Nagy csendben érkezik Budapestre Orbán nemzetközi harcostársa, aki hívei szerint szerdán megmentette a bolygót a III. világháborútól

Csütörtökön nagy médiacsend által övezve látogat Magyarországra a leginkább botrányokról elhíresült Jair Bolsonaro. A kormány egy szűkszavú közleményben ismertette a Moszkvából érkező brazil elnök programját, és a kormánypárti média sem csinált nagy felhajtást az ügyből. Annyi kiderült, egy, a Hősök terén tartott koszorúzást követően az esőerdők gazdasági kiaknázását szorgalmazó Bolsonarót az államfői profiljának a környezetvédelmet választó Áder János köztársasági elnök fogadja a Sándor-palotában, majd egy épülettel arrébb Orbán Viktor várja őt a Karmelitában. Megbeszélésüket követően a két vezető (Brazíliában az elnök áll a végrehajtó hatalom élén) közös sajtónyilatkozatot tesz.

Hívei szerint Bolsonaro szerdán megmentette a világot

Bolsonaro Vlagyimir Putyinnál történt látogatása egyébként ha nem is keltett diplomáciai vihart, kisebb feszültséget generált a moszkvai út elhalasztása mellett agresszívan lobbizó Egyesült Államokkal, de az elnök úgy látta, önkényuralmi és környezetpusztító imázsa miatt amúgy is megtépázott nemzetközi tekintélyének nem tenne jót, ha beadná a derekát az amerikaiaknak.

A külügy- és hadügyminisztere kíséretében Putyinnal és minisztereivel folytatott szerdai tárgyalások a nemzetközi sajtóban megjelent nyilatkozatok és beszámolók alapján az ukrán válságban nem hoztak áttörést – a brazil sajtó is leginkább azt a tényt emelte ki, hogy a nyíltan vírustagadó Bolsonarót azért nem ültették Putyin elhíresült hosszú asztalának végére, mert a személyes tárgyalás előtt bevállalt öt koronavírustesztet.

De Bolsonaro brazil támogatói meglátták az összefüggést az elnök moszkvai látogatása és aközött, hogy Oroszország pont aznap vont vissza (talán) néhány csapatot az ukrán határról, és azonnal telekürtölték a Twittert a jégtörő misszió sikerével. Az illegális fakitermelésben való érintettsége miatt lemondásra kényszerült volt környezetvédelmi minisztere még egy kamu CNN-szalagcímet is fotosoppolt, mely szerint

Putyin elrendelte az Ukrajnától való visszavonulást, Bolsonaro megakadályozta a III. világháborút.

Kontinensnyi távolság, ideológiai szomszédság

A médiacsend azért is érdekes, mert Brazília a világ ötödik legnépesebb országa, és gazdasági erejét tekintve is a kilencedik helyre sorolják. A latin-amerikai országot Magyarországhoz kevéssé ismert, de mélyen gyökerező és szerteágazó kulturális szálak kötik A Pál utcai fiúk brazíliai kultuszától a brazil Bródy János Budapesten játszódó romantikus regényéig. De a kulturális kapcsolatokat erősítik a magyarországi egyetemen tanuló brazil egyetemi hallgatók százai, illetve az a tény, hogy Budapest a kétezres években megizmosodó brazil középosztály egyik kedvenc egzotikus turistacélpontjává vált.

A turizmus fejlődése a sokszínű, bár volumenében nem túl jelentős gazdasági kapcsolatokra is jó példa. A nyersanyagárak globális emelkedésén nagyot nyerő, igazi agrárnagyhatalomnak számító Brazíliából hazánk élelmiszert és élelmiszeripari nyersanyagot importál, cserébe Magyarország többféle gépet és gyógyszert exportál a latin-amerikai országba. A gazdasági kapcsolatokban nagy dobásnak számított, hogy 2020 novemberében a Magyar Honvédség két KC–390 Millennium rámpás szállítórepülőt rendelt meg az Embraertől. Hazánk volt a brazil repülőgépgyártó vállalat vadonatúj, darabonként minimum 17 milliárd forintnyi reálba kerülő típusának második külföldi megrendelője Portugália után; a cég 2023–24-re szállítja le a kétmotoros gépeket.

A gazdasági kapcsolatoknál azonban sokkal fontosabb a két ország kormányfőjének szoros politikai-ideológiai kapcsolata: Jair Bolsonaro ugyanis Orbán Viktorhoz hasonlóan a jobboldali populizmus emblematikus alakjának számít. Csakhogy míg a magyar miniszterelnök nagy ívben fordult rá a szélsőségesen nacionalista, melegellenes és antiliberális vonalra, addig Bolsonaro a brazil parlament Volner Jánosaként évtizedeken keresztül szórta átkait a meleglobbira, gyalázta a nőket, és méltatta a hazáját 1964 és 1985 között uraló, rossz emlékű katonai diktatúra keménykezűségét, mígnem 27 évnyi képviselőség után a politikai elitet megrázó korrupciós botrányoknak (na meg a katonai és üzleti elit hathatós támogatásának) köszönhetően 2018-ban megnyerte az elnökválasztást.

Orbán és Bolsonaro ideológiai közelséget jelzi, hogy a magyar miniszterelnök 2019. január első napjaiban egyike volt azon kevés állami vezetőnek (Marcelo Rebelo de Sousa portugál államfő és Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök mellett), aki személyesen is részt vett a megválasztott politikus elnöki beiktatásán.

A brazil elnök látogatása után alig több mint egy hónappal pedig Budapestre érkezik a fia, Eduardo Bolsonaro. A 2018 óta politikai klánná formálódó Bolsonaro család nemzetközi kapcsolataiért felelős Eduardo az amerikai republikánus párt Budapestre kihelyezett konferenciájának, a Conservative Political Action Conference-nek (CPAC) lesz az egyik sztárelőadója. Brazília egyébként Bolsonaro regnálása alatt már két CPAC-et is rendezett.

A magyar kormány tartózkodását talán-talán magyarázhatja Jair Bolsonaro koronavírus-járvány alatt mutatott sokkprodukciója. Ahogy arról korábban részletesen írtam, Bolsonaróban egyesült a legsötétebb oltásellenesség, a gazdaság működőképességének emberéletek árán való fenntartásának cinikus (és végül becsődölt) számítása, a vakcinabeszerzéseket késleltető korrupció és egy állami vezetőhöz méltatlan acsarkodás, vádaskodás és türelmetlenség. Ennek eredményeképp a 211 milliós Brazíliában meghaladja a 640 ezret a járvány áldozatainak száma, mely az omikron variáns terjedése és az oltási program lassulása miatt újból százas nagyságrendekben nő.

Miközben az egészségügy csaknem kétévnyi küzdelem után újabb rohammal néz szembe (szakértők szerint szerencsére csak néhány hétig, mert február végén tetőzik az omikronhullám), a Bolsonaro-kabinet olyan intézkedésekkel van elfoglalva, hogy segélyvonalat hozzon létre az olyan oltásellenesek számára, akik diszkriminációt tapasztaltak be nem oltottságuk miatt.

A mostanában leginkább a gyerekek beoltása ellen berzenkedő elnök ellen több vizsgálóbizottság és civil szervezet is népirtás és tömeggyilkosság miatt emelne vádat, és egyszerre hat nyomozás is folyik vele szemben nem a járványkezeléshez köthető törvényszegések – az álhírterjesztés vagy bizalmas adat kiszivárogtatása – miatt. Bolsonaro 2021 őszén hiába próbálta meg egy, a Capitolium tavalyi elfoglalását mintázó zavargással befenyíteni a legfelsőbb bíróságot és a kongresszust, azért valószínű, hogy elsősorban nem a bíróságoktól, hanem az idén októberi elnökválasztástól kell aggódnia. Ezen ugyanis újra elindulhat a 2018-ban korrupciós büntetőügye miatt politikai jogaitól megfosztott népszerű baloldali exelnök, Luiz Inácio Lula da Silva, aki az idei felmérések szerint átlagosan 10-15 százalékpontot ver Bolsonaróra.