupol mindennapjait. „Miközben megpróbálta elhagyni Mariupolt, az orosz megszállók megölték Mantas Kvedaravicius litván rendezőt” – írta Twitter-oldalán a minisztérium.

„Egy Litvániában és az egész világon jól ismert alkotót veszítettünk el, aki az utolsó pillanatig, a veszély ellenére az Oroszország által megszállt Ukrajnában dolgozott” – mondta vasárnap Gitanas Nausėda litván elnök.

Kvedaravicius idén lett volna 46 éves, leginkább a Mariupolis című, a konfliktusövezetről szóló dokumentumfilmjéről volt ismert, amelyet a 2016-os Berlinalén is bemutattak. A film Mariupolról, a donyecki szakadár régió stratégiai fontosságú kikötőjéről festett portrét, amelynek térségében az oroszbarát harcosok 2014 óta harcolnak az ukrán erőkkel.

Kvedaravicius 1976-ban született, a vilniusi egyetemen tanult, majd a Cambridge-i Egyetemen szerzett diplomát szociálantropológiából – közölte a litván elnöki hivatal. „Mantas Kvedaraviciust meggyilkolták Mariupolban, kamerával a kezében, ebben a szaros háborúban” – írta a Facebookon Vitalij Manszkij orosz filmrendező, az Artdocfest nemzetközi dokumentumfilmes fesztivál alapítója.

(Guardian, Reuters)

Az orosz erők háborús bűncselekmények bizonyítékait hagyhatták maguk után, amikor visszavonultak a Kijev környéki területekről – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Szergej Nyikiforov a BBC-nek adott interjújában. Nyikiforov „szívszorítónak” nevezte a Bucsából, Hosztomelből és Irpinyből – Kijev körüli városokból – érkező képeket.

Azt mondta, az ukrán erők tömegsírokat, összekötözött kezű és lábú embereket, valamint tarkón lőtt civilek holttestét találták. „Nagyon nehéz megérteni, hogy miért történt ez” – mondta. „Ez tiszta brutalitás. Katonailag semmi szükség nem volt erre” – mondta. A BBC munkatársa, Jeremy Bowen a helyszínen járt Bucsában, ahol holttestek és kiégett tankokat látott az utcákon.

(BBC)

Az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy erőik nagy pontosságú tengeri és légi rakétákkal megsemmisítettek egy olajfinomítót és három üzemanyagraktárat Odessza térségében. Az orosz közlemény szerint Ukrajna a létesítményeket a Mikolajiv város közelében lévő csapataik ellátására használta. Ukrán tisztviselők szerint a kora reggeli csapásnak nincsenek ismert áldozatai.

Füst száll fel az orosz hadsereg támadása után Odesszában, 2022. április 3-án – Fotó: Bulent Kilic / AFP
Füst száll fel az orosz hadsereg támadása után Odesszában, 2022. április 3-án – Fotó: Bulent Kilic / AFP

(BBC, Interfax)

Képek és videók jelentek meg a Kijev melletti Bucsa város utcáin holtan fekvő ukrán civilekről. A város lakói szerint az embereket az orosz katonák ölték meg. Oroszország nem kommentálta ezeket az állításokat. (A Kyiv Independent megrázó képeket közölt a városból.)

A Sky News ellenőrizte és beazonosította két videó helyszínét, amelyek valóban az ukrán fővárostól északnyugatra fekvő Bucsában készültek. Az egyik videón legalább hét holttest látható az úton és a járdán. A Reuters hírügynökség jelentése szerint egy templom területén lévő tömegsír még mindig nyitva volt, amikor az oroszok elhagyták a várost. A földből emberi testrészek látszódtak ki.

Anatolij Fedoruk, Bucsa polgármestere szerint több mint 300 lakost öltek meg az oroszok.

A jelenetek azután kerültek napvilágra, hogy az orosz csapatok kivonultak a Kijev körüli területekről, és az ukrán erők több mint öthetes harcok után visszaszerezték az ellenőrzést a térség több mint 30 városa és faluja felett.

Egy ukrán katona mobiltelefonjával filmez egy megsemmisült orosz tankot és páncélozott járműveket Bucsában 2022. április 2-án – Fotó: Zohra Bensemra / Reuters
Egy ukrán katona mobiltelefonjával filmez egy megsemmisült orosz tankot és páncélozott járműveket Bucsában 2022. április 2-án – Fotó: Zohra Bensemra / Reuters

Egy bucsai lakos az AP hírügynökségnek azt nyilatkozta: „Ezek az emberek csak sétáltak, és ők (az orosz katonák) minden ok nélkül lelőtték őket. Bumm!” Az egyik áldozat az úton feküdt, néhány méterre egy Vaszilij nevű férfi kapujától. Vaszilij a Reutersnek azt mondta, hogy a halott férfi a barátja és fia keresztapja volt. A Reuters beszámolója szerint néhány embert a kerékpárjukon lőttek le, mások bevásárlószatyrokat szorongattak kezükben, és egyikük sem viselt katonai egyenruhát. Néhányan már napok, ha nem hetek óta halottak voltak – tették hozzá a helyi lakosok.

(Sky News)

Folytatódik a civilek evakuálása Mariupolból a Vöröskereszt segítségével, buszok próbálnak az ostromlott város közelébe jutni – közölte Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes. A Facebook-oldalán azt írta:

  • Jelenleg 17 autóbusz van Bergyanszk közelében, ebből 10 a mariupoli lakosok evakuálására szolgál.
  • További 7 busz próbál majd közelebb jutni Mariupolhoz a Nemzetközi Vöröskereszt kíséretében.
  • A luhanszki területen a következő városokból tervezik az emberek evakuálását vasárnap: Szevrorodonyeck, Liszicsanszk, Popasznaja, Rubizse és Nyizsnij falu.
  • Azt is közölte, hogy a mai napig 11 település vezetője van orosz fogságban Kijev, Herszon, Harkiv, Zaporizzsja, Mikolajiv és Donyeck régiókban.


Anna Bahatelija 1922. augusztusban született, néhány hónappal a Szovjetunió megalakulása előtt, négy hónap múlva ünnepli századik születésnapját. Kalandos életútját a Guardian fedezte fel. A Sztálin által okozott, több millió ember halálát okozó éhínséget, a Holodomort (1932-1933) is túlélte. Aztán egy ausztriai koncentrációs táborba hurcolták a nácik a második világháborúban, onnan is visszatért, Sztálin újabb időszakát is megúszta ép bőrrel. A Szovjetunió felbomlása után nagy szegénység köszöntött rá Ukrajnára a 90-es évek elején, de azt is kibírta, tavaly oltatlanul kapta el januárban a koronavírust, de azt is legyőzte. „Most ismét szenvedést látok, miután Putyin megtámadta az országunkat. Századik születésnapomra Putyin halálát szeretném” – mondta. Bahatelija 69 éves lányával Kijev külvárosában él.

A BRFK és a társszervek szombaton 751 menekültet fogadtak a fővárosban, köztük 266 gyereket – közölte a police.hu. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 45 ember, köztük 28 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.

Még nincs kész az orosz-ukrán békemegállapodás tervezete, ezt egy orosz tisztviselő nyilatkozta a Sky szerint.

A béketárgyalások hétfőn folytatódnak, azonban a tervezet a jelenlegi állapotában még nem alkalmas arra, hogy a vezetők ténylegesen tárgyaljanak róla.

A béketárgyalásoktól azt várják, hogy annak eredményeképpen összejöhessen egy találkozó Vlagyimir Putyin és Volodimir Zelenszkij között.

Vlagyimir Megyinszkij tisztviselő szerint Oroszország álláspontja Krímea és Donbasz ügyében nem változott.

Nemcsak emberéleteket, házakat, utakat és kórházakat pusztít el Vlagyimir Putyin (orosz elnök) az Ukrajna ellen indított háborújában, hanem Oroszország jövőjét is tönkreteszi – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szombaton Essenben a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kampánynyitó rendezvényén. „Ez Putyin nagy hibája, aki olyan területi követeléseket hajszol, amelyek korábbi évszázadok gyarmati vízióiban gyökereznek”.

Scholz arról is beszélt, hogy Putyin eredeti terveiből nem lett semmi, mert az ukránok nem zászlókat lengetve és tapsolva fogadták az orosz katonákat, hanem védik magukat. „El kell érnünk, hogy ez a háború mielőbb véget érjen. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Európában a békét újra azok az alapelvek biztosítsák, amelyekért Willy Brandt, Helmut Schmidt, Egon Bahr és Johannes Rau (az SPD korábbi vezető politikusai) olyan keményen küzdöttek, vagyis hogy az országok határai sérthetetlenek, és az államok nem kezdenek területszerző háborúkba.” (MTI)

Újabb részletek derültek ki az Odesszában vasárnap reggel történt robbanásokról. Anton Herascsenko, az ukrán belügyminiszter tanácsadója azt írta a Telegram-oldalán, hogy Odesszát a levegőből támadták. „Néhány területről tüzeket jelentettek. Néhány rakétát a légvédelem lőtt ki” – írta.

Egy ukrán katona az egyik csapás helyszínének közelében azt mondta az AFP-nek, hogy valószínűleg rakétatámadás történt. Pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország „erőteljes csapásokra” készül délen.

A CNN helyszíni stábja arról számolt be, hogy egy üzemanyagraktár ég Odesszában. Egy fültanú a CNN-nek azt mondta, hogy napfelkelte előtt hat robbanást hallott. Több szemtanú is arról számolt be, hogy az elmúlt két napban drónokat láttak a megtámadott terület fölött. A sűrű fekete füstfelhők több kilométeres távolságból is látszódnak. Egyelőre nem tudni, hogy vannak-e sebesültek vagy áldozatok.

Emberek állnak, miközben füst száll fel az orosz hadsereg támadása után Odesszában, 2022. április 3-án – Fotó: Bulent Kilic / AFP
Emberek állnak, miközben füst száll fel az orosz hadsereg támadása után Odesszában, 2022. április 3-án – Fotó: Bulent Kilic / AFP

A Reuters szerint Odessza déli kikötőjét is találat érte, ezt megerősítette az odesszai városi hivatal is. Azóta a Skynak egy ukrán forrás azt nyilatkozta, hogy nincsenek sérültjei az odesszai bombázásnak.

(Guardian, Reuters, Sky)

A brit védelmi minisztériuma közzétette az orosz-ukrán háborúról szóló legfrissebb elemzését. Azt írják: ezen a héten az orosz légi tevékenység főként Délkelet-Ukrajnára koncentrálódott, ami valószínűleg annak az eredménye, hogy Oroszország erre a területre összpontosítja katonai műveleteit. A jelentés főbb megállapításai:

  • A folyamatos orosz erőfeszítések ellenére az ukránok továbbra is jelentős kihívást jelentenek az orosz légi és rakétahadműveletek számára.
  • Ennek eredményeként az orosz repülőgépek továbbra is sebezhetőek a rövid és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerekkel szemben.
  • Az, hogy Oroszország képtelen megtalálni és megsemmisíteni a légvédelmi rendszereket, komolyan hátráltatta a légtér széles körű ellenőrzését.
  • Ez pedig jelentősen befolyásolta az orosz szárazföldi erők előrenyomulását számos fronton.

208 embert vettek őrizetbe a szombati háborúellenes tüntetéseken Oroszországban – közölte egy politikai letartóztatásokat figyelő csoport. Az OVD-Info szerint 17 orosz városban voltak tüntetések, még Szibériában is. Moszkvában több mint 70 embert vettek őrizetbe, Szentpéterváron is közel ennyit – közölte a szervezet.

(Sky News)

A Reuters jelentése szerint a vasárnap reggeli órákban robbanások sorozatát hallották az dél-ukrajnai kikötővárosban, Odesszában. Egy szemtanú füstöt is látott a környéken – írja a hírügynökség. Hivatalos információ egyelőre nincs arról, hogy pontosan mi történt.

A Washington post újságírója, Isabelle Khurshudyan szerint úgy tűnik, hogy a kikötőben lévő üzemanyagraktárat érhette támadás. Szerhij Bratcsuk, az odesszai regionális katonai közigazgatás szóvivője felszólította a város lakóit, hogy maradjanak óvóhelyeken.

(BBC, Guardian, Reuters, Sky News)

Több száz ukrajnai érkezett a mexikói-amerikai határvárosba, Tijuanába, hogy amerikai menedékjogot kérjenek – közölte szombaton egy tijuanai városi tisztviselő. Enrique Lucero, Tijuana bevándorlásügyekért felelős igazgatója azt mondta, hogy jelenleg mintegy 1500 ukrán tartózkodik a városban, és arra számít, hogy a nap végére a számuk 2000-re emelkedik. Tijuana város azon dolgozik, hogy egy sportlétesítményt ideiglenes menedékhellyé alakítson át, hogy az összes érkezőt el tudják helyezni.

Ukrán menekültek várakoznak egy táborban a mexikói-amerikai határon, Tijuanában április 1-jén – Fotó: Jorge Duenes / Reuters
Ukrán menekültek várakoznak egy táborban a mexikói-amerikai határon, Tijuanában április 1-jén – Fotó: Jorge Duenes / Reuters

Lucero azt mondta, arra számít, hogy az összes menekültet beengedik az Egyesült Államokba. Hozzátette, hogy az amerikai hatóságok adminisztrációja lassú. Egy menekülteket segítő kaliforniai önkéntes szerint a határon való átjutás több mint 24 órát is igénybe vehet. Az amerikai belbiztonsági minisztérium eseti alapon engedélyezi, hogy az ukrán menekültek mentesüljenek a Covid miatt bevezetett korlátozások alól az amerikai-mexikói határon. Ezek a korlátozások csak május 23-án szűnnek meg – jelentette be pénteken az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ. Az Egyesült Államok korábban azt közölte, hogy 100 ezer ukrajnai menekültet fogadnak be.

(CNN)

Az ukrán hadsereg jelentése szerint szombaton folytatódtak a harcok a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk régiókban. Az ukrán erők azt közölték, hogy a térségben hat orosz támadást sikerült meghiúsítaniuk, és megsemmisítettek négy orosz harckocsit, hat páncélozott harcjárművet és hét gépjárművet. A CNN kiemeli, hogy független forrásból nem tudják ellenőrizni az ukrán állításokat.

(CNN)

Oroszország felülvizsgálta az eddigi háborús stratégiáját, és május elejéig a Donbasz és más kelet-ukrajnai régiók ellenőrzésének átvételére összpontosít – állítja több, a legfrissebb amerikai hírszerzési jelentéseket ismerő tisztviselő a CNN-nek. A beszámolók szerint nagy nyomás nehezedik Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy valamilyen győzelmet mutasson fel, ennek elérésére pedig Kelet-Ukrajnában van a legnagyobb esélye.

Az amerikai hírszerzés lehallgatásai szerint Putyin május 9-re, a „győzelem napjára” összpontosít különösen. Oroszországban és a többi szovjet utódállamban ezen a napon ünneplik a második világháborúban a németek felett aratott győzelmet és az európai háború végét. Amerikai tisztviselők szerint Putyin ezen a napon újabb háborús győzelmet akar ünnepelni Moszkvában. Más tisztviselők azonban megjegyzik, hogy még ha lesz is orosz ünneplés, a tényleges győzelem még odébb lehet.

„Putyin május 9-én győzelmi parádét fog tartani, függetlenül a háború vagy a tárgyalások helyzetétől” – mondta egy európai védelmi tisztviselő. Ugyanakkor bármilyen határidőt is szab retorikailag, az nem változtat azon a tényen, hogy Oroszország a jelek szerint egy elhúzódó konfliktusra készül. Egy európai diplomata szerint miközben a Kreml optimistán nyilatkozik, Putyin egy „csecsenföldi típusú, hosszú, elhúzódó háborúra készül”.

A májusi időpont mögött több ok is áll, mondják a tisztviselők. Ahogy a téli fagy véget ér, a talaj felolvad, a nehéz orosz szárazföldi egységek számára nehezebb lesz a manőverezés, vagyis létfontosságú, hogy ezek az erők minél hamarabb a helyükre kerüljenek – értékeli az amerikai hírszerzés.

(CNN)

Indul a Telex percről percre közvetítése a háborús eseményekről. Az előző napi, szombati közvetítésünket itt tudja visszaolvasni.

Kapcsolódó
Partnereinktől
Kövess minket Facebookon is!