A Krímből is visszavonultak támaszpontjaikra az orosz haderő egyes egységei az Ukrajna körüli csapatösszevonások után szerdára virradó éjszaka. Moszkva már második napja rendeli vissza páncélosait, ám az orosz katonai vezetés szerint pusztán arról van szó, hogy az érintett egységek befejezték a hadgyakorlatot, eredetileg is tervezett visszarendelésről van szó.
Frissítés 12:21: Az orosz-belarusz közös hadgyakorlat befejezése, vagyis február 20. után egyetlen orosz katona és orosz hadifelszerelés sem marad Belaruszban – jelentette ki szerdán Uladzimir Makej belarusz külügyminiszter, írja az MTI.
A miniszter azt is mondta, tapasztalják, hogy a NATO milyen tevékenységet folytat Belarusz nyugati határainál és Ukrajnában. „Ez (a hadgyakorlat) pedig válasz a nyugati partnereink tevékenységére” – mondta.
A két állam hatóságainak tájékoztatása szerint a Szövetségesi Eltökéltség-2022 kódnevű katonai manőver február 10. és 20. között zajlik. A hivatalos célja a külső agresszió visszaszorításának és visszaverésének, továbbá a terrorizmus elleni küzdelemnek a gyakorlása. A műveleteket Belarusz különböző katonai gyakorlóterein és repülőterein folytatják.
Állomására visszatartó orosz tank a hadgyakorlaton elvégzett feladat után, Belaruszban – Fotó: Oroszország védelmi minisztériuma / AFP
Az ukránok nem látják az orosz csapatkivonást
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a BBC-nek azt mondta, hogy „egyelőre nem láttunk csapatkivonást, csak hallottunk róla”. De szerinte minden normális ember deeszkalációra számít. Megismételte, hogy ők nyugodtak, mert a fenyegetés már évek óta fennáll. Kijev az elmúlt napokban újra és újra elmondta, hogy nem látja jelét egy azonnal elindítható orosz támadásnak, Zelenszkij még a nyugati sajtót is megvádolta hisztériakeltéssel.
Brüsszelben szerdán-csütörtökön kétnapos tanácskozást tartanak a NATO-tagországok védelmi miniszterei. Jens Stoltenberg főtitkár a megbeszélés előtt azt mondta, hogy a NATO kész tárgyalni, ha Oroszország ad esélyt a diplomáciai megoldásnak, de továbbra is fel vannak készülve a legrosszabb forgatókönyvre, vagyis egy orosz invázióra.
Stoltenberg azt mondta, hogy az elmúlt napokban is érkeztek újabb orosz csapatok az ukrán határra, írja a BBC. Stoltenberg szerint ők nem látták egyelőre a nyomát a Moszkva által bejelentett csapatkivonásoknak, ez pedig „szembemegy a diplomáciai erőfeszítések üzenetével”.
A NATO helyzetértékelési rendszerében problémák léphettek fel, ha a szövetség nem észleli az orosz csapatok visszatérését az állomáshelyükre, reagált Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője. A Kreml szerint Vlagyimir Putyin a tárgyalásokat és a diplomáciát részesíti előnyben az Ukrajna körüli feszültséggel szemben. Az amerikai elnök kedd esti beszédében üdvözölték, hogy Biden azt üzente az orosz népnek, hogy nem az ellenségeik. Peszkov szerint Bidennek az ukránokhoz is üzenettel fordulhatna, amelyben azt kérné, hogy ne lőjenek egymásra (ezzel a kelet-ukrajnai szakadár területekre utalt). Peszkov szerint Putyin nem kíván üzenetet intézni az amerikai néphez.
A Kreml emellett tagadta, hogy köze lenne az ukrán védelmi minisztériumot és két ukrán bankot ért kedd esti kibertámadáshoz. A védelmi minisztérium szerint még szerdán is folytatódtak a túlterheléses támadások. Korábban szakértők arról számoltak be, hogy Oroszország a zsoldosai által elkövetett, fontos infrastruktúrákat célzó kibertámdásokkal ágyazna meg egy esetleges inváziónak.
Orosz katonai gyűrű Ukrajna körül
Oroszország november óta egyre növelte erőit Ukrajna keleti határainál és a 2014-ben egyoldalúan elcsatolt Krímen. Az összesen 130 ezresre becsült haderő – amely mellé január végétől Belaruszban is 24-30 ezres haderő sorakozott fel, hivatalosan egy közös hadgyakorlatra – nyugati katonai hírszerzők szerint valójában egy Ukrajna elleni inváziót készített elő.
A támadás kezdetére több időpont is megjelent a sajtóban – a hírek szerint az Egyesült Államok elnöke is megosztotta ezeket tárgyalópartnereivel –, legutóbb február 16-ra jelezték a lehetséges orosz inváziót.
Az Ukrajna körüli nemzetközi feszültségről itt olvashatja korábbi cikkünket.
Oroszország visszautasította a feltételezést. A csapatok visszavonását kedden kezdték meg, ezt Moszkva annak bizonyítékaként tálalta, hogy „a nyugati háborús propaganda” alaptalan volt, és kudarcot vallott. (Nyugati értelmezés szerint viszont éppen a nyilvánosságra hozott pontos információk késztették arra az orosz felet, hogy a feszültség enyhítése érdekében visszavonja erői egy részét.)
Szerda hajnalban vasúti szerelvényekre helyeztek fel több páncélost, önjáró tüzérségi löveget, amelyek a Krímből a Kercsi-szoros felett húzódó, 2019-ben épített hídon át hagyják el a félszigetet – írta a Ria Novosztyi.
Kedden Vlagyimir Putyin a német kancellárt fogadta Moszkvában. Olaf Scholz és az orosz elnök is az ukrajnai válság békés megoldásának fontosságát hangoztatták. A német vezető tett is olyan kijelentéseket, amelyeket a Kreml örömmel hallott – például arról, hogy Kijevnek is tennie kell a rendezésért a minszki megállapodás szellemében –, de az álláspontok a Moszkva által kiemelt fő kérdésekben nem közeledtek: Oroszország el akarja érni, hogy Ukrajna semmiképp se lehessen a NATO tagja, a NATO katonai potenciálja és infrastruktúrája húzódjon vissza az 1997-es helyzetnek megfelelően – ez ha jogilag nem is, de gyakorlatilag akarná kiüresíteni a Magyarországot is érintő NATO-bővítéseket –, és hogy a közepes és kis hatótávolságú rakétákat a felek kölcsönösen vonják hátrébb határaiktól.
