Megegyezésre képtelen politikusok, szétlőtt tankok, menekülő emberek – az orosz invázió tizenötödik napja képekben

2022. március 11. – 07:58

frissítve

Megegyezésre képtelen politikusok, szétlőtt tankok, menekülő emberek – az orosz invázió tizenötödik napja képekben
Egy idős nő segítségre vár, miközben egy lerombolt hídon keresztül evakuálják az embereket Irpinyből. A Kijevtől északnyugatra fekvő települést napok óta lövik a főváros felé nyomuló orosz erők – Fotó: Chris McGrath / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A háború tizenötödik napjának egyik kulcsfontosságú eseménye volt Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter találkozója Törökországban. A háború kezdete óta ez volt a legmagasabb szintű egyeztetés, azonban a béketárgyalások ezen köre sem hozott eredményt, mindössze a tárgyalások folytatásában állapodtak meg a felek. Az ukránok egyik fő törekvése humanitárius folyosó kialakítása és 24 órás tűzszünet lett volna a kikötővárosból, Mariupolból.

Folytatódik a gazdasági csiki-csuki a nyugati országok és Oroszország között. A Kreml sokkolva érzi magát a gazdasági hadviselés miatt, válaszul több mint kétszáz termékre exporttilalmat vezet be Moszkva. Év végéig megtiltotta többek között a távközlési, orvosi, autóipari, mezőgazdasági, elektromos és technológiai berendezések exportját. Mindezek mellett Vlagyimir Putyin az élelmiszerárak drágulásával is fenyegetett. Ezek mellett Oroszország kilépett az Európa Tanácsból, mert szerintük a NATO-országok aláássák az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia védelmére létrehozott európai testületet.

Döbbenetes, hogy a központilag irányított, kulcsfontosságú információkat eltitkoló orosz médiával a putyini rezsim mennyire fals képet fest az oroszok szemében az Ukrajnában dúló háborúról. Sokan teljesen biztosak benne, hogy civileket nem bánt az orosz hadsereg. A Kreml gondoskodik róla, hogy sok orosz ugyanazt mondja az Ukrajna elleni háborúról. Amit egyébként háborúnak nem lehet nevezni, még az egyetértők sem gyászolhatják azokat, akik elestek a „különleges katonai műveletben”. Marad a kötelező bizakodás. Egy dologban merülhet fel a felelősség kérdése, az is Putyin megbízásából. Az erről szóló cikkünket itt olvashatja. A hazai médiumok pedig akaratlanul is terjesztették a Moszkvának megfelelő NATO-ellenes narratívát.

A menekülő felnőttek és gyerekek pszichés segítése online, telefonon és személyesen is elindult. Az érintett emberek folyamatos stresszben élnek, sokan alig pár napos traumákkal érkeztek Magyarországra, és mindenkire egyformán jellemző, hogy nagyon aggódnak szeretteikért. A szülők nem omolhatnak össze, hiszen ők jelentik gyerekeiknek a biztonságot, így nem csoda, ha örülnek, ha szusszanhatnak egyet, és hálásak, hogy egy kicsit más játszik a gyerekükkel. E témában is elindult egy segítő játszócsoport, eleinte csak hetente kétszer, de ez változhat. Erről itt írtunk bővebben.

A tizenötödik napról szóló tudósításunkat itt olvashatja.

Fotó: Cem Ozdel / Anadolu Agency / Getty Images
Fotó: Cem Ozdel / Anadolu Agency / Getty Images

Mevlut Çavuşoğlu török külügyminiszter, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a török–orosz–ukrán háromoldalú külügyminiszteri találkozón az antalyai diplomáciai fórumon.

Szergej Lavrov nem tartja valószínűnek, hogy nukleáris háborúvá fajulna az orosz–ukrán háború, de figyelmeztette az Egyesült Államokat és Európát, hogy Moszkva soha többé nem akar a Nyugattól függeni.

Fotó: ARIS MESSINIS / AFP
Fotó: ARIS MESSINIS / AFP

Helyi lakosokat evakuálnak a Kijevtől északra fekvő Irpiny városából. Zelenszkij elnök közlése szerint szerdán végül 65 ezer ember evakuálása sikerült országszerte. Csütörtökön tovább folytatódott hét humanitárius folyosón keresztül a civilek kimenekítése a heves ostrom alatt álló városokból, tényleges tűzszünet nélkül azonban a folyamat lehetetlennek látszik.

Az egyik legkilátástalanabb helyzetbe kerülő város, Mariupol megsegítésére tartó humanitárius konvojnak fel kellett függesztenie útját a heves támadások miatt. Az ukrán elnök egyenesen humanitárius katasztrófának minősítette az oroszok által előidézett helyzetet.

Az északkelet-ukrajnai Szumi régióban több mint 12 ezer civilt evakuáltak autóval vagy autóbusszal – közölte az állami katasztrófavédelmi szolgálat közleményében.

Fotó: VALERY MELNIKOV / Sputnik / AFP
Fotó: VALERY MELNIKOV / Sputnik / AFP

Az ukrán szárazföldi erők egyik rohamzászlóaljának egykori bázisa Polovinkine faluban, ami aztán a Luhanszki Népköztársaság (LPR) népi milíciájának ellenőrzése alá került.

Délen Mikolajiv régió kormányzója forródrótot vezet be azoknak az orosz katonáknak, akik megadnák magukat, és egyfajta „zöld utat” ígért „azok számára, akik még nem lőttek civilekre, és nem követtek el bűncselekményt. Azok számára, akik élni szeretnének.”

Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium / Sputnik / AFP
Fotó: Orosz Védelmi Minisztérium / Sputnik / AFP

Az orosz védelmi minisztérium által kiadott képen egy orosz Kamov Ka–52 Alligator felderítő és támadó helikopter egy katonai objektumot rombol le.

Fotó: Wolfgang Schwan / Anadolu Agency / Getty Images
Fotó: Wolfgang Schwan / Anadolu Agency / Getty Images

Egy 13 éves ukrán fiú, Vova fekszik egy kijevi kórházi ágyon, miután megsérült egy orosz támadás miatt. Mellette édesanyja, Natalija. A WHO már 24 egészségügyi intézmény elleni támadásról tud Ukrajnában.

Fotó: Felipe Dana / AP / MTI
Fotó: Felipe Dana / AP / MTI
Fotó: Vitalii Hnidyi / Reuters
Fotó: Vitalii Hnidyi / Reuters

Az orosz és az ukrán csapatok közötti harcban megrongálódott tankok a Kijev közelében fekvő Brovariban. Egy ukrán drón rögzítette Kijevtől 26 kilométerre, Brovariban, ahogy egy orosz harckocsioszlop tűz alá kerül. A videófelvétel szerint az ukránok likvidáltak egy orosz tankezredet és a támadásnak áldozatul esett egy orosz parancsnok is.

Nagyon sokan továbbra is a kijevi metróban keresnek menedéket a harcok elől menekülve. Kijev polgármestere, Vitalij Klicsko azt nyilatkozta, hogy Kijev lakóinak közel fele hagyta el a várost a háború kitörése óta.

A magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közölte, hogy gyorsított eljárásban engedik át a határon az Ukrajnába tartó segélyszállítmányokat.

Mindeközben a magyar parlament fideszes képviselői megszavazták, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, és elítélik az „orosz katonai agressziót”. Szijjártó Péter külügyminiszter az Országgyűlés csütörtöki ülésén arról számolt be, hogy az orosz–ukrán háború kitörése óta már több mint 200 ezer menekült érkezett Ukrajnából Magyarországra.

Fotó: VALENTYN OGIRENKO / Reuters
Fotó: VALENTYN OGIRENKO / Reuters

Önkéntesek segítenek civilek evakuálásában Irpinyben. A károk anyagi értelemben is jelentősek, legalább százmilliárd dollár értékű infrastruktúrát és vagyontárgyakat semmisítettek meg az orosz támadások.

Fotó: ARIS MESSINIS / AFP
Fotó: ARIS MESSINIS / AFP

Egy ukrán katona megöleli feleségét Irpinyben.

Fotó: Mykola Tymchenko / Reuters
Fotó: Mykola Tymchenko / Reuters

Egy ukrán drón feltételezhetően egy gyakorlat során éppen Molotov-koktélt dob le Kijevben.

Fotó: VINCENT WEST / Reuters
Fotó: VINCENT WEST / Reuters

Egy orosz, cseppfolyós földgázt (LNG) szállító hajó a spanyolországi Bilbao kikötőjében.

Ukrajna budapesti nagykövete, Ljubov Nepop nem tartja reálisnak, hogy a magyar lakosságnak ne kelljen megfizetnie a háború költségeit, a kérdés inkább az, hogy milyen árat, mondta.

Kapcsolódó