Brazil elnök: Csak a halál vagy a győzelem lehet a sorsom, de rácsok mögé nem megyek

Kedden lett 199 éve független Brazília, ünnepségek és utcai szamba helyett azonban dühös protestálókat és több ezer felfegyverzett rendőrt és a katonai milícia tagjait lehetett látni Brasíliában, Sao Paulóban, a Copacabanánál Rióban és a többi brazil nagyvárosban, ahol a rendfenntartók a Bolsonaro melletti és az ellene tüntetőket igyekeztek különválasztani egymástól, és megakadályozni, hogy az elnök hívei betörjenek a közintézményekbe, ahogy azt mondjuk január 6-án Washingtonban a Capitolium ostrománál lehetett látni.

Sokan tartottak valami hasonlótól, mert a brazil politikai helyzet ugyanis rendkívül feszültté vált az elmúlt hetekben, a jobboldali elnök pedig némileg hergelte is a híveit. Leginkább a legfelsőbb bíróság tagjai ellen, akik a közelmúltban több eljárást is indítottak, melyeknek még komoly következményei lehetnek Bolsonaróra: a Covid elleni érdemi intézkedések hiánya és egy sor korrupciógyanús gazdasági ügy is könnyen ráéghet a katonai vezetőből lett, markánsan jobboldali politikusra és fiaira, akik a brazil közvélemény szerint minden komolyabb biznisz környékén ott vannak mostanában.

Még több, mint egy év hátra van a 2022 végén esedékes következő választásig, de Bolsonaro népszerűségi indexe mélyrepülésben van, a felmérések szerint a brazilok 60 százaléka biztosan nem szavazna rá, ellenfele, a börtönből kiszabadult korábbi elnök Lula 9 százalékponttal előzi őt meg aktuálisan. Egy vereség pedig súlyos következményekkel járhatna Bolsonaróra: ellenfelei a lecsukását várják, és most ő is úgy fogalmazott a hívei előtt tartott beszédében, hogy „csak három opcióm van: a börtön, a halál vagy a győzelem – de nem fogok rácsok mögé menni”.

Bolsonaro elsősorban a legfelsőbb bíróságot támadja, őket okolja azért is, hogy nem volt képes Brazília hatékonyabb járvány elleni védekezésre (a koronavírust ugyanakkor Bolsonaro számtalan alkalommal nyilvánosan kicsinyelte le, a betegséget és a túlzott aggodalmakat a puhánysággal hozva összefüggésbe, ami szerinte mélyen idegen a brazil férfiaktól), és azzal hergel a testület ellen, hogy onnan egy-két ember akarja béklyóban tartani Brazíliát. A keddi tüntetések előtt ezért az volt a félelem, hogy hívei megostromolhatják a bíróságot. Bár volt is néhány erre tett kósza kísérlet keddre virradóra, a komolyabb incidenseket a rendőrök megakadályozták, ahogy az elnök mellett demonstrálókat (ők gyakran a szegényebb agrárvidékekről jönnek, és Bolsonaróról szinte messiásként beszélnek, noha a gazdasági elitben is van a jobboldali elnöknek hátországa) és az ellentüntetőket is nagyjából sikerült szétválasztaniuk.

Bolsonaro az elemzők szerint leginkább azért szólított fel tömegdemonstrációra, hogy ezzel üzenjen politikai ellenfeleinek, a nyomozó hatóságoknak és az ügyészségnek, hogy még mindig tömegek állnak mellette, ahogy a fegyveresek többsége is vele van. Ellenfelei közül többen tartanak egy olyan forgatókönyvtől is, hogy a korábbi katonai diktatúrákkal szimpatizáló elnök esetleg saját maga hirdet puccsot, így akadályozva meg a jövő évi választást, ahol eltávolíthatnák a hatalomból. A jobboldali elnök egyelőre csak a legfelsőbb bíróság ellen tett most fenyegető nyilatkozatokat, arról beszélt a tömeg előtt, hogy ha nem fújnak visszavonulót, és korlátozzák egyes bírók hatalmát, „elszenvedhetik azt, amit nem kívánunk nekik”. Emiatt az ellenzéki oldalról már bejelentették, hogy rendkívüli eljárás megindítását tervezik Bolsonaro ellen.