Volt olyan kisgyerek, aki látta az otthonuk összeomlását, ezért itt nem mert belépni egy házba

2022. március 10. – 09:57

Volt olyan kisgyerek, aki látta az otthonuk
összeomlását, ezért itt nem mert belépni egy házba
Egy férfi kisgyerekkel a karján menekül az ukrajnai Irpinyből 2022. március 7-én, ahol két nappal korábban evakuálás közben támadták a helyi lakosokat – Fotó: Aris Messinis / AFP

Másolás

Vágólapra másolva

A menekülő felnőtteknek és gyerekek pszichés segítése online, telefonon és személyesen is elindult. Az érintett emberek folyamatos stresszben élnek, ahogy a gyerekek is, sokan alig pár napos traumákkal érkeztek Magyarországra, és mindenkire egyformán jellemző, hogy nagyon aggódnak szeretteikért. A szülők nem omolhatnak össze, hiszen ők jelentik gyerekeiknek a biztonságot, így nem csoda, ha örülnek, ha szusszanhatnak egyet és hálásak, hogy egy kicsit más játszik a gyerekükkel. E témában is elindult egy segítő játszócsoport, eleinte csak hetente kétszer, de ez változhat.

Az ENSZ menekültügyi szervezete úgy becsüli, hogy a nyár közepéig körülbelül 250 ezer ukrajnai menekült érkezik majd Magyarországra; a férfiak határátlépési tilalma miatt sokan nők, gyerekek és idős emberek. Sok menekülő embernek szüksége van pszichológiai segítségre, hiszen folyamatos stressz éri őket a háború kitörése óta.

Nemrég még teljesen normális, hétköznapi életet éltek, aztán minden átmenet nélkül egy háború közepén találták magukat, és menekülniük kellett.

„Ez gyakran súlyos trauma, sokszor komoly sokkos állapotot okoz” – mondja Füredi Krisztián pszichológus.

Többnyelvű segítő oldal a menekülőknek

A szakember szerint az ilyen helyzetben lévő emberek az érzelmek és a gondolatok szempontjából is beszűkült mentális állapotba kerülnek, amely ráadásul sok szorongással, félelemmel jár, és gyakran semmilyen pozitív jövőkép nem látszik előttük. Az ilyen helyzetekben minden pszichológiai támogatás, az empátia, a meghallgatás és a pszichológiai krízisintervenciós segítségnyújtás életmentő a szakember szerint.

Füredi ezért nagyjából 200 önkéntes pszichológus, pszichiáter és mentálhigiénés szakember közreműködésével üzemelteti a pszi.hu oldalt, ami eddig a covid által érintett emberek ingyenes pszichológiai segítő oldala volt. A pszichológus most újra szakembereket toboroz, és az Ukrajnát sújtó háború elől menekülőknek kínál kollégáival ingyenes segítséget több nyelven online, telefonon vagy személyesen. A csapatban már most vannak katasztrófákra, krízisekre, traumáka és gyászfeldolgozásra specializálódott szakemberek is. Az itt igénybe vehető segítség lehet egyszeri, de folyamatos együttműködésre is van lehetőség. Most azon dolgoznak, hogy a hírük eljusson a rászorulókhoz.

Ukrajnából menekülő család a tiszabecsi határátkelőnél 2022. március 6-án. Az édesanyát meghatotta, hogy a határon átkelve önkéntesek ellátták a kisgyerek ellátáshoz szükséges adományokkal – Fotó: Christopher Furlong / Getty Images
Ukrajnából menekülő család a tiszabecsi határátkelőnél 2022. március 6-án. Az édesanyát meghatotta, hogy a határon átkelve önkéntesek ellátták a kisgyerek ellátáshoz szükséges adományokkal – Fotó: Christopher Furlong / Getty Images

Játszócsoport Ukrajnából érkező gyerekeknek és szülőknek

Hamar cselekedni kezdett kollégáival Balázs Judit gyermek-, ifjúság és felnőtt pszichiáter szakorvos, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára is. Mint sokan mások, az első napokban önkéntes segítőként kezdett a pályaudvarokon, leginkább arra koncentrálva, hogy az érkezők alapszükségletei megoldódjanak, majd a logisztikában segédkezett. „Mivel láttam, hogy nagyon sok gyerek érkezik kimerült, kétségbeesett – főleg – anyával, nagyszülőkkel, elkezdtem gondolkozni, hogy tudunk gyorsan kompetenciánkon belül is segíteni.” A szakember az ELTE-n a Gyermekkori pszichés zavarok munkacsoportot vezeti.

„A múlt héten írtam a munkacsoportunknak, hogy itt vannak a gyerekek, segítsünk!

– azonnal megmozdult mindenki. Korábbi hallgatóink, akik már pszichológus kollégák is, rögtön kapcsolódtak hozzánk konstruktív ötletekkel” – szemlélteti, néha milyen egyszerű felhívás után pattannak ki a jó ötletek. Jelenleg több tervük is van, néhányat már elindítottak. A pszichológushallgatókat is bevonták, megbeszélték a héten, hogy ez lesz a nyárra tervezett terepgyakorlatuk.

Kedden startolt például az ELTE Pszichológia Intézetének két helyiségében az első olyan csoportjuk, ahova egyelőre heti két alkalommal várják a menekülő szülőket bármilyen életkorú gyerekekkel (a csütörtöki csoportba itt lehet jelentkezni). Nem szabnak sem nyelvi, sem életkori, sem bármilyen más határt, nem is lenne értelme, hiszen a legtöbb anya egyedül érkezett akár több gyerekkel is.

„Nagyon vegyes csoportokat tartunk minden szempontból. Próbálunk mindenféle lehetőséget nyújtani minden korosztálynak – non-verbális elfoglaltságokat, például árnybáb, arcfestés, álomfogó-készítés, focizás. Vittünk magunkkal kis hangfalat, a nagyobbak telefonunkról a kedvenc zenéiket tették be. Csatlakozott hozzánk egy itt élő ukrán pszichológus doktori hallgató és ukrán menekült angol tanárnő, akik fordítanak. A tegnapi foglalkozásunkra zeneterapeuta is jött, gitárral” – mondja.

Segítik elterelni a gyerekek nyomasztó gondolatait, elfoglaltságot nyújtanak nekik és szakemberként is jelen vannak közöttük, miközben nem forszíroznak semmit.

„Csak lehetőséget nyújtunk, hogy ha akarnak, megnyílhassanak. Nem kezdeményezünk mélylélektani beszélgetéseket, velük vagyunk, figyelünk rájuk, meghallgatjuk őket. A szülőknek az is nagy segítség, ha csak kicsit nem nekik kell játszaniuk a gyerekekkel, kis szelep, hogy szusszanjanak” – mondja, és ez a leírás akár egy baba-mama klubra is ráillene – békeidőben. Csakhogy Balázs Judit tapasztalatai egyértelműen mutatják, hogy az ideérkezők nagy terhet cipelnek magukkal:

„Volt több szülő és nagyszülő is kedden, aki könnyeivel küszködve érkezett a csoportba. Egy darabig csak üldögéltek, teával, kis sütivel kínáltuk őket. Nagyon megható volt, hogy a foglalkozásunk végén gyerekével, velünk együtt énekeltek ők is Beatles-számokat.”

Traumatizált helyzetben vannak

A szakemberek helyszíneket is látogatnak. A hétvégén pszichológusok és pszichiáterek a Pilisben jártak egy olyan helyszínen, ahol 70 családot szállásoltak el 50 mindenféle életkorú gyerekkel. Ide is sok eszközt, játékot és sportszert vittek, és a közös tevékenységek alatt elsőre az tűnt fel nekik, hogy a szülők nagyon fáradtak. „Volt szülő, aki inkább azonnal elvonult, amikor megjöttünk, hogy végre pihenhessen kicsit, volt, aki köztünk maradt és amikor leültem mellé, rögtön elkezdett beszélgetni, sírva mesélte, hogy el kellett hagynia az otthonát, de az idős szüleit nem tudta elhozni, ők otthon akartak maradni, hogy őrizzék a házat. Nagyon sokan hagyták otthon a férjüket, értük is nagyon aggódnak.” A menekülő emberek általában hálásak, hogy fedél van a fejük fölött; „de traumatizált helyzetben vannak, hiszen fenyegetett helyzetben, teljesen kizökkentek az életükből és hatalmas körülöttük a bizonytalanság” – magyarázza Balázs Judit.

Ukrajnából menekülő család érkezik a budapesti Nyugati pályaudvarra 2022. március 7-én – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex
Ukrajnából menekülő család érkezik a budapesti Nyugati pályaudvarra 2022. március 7-én – Fotó: Melegh Noémi Napsugár / Telex

„Beszélgettem kamaszokkal, miközben kézműveskedtünk – elmesélték, hogy félelmetes volt az egész, az egyikük mondta, hogy örül, hogy most már két éjszakát is úgy alhatott, hogy közben nem kellett szirénákat hallgatnia.

A gyerekek azt mesélték, hogy az is nagyon rossz volt, hogy sok napon át úgy mentek iskolába, hogy a tanáraik mondták nekik, hogy nem tudják, másnap mehetnek-e” – sorolja első benyomásait a pszichiáter.

Az egyik gyerek tanárnője az iskolai oktatás megszűnése óta minden nap végighívja az egész osztályát, hogy megkérdezze, ki hogy van. „Olyan kisgyerekkel is találkoztunk, aki látta az otthonuk összeomlását, ezért itt nem mert belépni egy segítő házába.”

A gyerekeket leginkább azzal igyekeznek megnyugtatni, hogy most nehéz, de sokan törekednek arra, hogy újra rendben menjenek a dolgok.

A menekülő emberekre irányuló pszichés segítségnyújtás tehát elindult, de még nagyon az elején járnak, kevesebb mint két hét után a szakembereknek még nincsenek átfogó tapasztalataik. Balázs Judit és csapata most a segítségnyújtás részleteinek kidolgozásával foglalkozik, sok más mellett azzal is, hogyan épüljön fel egy segítő team szakemberből, hallgatókból és önkéntesekből és nekik milyen képzést nyújtsanak, hogy jól, szakszerűen tudjanak segíteni most, hiszen

„ez az élettől egy nagyon kemény ‘terepgyakorlat’ nem csak a hallgatóinknak, hanem mindannyiunknak.”

Kövess minket Facebookon is!